Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2023. január 22.
545262 Összes oltás
A Kutatói Szalon idei második eseményén a versenyképes publikációról, a kutatókat segítő rendszerekről, valamint az egyéni kutatói teljesítménymérésekben alkalmazott módszerekről hallgathattak előadásokat az érdeklődők. A Semmelweis Szalonban megtartott eseményt Szluka Péter, a Központi Könyvtár igazgatója nyitotta meg.

Megnyitó beszédében Szluka Péter, a Központi Könyvtár igazgatója a tudománymetria (tudományos teljesítmény mérése) egyre erősödő szerepéről beszélt, kiemelve, hogy folyamatosan nő a kutatók és a közzétett publikációk száma is, ezáltal egyre nehezebb az értékelés. Ebben nyújt segítséget a tudománymetria, ami mára már önálló tudományterületté fejlődött – hangsúlyozta. A részvevők figyelmébe ajánlotta Barabási Albert-László és Dashun Wang „A tudomány tudománya” című kötetét, mely a tudománymetria előnyei mellett annak használatában rejlő veszélyeire is kitér.

Dr. Győrffy Balázs, a Bioinformatika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora “A tudomanymetria.com bemutatása” című előadásában kiemelte, az általuk fejlesztett rendszer segítséget nyújt a kutatóknak, hogy meghatározhassák publikációs aktivitásukat egy referencia csoporthoz képest, ami a sikeres pályázatok egyik fontos eleme lehet. Mint fogalmazott, az egyes kutatók publikációs aktivitásában jelentős eltérések vannak az egyes tudományterületek, illetve az életkor szerint is. A tudomanymetria.com tudományterületenként életkorhoz normalizálva mutatja, hogy az illetőnek milyen a publikációs aktivitása – magyarázta. Hozzátette: az elemző rendszter minden MTMT fiókkal rendelkező kutatóra használható, és előnye, hogy mindenkit a saját korcsoportjához viszonyít. Dr. Győrffy Balázs kiemelte, a rendszer leginkább a fiataloknak segít, hiszen megmutatja számukra azt az elvárt publikációs aktivitást, amit el kell érniük ahhoz, hogy versenyképes  kutatók legyenek. Beszélt a scientometrics.org oldalról is, amit folyamatosan fejlesztenek; előnyeként emelte ki, hogy valós időben dolgozik, aktuális adatokkal.

Dr. Soós Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Tudománypolitikai és tudományelemzési Osztályának vezetője az „MTA könyvtár által alkalmazott tudományértékelési rendszer bemutatása” című előadásában ismertette az egyéni kutatói teljesítménymérésekben alkalmazott módszereket. Kiemelte, ma már a korszerű mérőszámoknak széles választéka áll rendelkezésre, amik egyrészt igyekeznek összemérhetőséget teremteni a különböző kontextusú publikációk, kutatók között. Az általuk alkalmazott módszerekkel nem az egyes kutatókat, hanem a publikációkat, azok tudományterületi hatását mérik – magyarázta. Három szervező elvet emelt ki: mindig az aktuális értékelési kérdéshez viszonyítsuk a módszertant; fontos annak tisztázása, hogy milyen szempontból szeretnénk vizsgálni a teljesítményt. Másodikként említette, hogy megfelelő mérőszám rendszerből dolgozzunk, tehát olyan mérőszámokat kell találni, amik érzékenyek arra a kontextusra is, amiben a kutató dolgozik, mint például a tudományterület, vagy az életkor. Végül pedig megfelelő felbontással vizsgáljuk és hasonlítsuk össze a kutatók életművét – ez a granularitás elve. Kiemelte, a publikációs teljesítménynek sok olyan része van, ami külön-külön vizsgálandó, a gyakran használt mérőszámokkal, mint a Hirsch index pedig pont az az egyik fő probléma, hogy azok mindent igyekeznek összegyúrni, ezáltal viszont sok információ elveszik és sérül a kontextusérzékenység.

Az előadások a Semmelweis Polgárok számára VPN hozzáféréssel a Kaltura rendszerben erre a linkre kattintva visszanézhetőek.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.