A Szenior Akadémia 2021-es őszi online előadássorozatának harmadik alkalmán a Pető András által kidolgozott konduktív pedagógia témakörét ismertette dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, a Pető András Kar dékánja. Mint fogalmazott, az 1947 óta különböző neveken és különböző fenntartók égisze alatt működő intézmény története szorosan összefügg a névadó-alapító munkásságával, aki nemzetközi hírnevet szerzett egyedi fejlesztési módszerével.
Az előadó kifejtette, Pető egyedülálló módszerének alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. A módszer ezért is kapta a konduktív nevet a latin conducere (összegyűjt, valahová elvezet, rávezet) szó alapján. Előadása során a Századfordító magyarok című sorozat Pető András életét, munkásságát feldolgozó epizódjából vetített a közönségnek.
Hozzátette, a Pető-módszer hazai és nemzetközi megismertetésében és a Pető-életmű kiteljesítésében kiemelt szerepet vállalt Hári Mária. Az ő nevéhez fűződik a konduktorképzés megteremtése.
A szakember ismertette, a konduktív pedagógia a központi idegrendszeri sérültek fejlesztésével foglalkozik. Az érintetteknél a motoros, a kognitív és a tanulási képességek megváltozott működése, zavara tapasztalható. „Amire mi a munkánk során nem orvosként építeni tudunk, hogy a sérülés miatt kialakuló tüneteket a fejlődéssel változtatni tudjuk” – emelte ki. Hozzátette, a működés zavarai vagy újrastrukturálhatók, vagy fejlesztéssel, neveléssel mérsékelhetők, azonban a maradványtünetek – úgy mint a mozgásfunkció zavara, a megismerő funkciók zavara, a kommunikáció zavara, a szociális funkciók zavara, a pszichés funkciók zavara – nem gyógyíthatók. „Ez egy igen összetett, komplex tünetcsoport, hiszen minden terület, ami az egyén működéséhez szükséges, érintett” – összegezte.
A konduktív pedagógiai rendszer másik alapgondolata az aktív mozgás, amely segítségével új feltételes reflexek alakulhatnak ki az agykéregben, amelyek végül dinamikus sztereotípiákhoz vezetnek. Harmadik fontos gondolata pedig, a problémamegoldás, vagy az arra való késztetés, amely csak tevékenységben lehetséges. Ekképpen a sokoldalú tapasztalatszerzés áll a fejlesztés fókuszában: mindig egyfajta tevékenységbe helyezve és abból kiindulva történik az új mozdulatsorok megtanulása és a megtanultak alkalmazása.
A szakember szólt még a módszer stabilitásáról, illetve kifejtette a konduktív pedagógia alapelveit, amelyek a holisztikus szemlélet, a konduktív program, a konduktív napirend, a konduktív feladatsorok, a ritmikus intendálás, a facilitáció, a konduktív csoport, a konduktor és az operatív megfigyelés. Képeken engedett betekintést abba, hogy milyenek is a speciális Pető-bútorok, és miként épül fel a konduktív napirend, mit jelent a facilitáció.
A fejlesztés során nagyon komoly változás tapasztalható a sérült személy estében aktivitásban, önellátásban, motoros, pszichés és kognitív funkciókban, szociális kompetenciákban
– fogalmazott dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, hozzátette: a hatékonyságot leginkább a felvételi és az elbocsátási státusz, illetve a validált mérőeszközökkel végzett mérések mutatják.
A konduktív módszer 2006-ban elnyerte az „Első magyar szellemi hungarikum” díjat, 2013-ban Prima-díjas lett a magyar oktatás és köznevelés kategóriában, szintén ebben az esztendőben a Magyar Örökség díjas módszer elismerést is megkapta.
A szakember kiemelte, végtaghiány, súlyos kapcsolatteremtési nehézségek, a szemkontaktus teljes hiánya, súlyos értelmi és érzékszervi fogyatékosság, progresszív neurológiai betegségek és egyes ortopédiai eredetű, a csontrendszert érintő elváltozások esetén ellenjavalt a módszer alkalmazása.
Az előadás a Semmelweis Polgárok számára VPN hozzáféréssel a Kaltura rendszerben erre a linkre kattintva visszanézhető.
Dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja, főiskolai tanár, konduktor, doktori munkáját a neveléstudományok tématerületen, a mozgássérült gyermekek integrált nevelésének segítése témakörben írta. Oktatói munkáját 1995-ben kezdte a PAK jogelődjének számító Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében (MPANNI), ahol 2007-2015 között középvezetői pozíciót töltött be. 2015-2017 között a már Pető András Főiskolaként működő intézmény rektoraként vett részt az irányításban. A 2017-es, Semmelweis Egyetemmel történt integrációt követően a Pető András Kar dékánja lett. Alapozó és specializációkhoz tartozó tárgyakat, elméleti és gyakorlati kurzusokat oktat a budapesti és kihelyezett képzéseken. Tudományos munkájának középpontjában a nevelés és konduktív nevelés kapcsolata, a befogadó társadalom és az együttnevelés kérdései állnak. Az elmúlt öt évben 18 tudományos publikációt, 3 könyvfejezetet írt, valamint két könyv szerkesztésében vett részt. Tagja a Nemzetközi Pető Társaságnak és az Európai Konduktorok Szövetségének, valamint a Semmelweis Egyetem Alapítványnak.
Horváth Dóra
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
