Túl vagyunk a felsőoktatási modellváltás első szakaszán, megtörtént az elkövetkező 5-6 év pénzügyi, fejlesztési lehetőségeit meghatározó finanszírozási szerződések aláírása, amelyek nyomán már konkrétan tudnak tervezni az intézmények – mutatott rá felvezetőjében dr. Stumpf István a Semmelweis Szalonban tartott hallgatói fórumon. A modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos mind a 21 modellváltó egyetemet végiglátogatja, a Semmelweis volt a 9. intézmény, ahol fórumot tartott. Mint mondta, azt tapasztalja, hogy ma már az egyetemi hallgatók is látják a lehetőségeket a modellváltásban, amely egy esély az egyetemi közösségek számára a versenyképesség növelésére, bizonyos korlátoktól való megszabadulásra és arra, hogy saját jövőkép és stratégia alapján építkezzenek.
A kormánybiztos szerint az első időszakban talán a hallgatók érzékelik legkevésbé a közvetlen hatásokat, de ők lesznek a modellváltás legnagyobb nyertesei, hiszen minőségibb oktatás valósulhat meg. Dr. Stumpf István úgy fogalmazott: ennyi pénzt a kormányzat még sosem irányított át a felsőoktatásba, az egyetemek megújulása ugyanis elengedhetetlen az ország versenyképessége szempontjából. Szólt arról is, hogy a korábban csak a hallgatói létszámra vonatkozó finanszírozást felváltotta egy olyan támogatási rendszer, ami az oktatás, kutatás minőségéhez, az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódik. Az egyetem hosszú távú finanszírozási szerződésében több mint 25 indikátor van. Ezek mind azt segítik elő, hogy jobb minőségű tudáshoz jussanak a hallgatók, a közalkalmazotti bértábla kötöttségének megszűnése pedig az oktatók esetében lehetővé teszi a bérek teljesítményalapú differenciálását – részletezte.
Galéria
A hallgatókat leginkább foglalkoztató kérdés, hogy miért volt szükség a modellváltásra, miért jó ez a hallgatók számára – mondta Tripolszky Bálint, a Hallgatói Önkormányzat elnöke, az esemény moderátora. Hozzátette, hogy ezt nagyobb részt a kormánybiztos már megválaszolta a felvezetőjében, ugyanakkor sok hallgatót foglalkoztat az, hogy miként járul hozzá az oktatás színvonalának emeléséhez a változás. Ezzel kapcsolatban a kormánybiztos kitért arra: a modellváltás egyik fontos üzenete, hogy nő az egyetemek autonómiája gazdálkodási, pénzügyi, szervezeti és tudományos-kutatási kérdésekben egyaránt. Az állam jelentős támogatóként és finanszírozóként megmarad, de az egyetem döntési kompetenciájára bízza, hogy a saját profilját és tudományos hátterét alapul véve milyen irányokban fejleszt tovább.
Dr. Merkely Béla rektor emellett kitért arra is: mintegy 20 milliárd forintot kapott többletként az egyetem, amelynek egy részét a törvény által meghatározott módon a béremelésekre fordítja, de az elosztás az egyetem vezetésének kompetenciájába tartozik. „Mi azt a szemléletet követtük, hogy a teljesítményt ismerjük el, azt, ha valaki többet és eredményesebben tesz az egyetemért. Az egyetem legfőbb célja pedig az, hogy Önök, hallgatók még kiválóbb oktatásban részesülhessenek, olyan egyetemre járhassanak, amelynek jövője hosszú távon, a következő 250 évre megalapozott, és a világrangsorokban olyan pozíciókba jut, amire Magyarországon még nem volt példa” – fogalmazott a rektor. Hozzátette: a Times Higher Education rangsorban most elért 277. helyezés egy mérföldkő, amelyet ugyanakkor további fejlődés követ. A rektor kitért arra is, hogy a finanszírozás alapját jelentő szerződés számos teljesítmény- és minőségorientált paramétert tartalmaz, ezek közé tartozik például a felvett és végzős PhD-sok száma, az „aktív státuszú” hallgatók száma, a Q1-es és Q2-es közlemények száma, az olyan tudományos mutatók mint az idézettség, az ipari szereplőkkel való kapcsolat, a rangsorokban elfoglalt hely.
Dr. Stumpf István kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy a modellváltás akkor sikeres, ha az egyetemi szféra lényegesen nagyobb szerepet tud betölteni az egész magyar gazdaság innovációs képességének növelésében. A betegellátással kapcsolatban a kormánybiztos hangsúlyozta, a modellváltásról szóló törvény is deklarálja a klinikák egyetemhez tartozását és megfelelő finanszírozását. A magyar orvosképzés számára ez biztosítja a versenyképességet nemzetközi szinten is – jegyezte meg.
Dr. Pavlik Lívia kancellár kiemelte annak jelentőségét, hogy az állammal kötött finanszírozási szerződésben szereplő minőségi indikátorok mentén „szolgálja” meg az egyetem a befolyó pénzt, ugyanakkor az intézmény az általa prioritásnak tartott célok mentén tudja ezt felhasználni, ezek pedig megegyeznek az indikátorok tartalmával. A PhD-képzéssel kapcsolatban a kancellár elmondta azt is: 2022-ben emelkedni fognak az egyetemen azok a források, amelyeket a PhD-hallgatók után a kutatói műhelyek kapnak, megmaradnak, nőnek a mentorokat motiváló témavezetői díjak, a legjobbak pedig PhD kiválósági ösztöndíjra számíthatnak.
Dr. Stumpf István a fórumot követően honlapunknak úgy fogalmazott, látszik, hogy a hallgatókat foglalkoztatja, mennyire bővíti lehetőségeiket a modellváltás, és mennyire tudja az egyetem a saját identitását és versenyképességét növelni. A hallgatók érdekeltek abban, hogy az oktatókkal együttműködve a Semmelweis Egyetem a legjobb egyetemek közé kerüljön – tette hozzá. „Fő üzenetem a hallgatóknak, hogy legyenek büszkék egyetemükre, amely a magyar orvostársadalom meghatározó intellektuális és szakmai intézete. Ha az itt szerzett diplomával kilépnek az egyetem kapuján, a legjobb életpályák nyílnak meg előttük, de ehhez nekik is hozzá kell tenniük a maguk tudását, és a hallgatók aktivitásán is múlik, hogy milyen minőségű szakemberek kerülnek ki az intézmény falai közül ” – fogalmazott.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
