A most megjelent lista a Web of Science adatbázisban társszerzős „Highly Cited” (HC), vagyis magas idézettségűnek minősített cikkek száma szerint rangsorolja a kutatókat. A HC minősítést azok az utolsó 10 évben megjelent közlemények kapják meg, melyek szakterületükön belül az ugyanabban az évben megjelent közlemények közül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A tudományos világban az idézettség a tudományos hatás mérőszáma.
A rangsorban 21 tudományterület valamelyikén, vagy egyszerre több tudományterületen együttesen (cross-field) kiemelkedően idézett kutatók szerepelnek. A lista összeállítói a rangsoroláshoz a 2010 és 2020 között megjelent HC közleményeket vették alapul. Minél több kutató tevékenykedik az adott tudományterületen, annál több magasan idézett publikációra van szükség a bekerüléshez.
A Highly Cited Researchers, vagyis legtöbbet idézett kutatók 2021-as listájára három hazánkban dolgozó magyar kutató került fel, ketten közülük a Semmelweis Egyetem munkatársai. Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, egyetemi tanára 15 magasan idézett közleménnyel a több tudományterületet együttesen számba vevő cross-field kategóriában került fel a listára, 2014, 2017 és 2020 után immár negyedszer. „Egy ilyen listára való felkerüléshez folyamatos fejlődésre és publikációkra van szükség az adott tématerületeken” – magyarázta a rektorhelyettes. Hozzátette: az eredeti és összefoglaló közlemények egyaránt fontosak, hiszen bár jellemzően utóbbiakat idézik a legnagyobb számban, kiemelkedő citációt csak azok tudnak elérni, akik folyamatosan közzétesznek saját megfigyeléseket is, így hitelességet szerezve a tudományos társadalomban. Dr. Ferdinandy Péter szűkebb szakterületéről kiemelte az új terápiák kidolgozásához alkalmazott társbetegségek modellezését. A különböző gyógyszerek és terápiák fejlesztésénél ugyanis fontos figyelembe venni a különböző társbetegségek együttes hatását. Infarktus elleni gyógymódok fejlesztésénél például a szív molekuláris hálózatát egyéb kórképek is befolyásolhatják, a gyógyszercélpontok fejlesztésénél pedig ezt is számításba kell venni – magyarázta.
Kifejezetten büszke vagyok rá, hogy tudományos eredményeim legnagyobb részét Magyarországon, hazai laboratóriumokban végzett munkával értem el
– tette hozzá.
Dr. Szállási Árpád, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi docense a Farmakológia és toxikológia területén megjelent 4 magasan idézett publikációjával jutott a legjobbak közé. 2018 óta tartozik a Semmelweis Egyetem kötelékébe, korábban többek között az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet és a svéd Karolinska Intézet munkatársa volt, de tevékenykedett a gyógyszerfejlesztés területén is, az Egyesült Államokban pedig gyakorló orvosként praktizált. Legmagasabban idézett közleményeit a neurofarmakológia területén publikálta. „A resiniferatoxin nevű vegyületet kutattam, ami a kapszaicin ultrapotens természetes analógja. Ennek segítségével tudtuk elsőként igazolni 1990-ben, hogy létezik kapszaicin receptor a fájdalomérző idegekben. A receptort klónozta később David Julius, aki 2021-ben orvosi Nobel-díjat kapott felfedezéséért. A receptor családhoz tartozó TRPV1 antagonistákkal, mint potenciális fájdalomcsillapító gyógyszerekkel számos gyógyszergyár foglalkozik” – magyarázta dr. Szállási Árpád.
„A Semmelweis Egyetem azt az elvárást támasztja kutatói felé, hogy minél jobban idézett publikációkat tegyenek közzé a legnevesebb folyóiratokban, ehhez pedig a megfelelő háttér mellett komoly támogatást is biztosít számunkra” – mutatott rá dr. Ferdinandy Péter. A tudományos és innovációs rektorhelyettes a Semmelweis Tudományos és Innovációs Alap belső pályázatai mellett kiemelte a jelenleg kialakítás alatt álló kutatás-fejlesztési-innovációs támogatási rendszert, melynek célja, hogy levegye az adminisztratív terhet a kutatókról, akik így minél inkább a tudományos munkára tudnak koncentrálni. Emellett a KFI támogató rendszer előadásokkal, rendezvényekkel és szakmai iránymutatásokkal segíti az egyetem munkatársait a publikációs stratégia kidolgozásában. Ilyen volt például dr. Gloviczki Péter, a Semmelweis Egyetemen végzett nemzetközi hírű érsebész, a Semmelweis Budapest Award 2020. évi díjazottjának előadása a sikeres, nagy hatású tudományos cikkek megírásáról a Tudományos és Üzleti Szalon eseményén. A magas színvonalú szakmai munka mellett nagyon fontos a tudománykommunikáció – nem elég ugyanis megírni egy jó publikációt, azt el is kell juttatni minél több szakemberhez – magyarázta dr. Ferdinandy Péter, felhívva a figyelmet a nemzetközi társaságok és egyesületek, a szakmai konferenciák, valamint a közösségi média jelentőségére is.
A listán szereplő harmadik magyar kutató dr. Szolnoki Attila (Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet). A multidiszciplináris nemzetközi tudományos adatbázis, a Web of Science válogatott tartalmainak (core collection) adatain alapuló listán összesen 6600 kutató szerepel a világ minden tájáról, mely a kutatók kevesebb mint egy ezreléke.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (a kiemelt kép illusztráció)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
