A Semmelweis Szimpózium első napján az ünnepélyes megnyitót követően összesen hét szakmai – közte két keynote – előadás hangzott el. Szó volt többek között a gyógyszerfejlesztésben lezajlott innovációkról, a járványkezelésről és bemutatták az egyetem fázis I vizsgálóhelyiségeit is. Dr. Papp Renáta, a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi Iroda vezetőjének beszámolója.

A Semmelweis Szimpózium első napján a klinikai kutatásról és az innovációról hallgathattak szakmai előadást az érdeklődők. Az első prezentációt dr. Oren Cohen tartotta, aki kiterjedt klinikai vizsgálati tapasztalatokkal a háta mögött 2017 óta a LabCorp Drug Development orvosigazgatójaként dolgozik. Bemutatta a cég komplex korai gyógyszerfejlesztési platformját, amely 3 emeleten, 100 ágyon zajlik számos akadémiai képzési programmal együttműködésben, valamint szót ejtett arról is, hogyan változott a klinikai gyógyszerfejlesztés 1820 óta, amikor a higanyt, a piócákat vagy az éhezést alkalmazták a daganatos betegségek ellenszereként. Kutatóként az aprólékos, kitartó munkájában leli az örömét – osztotta meg az előadó, aki érdekes, korábban közzétett publikációkat is bemutatott, ábrával szemléltetve a klórmeszes fertőtlenítés hatását a gyermekágyi láz megfékezésében. A Szimpózium és a Semmelweis Egyetem névadója előtt tisztelegve utalt a That Mothers Might Live című, 1939-ben Oscar-díjjal jutalmazott rövidfilmre is, amelyet Semmelweis Ignác munkássága ihletett. A gyógyszerfejlesztés gyökeresen megváltoztatta egyes betegségek így a szklerózis multiplex, a rheumatoid arthritis az onkológiai betegségek vagy a hepatitis C terápiáját, ehhez pedig elengedhetetlenek a klinikai vizsgálatok – mutatott rá. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a biomarker fejlesztés is hozzájárult a fejlődéshez, amelyekkel még pontosabb eredménykövetést lehet elérni a klinikai vizsgálatok során. Emellett kitért a molupiravir, mint potens Sars-CoV-2 antivirális szer fázis III klinikai vizsgálati eredményére. „Ha újrakezdhetném a pályámat, ugyancsak infektológus-immunológus lennék” – osztotta meg a közönséggel előadása végén dr. Oren Cohen.

Ezt követően dr. Hans Kluge a WHO Európai Regionális igazgatója beszámolt a napjainkban még mindig zajló COVID-19 pandémia kezelésének kihívásairól a régióhoz tartozó 53 országban, külön szólva az átoltottság növelési lehetőségeiről. A hatékony járványkezeléshez tudományos evidenciákon alapuló döntések és a tudományos bizonyítékok hatékony kommunikációja szükségesek, a kiemelten magas időfaktor figyelembe vétele mellett – mutatott rá. Dr. Hans Kluge korábban az AIDS, malária és a tuberkulózis járványok kezelésével foglalkozott, pályája elején pedig háziorvosként tevékenykedett. Előadásában hangsúlyozta az együttműködés szükségességét az antibiotikum rezisztencia leküzdésében is. Magyarország rendelkezik antibiotikus rezisztencia-kezelési akciótervvel, ugyanakkor meg kell tenni a lépéseket ennek megvalósítása érdekében – hangsúlyozta.

Az esemény következő részében bemutatták a Semmelweis Egyetem és a berlini Charité Egyetemi Kórház fázis I vizsgálóhelyeit. A számok alapján egyre több fázis I klinikai vizsgálatra kerül sor, így a megfelelő facilitások rendelkezésre állása, fejlesztése kulcsfontosságú – hangzott el. Azon túl, hogy a fázis I vizsgálatok száma növekszik, ezek a vizsgálóhelyek arra is esélyt biztosítanak, hogy a következő fázis vizsgálatok kivitelezésével is az adott intézményt bízzák meg.

A Semmelweis Egyetem három fázis I vizsgálati hellyel rendelkezik: a Belgyógyászati és Onkológiai Klinikán lévőt dr. Takács István igazgató, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán találhatót dr. Bárczi György, a Kardiológiai Tanszék egyetemi tanársegédje, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáét pedig dr. Fekete György professzor emeritus, a klinika ny. egyetemi tanára mutatta be. A szigorúan szabályozott környezethez történő folyamatos igazodás kihívást jelent, ám szükséges a versenyképesség megőrzéséhez – hangzott el az előadáson. A gyerekek körében a klinikai vizsgálatok speciális szempontokkal egészülnek ki: a populáció életkorcsoportok szerint tovább szegmentálódik, a mintavétel kivitelezés és mennyiség szempontból is nehezebb lehet, a vizitekre szánt idő hosszabb és gyakoriságát az iskolai és szülői elfoglaltsághoz is igazítani kell. A kardiológiai területen dr. Bárczi György kihangsúlyozta a csapatmunka fontosságát a betegellátás és a klinikai vizsgálatok területén is. Multidiszciplináris csapat dolgozik havonta közel 40 kardiológiai betegvizit protokoll szerinti kivitelezésén mind gyógyszeres, mind orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata keretében – emelte ki.

A szakmai prezentációkat követően a Duna Néptáncegyüttes tartott előadást, melyben dr. Hegyi Péter a Transzlációs Medicina Központ igazgatója is részt vett.

Dr. Papp Renáta, Tudományos Rektorhelyettesi Iroda
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.