Második alkalommal szervezték meg Budapesten, a Semmelweis Egyetemen a Nemzetközi Ikerkutatói Társaság (ISTS) kongresszusát, november 11-14. között. Az ikerkutatás legfrissebb genetikai, epigenetikai, illetve biológiai eredményeit 35 ország csaknem 250 delegáltja vitatta meg egymással.

Immár harmadjára rendeztek ISTS találkozót Budapesten. 2014-ben a magyar főváros adott otthont Közép-Kelet-Európa első ISTS kongresszusának, 2019-ben pedig nemzetközi workshopot rendezett itt a társaság, a Semmelweis Egyetemen – mondta dr. Tárnoki Ádám, az Orvosi Képalkotó Klinika Radiológiai Tanszékének docense, az esemény szervezője. A rendezvény helyszíne ezúttal az Elméleti Orvostudományi Központ volt, de a járványhelyzet miatt nemcsak személyesen, hanem online is követhetőek voltak az előadások. Az idei konferenciára hozzávetőleg 250 regisztráció érkezett, köztük 38 egyetemista, 44 posztgraduális hallgató és 63 pályakezdő kutató részéről. Ez azt jelenti, hogy sok fiatal tehetség érdeklődik a szimpózium iránt – fogalmazott a rendezvény házigazdája.

Dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntőjében hangsúlyozta: három jó okot tud arra, hogy az ISTS kongresszusnak miért Budapesten a helye, mégpedig a Semmelweis Egyetemen. Először is, az intézmény egy nagyszerű ikerregiszterrel rendelkezik, amely a legátfogóbb ilyen jellegű adatbázis Közép-Kelet-Európában. Másodszor, a Semmelweis a régió egyik legkiemelkedőbb egyeteme; tavaly csaknem 150 helyet lépett előre a Times Higher Education (THE) rangsorában – emlékeztetett a dékán. A harmadik ok, amiért jó házigazdák lehetünk, az a kiváló szervezőkészség. Ez a találkozó nem jöhetett volna létre dr. Tárnoki Ádám és ikertestvére, dr. Tárnoki Dávid elkötelezett segítsége nélkül; mondhatni kulcsszerepet játszanak a fent említett ikernyilvántartás illetve az ikerkonferenciák sikerében – mondta dr. Kellermayer Miklós.

Az ISTS részéről Jeffrey Craig, a társaság elnöke szólt a résztvevőkhöz, aki a sokszínűséget méltatta. Elmondása szerint a világ 35 országának ikerkutatói cserélhetnek tapasztalatot egymással a találkozó különböző platformjain. A több száz regisztrációból csaknem 50 az International Council of Multiple Birth Organisations (ICOMBO) felől érkezett; elnökük, dr. Monica Rankin gondolatait szintén Jeffrey Craig tolmácsolta. Az ICOMBO tagjai sokat tanulhatnak ezen a konferencián; az ikerszületésben érintett családok egy sor problémával szembesülnek szerte a világon, de szerencsére számos lehetőség kínálkozik az együttműködésen alapuló kutatások hasznosítására is – hangzott el. Ezt a gondolatmenetet folytatva az ISTS elnöke kiemelte:

Az ikerkutatás folyamatosan fejlődik, és páratlan kutatási anyagokat eredményez az emberi egészség számos területén, a már ismert modellek felhasználásával.

Újra és újra bebizonyosodik, hogy az ikerkutatás az egész társadalom számára releváns lehet, modelljeink pedig kiállják a próbát – fogalmazott.

Az idei kongresszus egyébként már a 19. nemzetközi ikerkutatói találkozó. Ami a négynapos konferencia programjának témáit illeti, dr. Tárnoki Ádám, az Orvosi Képalkotó Klinika docense honlapunknak elmondta: a kongresszus első két napja online módszertani workshopokkal indult, ahol szó volt például ikerszületési kohorszvizsgálatokról, illetve a képalkotó ikerkutatások módszertanáról is. A konferencia harmadik, negyedik napja tudományos szekciókkal folytatódott, ahol külön blokkot kapott a koronavírus, illetve az ezzel kapcsolatos ikerkutatások. A főbb témák között szerepeltek még az epigenetikai vizsgálatok bemutatása mellett a pszichológiai, biológiai és szociális vonatkozású ikerkutatások. Nagy újdonságnak számít a holland ikerkutatók néhány hónapja publikált felfedezése, melyben rájöttek, egy speciális epigenetikai mintázat alapján felismerhetők az egypetéjű ikrek, ezzel is egy külön szekcióban foglalkoztak – sorolta. A kiemelt témák között említette még a Semmelweis Egyetemen létrehozott populáció alapú Magyar Ikerregisztert, melynek segítségével a tudomány számos területén nyílik lehetőség új megfigyelések, eddig feltáratlan összefüggések felderítésére, melyek az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez és hatásosabb gyógymódok kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá – emelte ki. Szó esett még a magyarországi mellett a fejlődő országokban létrejövő iker regiszterekről, továbbá az ikrek körében kialakult idegfejlődési rendellenességekről szóló vizsgálatokról is, mint például a demencia vagy depresszió hátterei, de kitértek a daganatra hajlamosító tényezőkre is.

A négynapos konferencia keretében több ikrekkel foglalkozó könyvet is bemutattak, a többi között például dr. Tárnoki Ádám és ikertestvére, dr. Tárnoki Dávid főszerkesztésében jövő tavasszal megjelenő „Twin Research for Everyone: From Biology to Health, Epigenetics and Psychology” című kötetet is.

Kiss Viktória, Bódi Bernadett
Fotó: Tárnoki Ádám és Dávid

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.