A második nap fő témái a klinikai kutatás, az alapkutatás és a klinikai alkalmazás, az ezzel kapcsolatos hatósági szabályozások voltak, továbbá új technológiák, eljárások is fókuszba kerültek. Az egyes szekciókban – így például a klinikai kutatások jövőjéről, a transzlációs medicináról, a kardiológiáról vagy éppen a sebészetről szóló blokkokban –konkrét példákon keresztül mutatták be a jelenlegi kutatási irányvonalakat, az elméleti kísérleti fázisban lévő fejlesztéseknek a klinikai gyakorlatban történő mielőbbi alkalmazására vonatkozó erőfeszítéseket, a Semmelweis Egyetemen zajló alap és klinikai kutatások eredményeit és azok rutin betegellátásban történő alkalmazását.
Akadémiai intézmények a klinikai kutatásokban
A klinikai kutatások jövője – az akadémiai intézmények szerepe a klinikai kutatásokban elnevezésű szekció hazai és külföldi előadói kiemelték az akadémiai egyetemi, valamint a klinikai kutatóhelyek megnövekedett szerepét. A klinikai vizsgálatok és az alapkutatások mihamarabbi klinikai gyakorlatban történő alkalmazásához, az új terápiák, kezelési eljárások, új technológiai alkalmazások megjelenéséhez a rutin betegellátásban hosszú út vezet. Ezen út lerövidítésében – a hatósági szabályozók, az iparági szereplők mellett – az egyetemi klinikai kutatóhelyekre is kiemelt szerep hárul.
Agnieszka Gackowska, a Parexel International globális vezetője hangsúlyozta, hogy a klinikai vizsgálatok, vizsgálati tervek komplexebbek lettek, az új technológiák, így az e-health alkalmazások megváltoztatták az egyetemi klinikai kutatóhelyekkel szemben támasztott igényeket, így a versenyképesség megtartásához ezeknek mielőbb szükséges megfelelni. Személyes tapasztalatai alapján kiemelte a Semmelweis Egyetem vezető szerepét és kiválóságát a klinikai kutatások területén.
Szólt arról, hogy körülbelül 35 000 új molekula fejlesztése zajlik napjainkban, melyek különböző fázisban vannak. Kb. 3000 szert fejlesztenek globálisan csak a COVID 19-terápiás eljárásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta a kollaboráció jelentőségét; az egyetemi kutatóhelyek és az iparági fejlesztők hatékony közös együttműködésére van szükség a sikeres úthoz. Ennek jó példájaként említette a Semmelweis Egyetemmel megkötött együttműködési megállapodásokat. Az egyetemi intézményeknek kiemelt szerep jut az oktatásban és a képzésben is. A klinikai kutatásokkal összefüggő feladatok kapcsán új munkakörök jönnek létre, az egyetemeknek pedig kiemelt szerepet kell vállalniuk a képzésben, új szakok elindításában ahhoz, hogy betöltsék azt az űrt, amit a klinikai kutatásra szakosodott hiányszakmák jelentenek. Nélkülözhetetlen a klinikai vizsgálati koordinátorok, projektmenedzserek, vizsgáló orvosok és nővérek, minőségbiztosítási szakemberek képzése.
Galéria
A szekció második előadásában a Semmelweis Egyetem és a Pfizer cég közös együttműködési sikerét „Case study” formájában mutatták be az előadók. A hatékony kooperáció hozzájárul a COVID-19 indikációban történő klinikai fejlesztés sikerességéhez, a klinikai vizsgálat elindításával kapcsolatos adminisztratív feladatok idejének jelentős lecsökkentéséhez és a vizsgálat 35 napon belüli elindításához. Dr. Bató Zoltán a gyógyszercég részéről hangsúlyozta, hogy az eredményes együttműködés alapja a hatékony és gyakori kommunikáció, valamint a bizalom.
Dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai igazgatója kiemelte a hazai klinikai kutatás előnyeit, és hangsúlyozta a versenyképességünk további megtartásához szükséges lépéseket. Felhívta a figyelmet a jövő évben bevezetésre kerülő uniós szintű, klinikai vizsgálatokra vonatkozó engedélyezési eljárás elindítására és a hazai vizsgáló központok, klinikai kutatóhelyek feladataira. Axel Stang professzor, az Asklepios Klinika, vagyis az egyetem hamburgi képzőközpontja klinikai vizsgálatokat koordináló centrumának vezető munkatársa a tapasztalataikat osztotta meg és felhívta a figyelmet a nemzetközi vizsgálóhelyek együttműködésének fontosságára. A klinikai adatok strukturáltsága és elemzése többször visszatért az előadók által kiemelt feladatokkal kapcsolatban.
Dr. Meskó Bertalan kiemelt keynote előadóként, a klinikai kutatások, az egészségipar és a betegellátás jövőképét festette le. Milyen változásokkal kell számolnunk az orvos-beteg kapcsolatban a technológiai vívmányok bevezetésénél? El tudjuk-e képzelni, elfogadjuk-e betegként, hogy a rutinnak számító vérvételt például robotok végzik majd? Ezeket a provokatív kérdéseket tette fel. Az új technológiák, eljárások alkalmazását és elfogadottságát a betegek és orvosaik körében a COVID-járvány kihívásai felgyorsították. Az új applikációk, a telemedicina elfogadottá, napi rutinná vált percek alatt. Naponta mintegy 30 000 új egészség-applikáció fejlesztés jelenik meg globálisan. Felvethető az a kérdés is, hogy átveszik-e ezek az applikációk, robotok az orvosok szerepét. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint továbbra is az orvos-beteg kapcsolat és bizalom kiépítése a jövő, ugyanakkor az új technológiák, eljárások alkalmazásai elősegítik a bizalom kialakítását és a partneri viszonyt. Egyfajta kulturális forradalom zajlik az orvos-beteg bizalom és kapcsolat kiépítésében, erre hívta fel az orvostanhallgatók, vagyis a jövő orvosainak figyelmét.
Transzlációs medicina feladatai és kihívásai
Az alapkutatások mielőbbi alkalmazására, az ezzel foglakozó transzlációs medicina kihívásaira, feladataira hívta fel a figyelmet a dr. Hegyi Péter által vezetett szekció. A Transzlációs Medicina Központ igazgatója előadásában hangsúlyozta az egyetemen megalakult központ képzésben betöltött feladatait, munkatársa, dr. Szentesi Andrea a képzés formáját mutatta be. Kiemelte az interdiszciplináris terápiás területeken átívelő módszertan fontosságát. A szekció külföldi előadói, a szakma neves képviselői, konkrét betegségcsoportokban, indikációkban példákon keresztül mutatták be a transzlációs medicina vívmányait. Szóltak a sikeresen elindított új transzlációs PhD képzési programról is.
A délelőtt folyamán többször emlegetett mesterséges intelligencia szerepéről, annak gyakorlati alkalmazásáról a klinikai kutatásban az elemzésektől a betegágyig tartott keynote előadást a téma neves szakértője, az IBM mesterséges intelligencia alkalmazásokkal foglalkozó korábbi szakértője, Andrew Fried. Mint kiemelte, a sikeres alkalmazáshoz szükséges a számítógépes kapacitások, tárhelyek további növelése. A mesterséges intelligencia az elemzések során az adatokra épít, míg a klasszikus, emberi agy által végzett információ feldolgozás során emocionális korrekciókat is végrehajtunk. Felhívta a figyelmet az adatok tisztaságára, és azok hasznosításával kapcsolatos szabályozási kihívásokra is. Az új kihívások tekintetében egybecsengett véleménye dr. Meskó Bertalanéval.
A mesterséges intelligencia alkalmazások sikeréhez egyre több adatra lesz szükségünk, ugyanakkor a betegadatok tulajdonosai maguk a betegek és meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy ők döntsenek arról, hogy engedélyezik-e az adataik hasznosítását kutatási célokra.
–Mennyit vagyunk hajlandók feladni az adataink titkosságából ahhoz, hogy a kutatások és az új kezelési eljárások kidolgozásához szükséges nagy adatmennyiség a kutatók rendelkezésére álljon? Milyen adatbiztonságossági technológiák szükségesek ehhez? – ezek lesznek szerinte a következő évek kihívásai a kutatók és a szabályozó hatóságok számára.
Kardiológiai és sebészeti szekció
A délutáni kardiológiai és sebészeti szekció neves hazai és külföldi szakemberek részvételével zajlott. Dr. Merkely Béla rektor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója előadásában a CRT (cardiac resynchronisation therapy) sikerességével, indikációjával foglalkozott, és az ezzel kapcsolatos új eljárási rend kidolgozásáról is beszélt, amelyben részt vettek a városmajori klinika munkatársai. Neves külföldi partnerintézmények kutatói számoltak be új eredményekről, így például a 3D echokardiográfia alkalmazásáról beszélt dr. Elena Surkova az Egyesült Királyságból. A bécsi orvostudományi egyetem munkatársa dr. Bruno Podesser és a londoni King’s College vezető kutatója, dr. Manuel Mayr kardiológiai alapkutatások eredményeiről számoltak be.
A sebészeti szekcióban a trimodális prehabilitációról beszélt dr. Szijártó Attila, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója, míg dr. Miheller Pál a COVID fertőzésről és a szerokonverzióról ejtett szót a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél. Karl Oldhafer (Asklepios Klinik Barmbek) a májsebészet jövőjéről adott elő, a Leuveni Egyetemről Raf Bisschops pedig a kolorektális polip esetében mutatta be a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket.
Hatósági kerekasztal a klinikai vizsgálatokról
A napot a klinikai vizsgálatok hazai és nemzetközi hatósági szabályozásáról szóló kerekasztalbeszélgetés zárta, amelyet dr. Szentiványi Mátyás, az OGYÉI főigazgatója vezetett dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettessel. A résztvevők, európai és hazai szakemberek, a hatóság szerepével, az új klinikai kutatásokkal és a központi gyógyszerregisztrációval, az új fejlesztésekkel-génterápiákkal kapcsolatos szabályozásokkal és kihívásokkal foglalkoztak. Hangsúlyozták, hogy az új klinikai vizsgálatokra vonatkozó szabályozás, amely jövő év februárban indul, számos feladatot ró majd a vizsgálóhelyekre is. Dr. Bitter István professzor kiemelte az új technológiai és terápiás eljárások alkalmazása során indított klinikai kutatásokkal kapcsolatos szakmai és etikai kihívásokat, amelyekkel a szakembereknek foglalkozniuk kell.
Dr. Filakovszky János, Klinikai Kutatásokat Koordináló Központ
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
