Tudományos híradó 7.

Multiple-testing

Szinte minden tudományágban dolgozó kutató szembesül azzal a problémával, hogy számos hipotézis egyidejű értékelése során megnő a fals pozitív eredmények aránya, ugyanis a többszörös összehasonlítás növeli a valótlan asszociációk lehetőségét. A probléma megoldására számos korrekciós stratégia létezik. Közleményünkben összefoglaltuk a legfontosabb statisztikai fogalmakat és lépésről lépésre ismertettük a leggyakrabban alkalmazott korrekciós módszereket. Az alkalmazott stratégiákat érthető példákkal illusztrálva egy könnyen követhető útmutatót hoztunk létre a megfelelő korrekciós technika kiválasztásához.

Ezen felül egy teljesen automatizált megoldást is kínálunk a probléma megoldására. Az általunk létrehozott felhasználóbarát, regisztráció-mentes online eszköz a www.multipletesting.com címen érhető el, melynek használata programozási ismereteket nem igényel. Az online felület lehetővé teszi az öt leggyakrabban használt korrekciós módszer (Bonferroni-, Holm-,Hochberg-korrekció, FDR és q-érték) gyors használatát. Fejlesztésünk valódi hiánypótló megoldást nyújthat az élettudományban dolgozó kutatók számára – fogalmazott összefoglalójában dr. Menyhárt Otília.

Multi-omika

A hatalmas adattömeget generáló, nagy áteresztőképességű módszerek széles körű elterjedése lehetőséget nyújt a sejten belüli molekuláris szerveződés részletes elemzésére. A genom, transzkriptom, proteom, metabolom és mikrobiom különálló vizsgálata nem feltétlenül vezet ok-okozati összefüggések feltárásához, ezen szerveződési szintek integrálása azonban páratlan lehetőséget kínál komplex megbetegedések, mint például a rosszindulatú daganatok hátterében álló mechanizmusok megértésére. 

Összefoglaló közleményünkben bemutattuk a multi-omika nyújtotta lehetőségeket a tumorok osztályozásában, a diagnosztikában és a prognózis felállításában, valamint ismertettük az adatintegrációban használatos algoritmusokat. Taglaltuk az egyes omikai stratégiák klinikumot érintő eredményeit, és az elterjedésük előtt álló fő kihívásokat.Jelenleg a multi-omikai megközelítés széles körben való elterjedésének egyik fő akadálya a különböző omikai módszerek egyenetlen érettsége, valamint az adatok előállítása és feldolgozása közötti szakadék. Az elméleti megállapítások klinikai implementációjához nélkülözhetetlen a mintafeldolgozási és elemzési folyamatok szabványosítása, illetve a multidiszciplinárisan képzett szakértők jelenléte – mutatott rá összefoglalójában dr. Menyhárt Otília.

Szövetépítés témájú szabadalmi áttekintés 2010 és 2020 között

A regeneratív orvostudomány és a szövetépítés területén is gyakran nehézséget okoz az alapkutatás során szerzett tudás hasznosítsa alkalmazott kutatásban, illetve akkor, amikor a cél egy termék vagy szolgáltatás fejlesztése és kereskedelmi forgalomba helyezése.  Ezeken a területeken évről évre nő a megjelenő publikációk száma, a szabadalmak száma azonban csak századrésze a megjelent cikkeknek, hiszen alig találhatók piacra került termékek.

Az elmúlt tíz évben publikált szabadalmakat vizsgálva csak kettőt találtunk, amely már a klinikai kutatás fázisában van, ezek 2014-ben és 2015-ben jelentek meg. Ez mutatja, hogy öt évbe is telhet eljutni a klinikai kutatás fázisáig. A termékfejlesztés időtartama és költségei nagyban függenek attól, hogy a termék milyen kategóriába sorolható: egy szolgáltatás fejlesztése valósítható meg a legegyszerűbben, de egészségipari termékek is viszonylag kevés forrásból létrehozhatóak, ha orvostechnikai eszköznek minősülnek. A leghosszabb idő és legnagyobb anyagi ráfordítás gyógyszerfejlesztéshez szükséges. A felmérésünk alapján nagy a szakadék az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, és a termékfejlesztés között. Véleményünk szerint, ahhoz, hogy a következő 10-15 év során több termék kerüljön forgalomba, arra lenne szükség, hogy a kutatók és transzlációs szakemberek szorosabban együttműködjenek, illetve, hogy az engedélyező hatóságok alaposabban kidolgozzák a transzlációs orvostudomány és szövetépítés területére vonatkozó engedélyeztetési szabályokat – fogalmazott összefoglalójában dr. Hornyák István.

A halálokok osztályozása a COVID-19-fertőzéssel összefüggésében, 100 elhunyt kórboncolása alapján

A COVID-19-ben elhunytak halálokának megállapítása gyakran nem egyértelmű, mert kérdéses, hogy a SARS-CoV-2 vírusfertőzés milyen mértékben járult hozzá a halál bekövetkezéséhez.  Erre választ csak részletes klinikopatológiai elemzés adhat, melyet kutatócsoportunk a pandémia 1. és 2. hullámában elhunyt 100 COVID-19 beteg boncolása kapcsán végzett el. A legsúlyosabb, igen változatos kép a tüdőkben mutatkozott, melyek légtelensége változó kiterjedésű volt. Emögött összetett kórfolyamatok, így gyulladás, tüdővizenyő, érrögösödés volt látható, egyéb szervekben észlelt károsodásokkal együtt. A vírusfehérjék eltérő arányban és eloszlásban voltak kimutathatók.

Az elhunytak halálokát három kategóriába soroltuk: COVID-19-betegséggel szorosan összefüggő („erős”), súlyos alapbetegség és a vírusfertőzés együttes szerepe („együttes”) és amelyben nem a vírusfertőzés tehető felelőssé a halál bekövetkezéséért („gyenge összefüggés”). Az első hullámban az „együttes”, a másodikban a „szoros” összefüggésű COVID-19 halálesetek fordultak elő nagyobb arányban, mely lehet a javuló klinikai ellátás, de a változó virális illetve járványtani tényezők következménye is. Munkánk rámutatott a klinikopatológiai elemzés fontosságára, melyet az egyik legnagyobb számú boncolási anyagon végeztük el a világon. A COVID-19 kapcsán fontos klinikopatológiai tanulság, hogy akár súlyosabb alapbetegség hiányában is fatális kimenetelű lehet a betegség és előre vetíti, hogy az újabb COVID-19 hullámok súlyosan érinthetik az alapvetően egészséges embereket is – összegezte dr. Schaff Zsuzsa.

A COVID-19 egyenlőtlen terhei Magyarországon: a világjárvány második hullámának földrajzi és társadalmi-gazdasági elemzése

Publikációnk a morbiditás és mortalitás terén hazánkban megfigyelt egyenlőtlenségeket mutatja be a COVID-19 pandémia második járványhulláma során. A vizsgálat során egy ötfokú deprivációs index segítségével kategorizáltuk a Magyarország településein élőket a társadalmi-gazdasági helyzetük alapján. Indirekt standardizált hányadosokat használtunk a depriváció és az egészségi állapot indikátorok összefüggéseinek értékelésére.

A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű települések lakói körében az országos átlagnál kisebb volt az igazolt COVID-19 megbetegedés kockázata, de nagyobb a COVID-19-cel összefüggő halálos kimenetel kockázata. Az eredmények azt mutatják, hogy a bejelentett esetek száma jelentősen alábecsülheti a valós esetszámokat, különösen a kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű településeken élők körében. Az összes halálok miatti többlethalálozás az összes korcsoportot vizsgálva országosan 35%-kal haladta meg az előző hat év átlagát a 2020 42. hetétől 2021 2. hetéig tartó időszakban. A leginkább deprivált települések lakosságának körében a többlethalálozás 38%-kal magasabb volt, mint a legkevésbé deprivált ötödbe tartozóké. A döntéshozók számára az a tanulság, hogy a sérülékeny közösségek azonosítása rendkívül fontos a szükségleteik jobb kielégítése érdekében, nemcsak a COVID-19 világjárvány, hanem egyéb jövőbeli járványok pusztító hatásainak mérséklése érdekében is – foglalta össze dr. Oroszi Beatrix.

A bőr mikrobiom befolyásolása, mint kezelési lehetőség krónikus bőrbetegségekben

Közleményünkben összefoglaltuk a bőr mikrobiom befolyásolásának lehetőségeit idült bőrgyógyászati betegségek kezelésére. Antoni van Leuwenhoek németalföldi zoológus volt az első, aki 1683-ben megfigyelte, hogy baktériumok élnek az emberi bőr felszínén. A bőr mikrobiomja baktériumokat, gombákat, vírusokat, archeákat, protozoonokat és mikro-eukariótákat foglal magába. Növekvő számú bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a bőr és a bél mikrobiom összetétele hatással van különböző bőrbetegségek lefolyására.

Számos olyan kutatási eredményt értékeltünk és vetettünk össze, melyek fókuszában mikrobiom összetételének befolyásolása áll. Ezt az új megközelítést többek között atópiás eredetű bőrgyulladás, pikkelysömör, szeborreás ekcéma, égési sérülések és akne kezelésére alkalmazták. A vizsgálatok többsége klinikai és kísérletes kutatások során egyaránt jelentős pozitív hatást írt le. Ugyanakkor, a rendelkezésre álló eredmények korlátozott száma és részben ellentmondásos volta miatt további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a mikrobiom befolyásolása a gyakorlati betegellátás során is széles körben alkalmazható kezelési lehetőséggé válhasson a bőrgyógyászat területén – hívta fel a figyelmet összefoglalójában dr. Kiss Norbert.

A Digitális Variancia Angiográfiával akár 70%-os röntgen sugárdózis csökkentés is elérhető az alsó végtagi érfestések során

A Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet és a Kinepict Health Kft munkatársai által fejlesztett Digitális Variancia Angiográfia módszer segítségével, az Intervenciós Radiológiai Tanszéken klinikai körülmények között elérhető sugárdózis csökkentését bizonyítottuk. A jelenleg használt, képkivonásos eljárással szemben a DVA, sokkal érzékenyebb a változásokra. Ezen érzékenység teszi lehetővé, hogy például alsó végtagi kontrasztanyagos érfestések során, kisebb röntgensugár terhelés mellett is, legalább olyan jó minőségű képet kapjunk, mint az eddigi módszerrel.

Kiemelkedően fontos eredmény, hogy a 70%-kal csökkentett sugárzás ellenére a DVA a jelenlegi módszernél is jobb képminőséget adott a térd alatti 1-3 mm átmérőjű verőereket tartalmazó régióban. Ezen régió elzáródásainak és szűkületeinek kezelése az intervenciós radiológia egyik kiemelkedően fontos területe, sokszor az itteni erek jól megítélhetőségén és kezelhetőségén múlik a végtag megmentése – foglalta össze dr. Gyánó Marcell.

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)