A rangos Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány bemutatja azt az új eljárást, amelynek segítségével nanométeres pontossággal mérhető a gyógyszerek kötési helye az idegsejtek felületén. A publikáció első szerzője dr. Prokop Susanne, a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója, és szerzői között van Vámosi Márton hatodéves orvostanhallgató is. A kutatás az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) dr. Katona István vezette Molekuláris Neurobiológiai munkacsoportjának és az ELKH Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) dr. Keserű György által vezetett Gyógyszerkémia munkacsoportjának együttműködésében valósult meg. 
A rangos Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője dr. Prokop Susanne, a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. A publikáció egy szuperrezolúciós mikroszkópos eljárást mutat be, amelyben fluoreszcens molekulák segítségével nanométeres pontossággal lehet mérni a gyógyszerek kötődését a sejtek felszínén. Az új módszernek a FarmakoSTORM nevet adták, amely a STORM (sztochasztikus optikai rekonstrukciós mikroszkópia) szuperrezolúciós mikroszkópos eljáráson alapul. Ezzel lehetővé válik a gyógyszerek hatásmechanizmusának pontosabb megismerése is. Az eljárás továbbá segít megérteni azt is, hogy a több mint százféle idegsejt-típus közül egy idegrendszeri betegség esetében melyik játszik szerepet egy gyógyszer hatásainak vagy mellékhatásinak kialakulásában. Ennek igazolására dr. Prokop Susanne doktorandusz hallgató és dr. Vámosi Márton, a Semmelweis Egyetem hatodéves orvostanhallgatója megvizsgálták a cariprazine gyógyszer kötődési mintázatát az agyban.
A Richter Gedeon gyógyszergyár által fejlesztett cariprazine a legújabb sikertörténet a pszichiátriai betegségek, főleg a skizofrénia és a depresszió kezelésében, melynek éves forgalma meghaladja az 1 milliárd dollárt. Kísérleteik során felfedezték, hogy a cariprazine legnagyobb mértékben a Calleja-szigetek nevű agyterület szemcsesejtjeihez kötődik. Ezekről a sejtekről szinte semmi nem lehet tudni – a Semmelweis Egyetem hallgatóinak eredménye azért is jelentős, mert egy új sejttípus pszichiátriai jelentőségére világít rá – emelte ki dr. Katona István, az ELKH KOKI Molekuláris Neurobiológiai munkacsoportjának vezetője.
A Nature Communications-ben megjelent tanulmány az ELKH KOKI Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjának (vezető: dr. Katona István) és az ELKH Természettudományi Kutatóintézet Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának (vezető: dr. Keserű György) együttműködéséből született. A kollaborációban részt vettek a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének, valamint a leideni és a cataniai egyetemnek a kutatói is. A tudományos munka oktatási hátterét a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet közös doktori képzése teremtette meg. Az évtizedek óta tartó sikeres kapcsolat eredménye hogy a fiatal kutatók olyan elméleti és módszertani tudást sajátíthatnak el, amellyel a világ legrangosabb újságjaiban jelenhet meg első tudományos eredményük. Ez az ugródeszka egész pályafutásukra kihat – mutatott rá dr. Katona István. A Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportban dr. Prokop Susanne már a nyolcadik olyan fiatal, aki Nature Indexben rangsorolt tudományos újságban mutathatja be doktori munkájának eredményét.
A kutatásokat az NKFIH Élvonal pályázata, a Nemzeti Agykutatási Program és a Semmelweis Egyetem EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00009 kódszámú programja támogatta.
Prokop S., Ábrányi-Balogh P., Barti B., Vámosi M., Zöldi M., Barna L., Urbán G.M., Tóth D. A., Dudok B., Egyed A., Deng H., Leggio G.M., Hunyady L., van der Stelt M., Keserű G. M. és Katona I. (2021). PharmacoSTORM nanoscale pharmacology reveals cariprazine binding on Islands of Calleja granule cells. Nature Communications 12, 6505.
dr. Katona István, Szabó Ádám
Fotó: Pintér Balázs, Barti Benjámin (illusztráció)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
