Egyre több emberben jelennek meg olyan baktériumok, melyek rezisztensek a jelenleg forgalomban lévő antibiotikumokkal szemben. Ez nagyon komoly problémát jelent, 2050-re akár 50 millió beteg is meghalhat ezeknek a rezisztencia-mechanizmusoknak a következtében – hívta fel a figyelmet dr. Gugolya Máté, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet rezidense. A Semmelweis Egyetem a zágrábi Klinika za infektivne bolesti ‘Dr. Fran Mihaljevic ‘ kórház laboratóriumával (BFM) együttműködve vesz részt „Az antibiotikum rezisztencia felügyeletének fejlesztése Magyarországon és Horvátországon” című, Európai Unió által finanszírozott Horizon 2020 Twinning projektben, melynek egyetemi részről dr. Szabó Dóra egyetemi tanár, az intézet igazgatója a koordinátora. Az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Infektológiai Társaság nemzetközi study group-jának részeként régóta foglalkozunk antibiotikum rezisztencia kutatással, innen az ismeretség a partnerintézményekkel, akikkel konzorciumot összeállítva közösen adtuk be pályázatunkat a mostani projektre – emelte ki dr. Szabó Dóra, hozzátéve: a jelenlegi együttműködés célja a tudástranszfer, amelynek részeként az Orvosi Mikrobiológiai Intézet két munkatársa, dr. Gugolya Mátés és dr. Sahin-Tóth Judit 2021. májusában egy hónapot tölthetett a mallorcai partnerintézménynél, ahol a kutatási módszertant tanulmányozták.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) világszerte évente már most is nagyjából 700 ezer halálesetet okoz, Magyarországon és Horvátországban is részben ez felelős a morbiditási és a halálozási arány gyors léptékű növekedéséért – olvasható a projekt oldalán. Az együttműködés célja mindkét országban fejleszteni az AMR-felügyelet innovációs képességét, azon belül is a teljes genom-szekvenálásra és a legújabb generációs szekvenálási technikákra összpontosítva. Ezek lényege, hogy a baktériumok teljes DNS-ének elemzése alapján határozhassuk meg, az adott baktérium milyen rezisztencia mechanizmusokkal rendelkezik, hiszen például a karbapenemáz enzim fajtája szerint határozható meg a célzott hatékony terápia. Ezekben az esetekben a nem megfelelő antibiotikum választása nemcsak terápiás sikertelenséghez vezet, hanem az antibotikum rezisztencia további terjedéséhez is. – magyarázta dr. Gugolya Máté, hozzátéve: az eljárás rendkívül drága és időigényes. A Semmelweis Egyetem rendelkezik genom szekvenálásra alkalmas berendezéssel, a projekt célja az, hogy ennek használata készségszintűvé váljon és a kutatásban és a diagnosztikában is elterjedjen. A projekt céljai közé tartozik még egy „AMR-felügyeleti jövőkép” kidolgozása.
Az együttműködés keretében a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet, valamint a BFM munkatársai két nemzetközileg vezető kutatóintézettel, az Antwerpeni Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Laboratóriumával (UAntwerp) és a Baleár-szigetek Egészségügyi Kutatóintézetével (IdISBa) működnek együtt a tudástranszfer érdekében. A projekt a gyakorlati tudás cseréjét képzési tevékenységek és a kutatási kiválóságok támogatása révén segíti elő.
A nemzetközi együttműködés a kapcsolatépítés, a tudás- és tapasztalatcsere mellett segíthet az Orvosi Mikrobiológiai Intézetnek abban is, hogy az itt született publikációk a jövőben magasabb impaktfaktorú tudományos lapokban jelenjenek meg
– emelte ki dr. Gugolya Máté.
A projekt első éves beszámolójára október 14-15-én került sor hibrid formában online, valamint a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében, melyen a horvát partner képviselője személyesen vett részt. A mi fő hozzájárulásunk a projekthez, hogy a zágrábi referencia laboratóriumunk rendelkezik megfelelő mennyiségű, olyan klinikailag releváns izolátummal, amely szükséges a kutatásokhoz – mutatott rá dr. Irina Pristas klinikai mikrobiológus, a Zágrábi Egyetemi Kórház munkatársa. Megjegyezte, hogy reményeik szerint az antimikrobiális rezisztenciát felügyelő európai hálózat (EARS-Net) részeként működő laboruk tudományos profiljának emeléséhez is hozzájárul részvételük a programban. A horvátországi labor mintegy 6-7 munkatársa vesz részt a közös munkában a tavaly indult 3 éves projektben – emelte ki dr. Irina Pristas, aki budapesti tartózkodása során nemcsak a projekt elsőéves beszámolójának elkészítésében vett részt, de a Semmelweis Egyetem munkatársaival is egyeztetett a további együttműködésről.
Elégedettek vagyunk az eddigi közös munkával, hiszen a koronavírus-járvány jelentette korlátozások ellenére már az első év során is rengeteget tanultunk egymástól – foglalta össze dr. Szabó Dóra, hozzátéve: a pandémia miatt a legtöbb megbeszélésre és workshopra online formában került sor, de reményeik szerint hamarosan személyes jelenléttel folytatódhat majd az intézmények közötti együttműködés.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
