Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. december 08.
476294 Összes oltás
A Semmelweis Egyetem Klinikai Központ (KK) Ápolásvezetési és Szakdolgozói Igazgatóságának szervezésében rendezték meg idén az Egészségügyi Szakdolgozók LI. Országos Kongresszusát, amelyre több, mint négyszáz résztvevő érkezett. A nyitónapon dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a KK elnöke tartott előadást a 250 éves Semmelweis Egyetemről, és annak helytállásáról a koronavírus-járványban. Az esemény résztvevőit dr. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára, dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, valamint Kormos Ágnes, az egyetem Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság ápolási igazgatója köszöntötte. 

2021. október 13-15. került sor az Egészségügyi Szakdolgozók LI. Országos Kongresszusára a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ Ápolásvezetési és Szakdolgozói Igazgatóságának rendezésében. A korábban a koronavírus-járvány miatt elhalasztott eseményre az eredeti terveknek megfelelően a budapesti Aquaworld Resortban került sor.

Dr. Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára köszöntőjének elején kiemelte: számtalan tapasztalatot szerzett az egészségügyben, többek között a Pécsi Tudományegyetemen igazgatóként és osztályvezetőként is dolgozva, így meggyőződhetett az egészségügyi szakdolgozók hivatásának jelentőségéről is. „A személyes élettapasztalatom és az általam támogatottak életútja is azt bizonyítja, hogy az Önök hivatása egy nagyon komoly tudományterület” – fogalmazott köszöntőjében. Hozzátette: nem mindig volt így, de ma már, ha úgy dönt valaki, hogy például az ápolói hivatást választja, és van ambíciója, a tudomány legmagasabb csúcsaira is eljuthat. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a közelmúltban nemcsak a Semmelweis Egyetem jubileumi évét és 250. tanévét ünnepelhettük, de Florence Nightingale születésének 200. évfordulóját is, aki hasonló nagysága volt az ápolói munkának, mint Semmelweis Ignác az orvosi hivatásnak. Dr. Bódis József rámutatott: a koronavírus az elmúlt másfél évben mindannyiunk életét átírta, az egészségügyi szakdolgozók azonban mindez idő alatt végig a frontvonalban dolgoztak és küzdöttek a fertőzés féken tartásáért, a betegek megmentéséért, amelyért köszönetet mondott az államtitkár.

„Nincs csodálatosabb hivatás annál, amit Önök évekkel, évtizedekkel előtt választottak és azóta is végeznek: az elesettek segítése, a betegek ápolása, gyógyítása és sokszor a lehetetlen leküzdése” – fogalmazott beszédében dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Klinikai Központ elnöke, hozzátéve: az egészségügyi szakdolgozók az orvosokhoz hasonlóan mindent megtesznek a betegeikért. Felhívta a figyelmet, hogy immár az 51. kongresszust rendezhették meg idén, amely nemcsak azt mutatja, hogy az egészségtudomány gyökerei nagyon régre nyúlnak vissza, de azt is, hogy az egészségügyi szakdolgozók már hosszú évtizedek óta nemcsak a betegágy mellett teljesítenek, de abban is jeleskednek, hogy tudásukat, ismereteiket megosszák egymással. Dr. Szabó Attila elismeréssel szólt az egészségügyi szakdolgozók koronavírus-járványban nyújtott önzetlen, fáradságos munkájáról és köszönetet mondott helytállásukért. „A mi generációnkat elkerülték a háborúk. Ez a mi háborúnk, amit az elmúlt két évben a koronavírussal folytattunk” – fogalmazott. 2020. december 26-a óta azonban ebben a harcban már egy fegyver is van a kezünkben: a védőoltás. „Minden pátosz nélkül mondhatom, hogy fiatal orvosként az első éveimben a legtöbbet Önöktől tanultam” – emlékezett vissza a rektorhelyettes, kiemelve: az orvosok a nővérekkel, szakdolgozókkal együtt alkotnak csapatot.

Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár levélben köszöntötte a kongresszus résztvevőit. „Florence Nightingale ideje óta az ápolás, mint szakma és hivatás, nagy utat járt be. Kezdetben az emberi természet alapjaival, a könyörületből, az egymás iránt érzett felelősségből nőtt ki és vált az orvoslás kiegészítő társszakmájává. Később azonban egyre újabb és újabb ágai alakultak ki. A kórházi ápolás mellett megjelentek a szakápolói tevékenységek, majd az otthonápolás, hospice ellátás és a különböző, lassan saját lábra álló, önálló ellátási formák, mint a védőnői ellátás vagy a szülésznői munka. Mára az egészségügyi szakdolgozók munkája át- meg átszövi az egész társadalmat” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet a folyamatos továbbképzés és a szakmai tapasztalatok cseréjének jelentőségére, melyekre a mostani kongresszus is alkalmat biztosít.

Különleges alkalom a mostani, 1999 és 2015 után ugyanis harmadjára rendezik meg a legrégebbi hagyományokkal bíró szakdolgozói kongresszust Budapesten – mutatott rá köszöntőjében dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, kiemelve a Semmelweis Egyetem dolgozóinak szervezőmunkáját. Több mint 400-an regisztráltak a rendezvényre az ország minden tájáról, amely jelzi, milyen nagy az érdeklődés a szakmai tapasztalatok cseréje és a személyes találkozások iránt – fogalmazott.

Kormos Ágnes, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatósága ápolási igazgatója beszédében visszaemlékezett az esemény megrendezésének előzményeire: a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének vezetősége 2019-ben hagyta jóvá, hogy 2020-ban a Semmelweis Egyetem rendezze meg Budapesten az Egészségügyi Szakdolgozók LI. Országos Kongresszusát, melyre eredetileg az intézmény alapításának 250., és Florence Nightingale születésének 200. évfordulójának évében került volna sor. „Akkor még nem gondoltuk, hogy ünnep helyett munka, fehér abrosz helyett maszk és szkafander vár majd ránk. Ahogy azt sem, hogy nem tapssal és pezsgővel, hanem érzelmileg és fizikailag a végletekig megterhelő munkával kell majd adóznunk hivatásunk előtt, csak úgy, mint Florence Nightingale-nek” – mutatott rá, megemlékezve az ápolói munka világhírű képviselőjéről és a lámpásról, mint az ápolás nemzetközi szimbólumáról. „Különös jelentőséget nyer ma ez a sötétséget elűző lámpás, hiszen az igazán fontos háborúkat már olyan láthatatlan ellenség ellen vívjuk, mint a koronavírus” – fogalmazott, kiemelve a pandémia jelentette kihívásokat: az egészségügyi szakdolgozók nemcsak a fertőzés elleni harcban vesznek részt, de segítik a szűrési és oltási munkálatokat, valamint a COVID-osztályokon teljesítenek feladatokat.

A köszöntők után megemlékeztek a koronavírus-járványban elhunyt kollégákról, majd az esemény nyitónapjának első előadását dr. Szabó Attila tartotta „A Semmelweis Egyetem a koronavírus elleni harcban” címmel. Ennek kezdetén bemutatta az intézmény alapjául szolgáló oktatás, kutatás-innováció és gyógyítás hármas egységét. „Ezek között nem lehet különbséget tenni, egyik erősíti a másikat, úgy állnak együtt, mint egy háromlábú szék, amelyet nem lehet feldönteni” – fogalmazott. A COVID-járvány mellett, vagy épp az amiatt bekövetkező intézményen belüli összefogásnak is köszönhető, hogy sikerült előre lépni, hiszen a Semmelweis Egyetem a legfrissebb rangsorok szerint a világ 300 legjobb felsőoktatási intézményei közé tartozik. Nem szeretnénk itt megállni, az előrelépést pedig csak a szakdolgozókkal, hallgatókkal közösen dolgozva érhetjük el – emelte ki a rektorhelyettes, hangsúlyozva a hallgatók, köztük a külföldről Magyarországra érkezettek szerepvállalását a koronavírus elleni harcban. Dr. Szabó Attila szót ejtett a Semmelweis Egyetem múltbeli helytállásáról is, a történelmi párhuzamokkal kapcsolatban pedig felidézte: tavaly szeptemberben egy napon halt meg a fertőzés következtében két, 100 éves női beteg, akik ugyanazon a napon születtek Budapesten, éppen a spanyolnátha-járvány idején.

A rektorhelyettes kiemelte: ugyan a koronavírusokat eddig is ismerték, a világméretű járványoknak köszönhetően megnőtt az ezekkel kapcsolatos kutatások száma: másfél év alatt több mint 115 ezer COVID-19-cel kapcsolatos publikáció született, míg egy másik jól ismert betegséggel, az asztmával kapcsolatban az első, 1799-es kutatás óta 196 ezer publikáció jelent meg. „A tudományos életet is átszőtte a COVID” – magyarázta. Dr. Szabó Attila beszámolt a koronavírussal kapcsolatos egyetemi intézkedésekről, valamint a hazai fertőzésszámok alakulásáról is. Az ország lakosságának átoltottsága közel 60%-os, az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma pedig meghaladta a 400 ezret, ez a szám pedig remélhetőleg még tovább növekszik – hívta fel a figyelmet.

„Egy egyetemnek a legszélsőségesebb körülmények között is működnie kell” – mutatott rá a rektorhelyettes, bemutatva, az egyetemen folyó oktatás hogyan alakult át a pandémia következtében. A COVID talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy kényszerből ugyan, de digitális forradalmat hozott – fogalmazott. Bemutatta az intézmény pandémia idején zajló tudományos tevékenységét, köztük többek között a Semmelweis 250 Klinikai Konferenciát, a COVID-19-cel kapcsolatos kutatásokat és innovációkat, valamint a négy hazai orvosképző részvételével, a Semmelweis Egyetem vezetésével megrendezett országos koronavírus-szűrővizsgálatot, a H-UNCOVER-t. Szót ejtett az egyetem betegellátási feladatairól is a járvány idején, kiemelve az intézmény fertőzés következtében hozott intézkedéseit, diagnosztikai és terápiás eljárásait. Az intézmény több klinikáján is elindultak a poszt-COVID ambulanciák is – hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes.

2020. március 1. és 2021. október 13. között a Semmelweis Egyetemen COVID-19 miatt 6197 fekvőbeteget kezeltek és 5715 járóbeteget diagnosztizáltak a fertőzéssel, utóbbiból 2398 főt az egyetem Sürgősségi Betegellátó Központjában – mutatott rá dr. Szabó Attila. A rektorhelyettes felhívta a figyelmet azokra a soha nem látott kihívásokra, amelyekkel a szakdolgozóknak a pandémia alatt szembe kellett nézniük: közreműködtek a szűrések szervezésébe és lebonyolításában, a helyes mintavételek oktatásában, a járványtömbökben folyó betegellátásban, az oltópontok működtetésében és az egyetemen kívüli kampányoltások beadásában, segítették az oktatást, részt vettek és még mindig részt vesznek poszt-COVID-ambulanciákon folyó munkában. Dr. Szabó Attila kiemelte: a Semmelweis Egyetem a járvány idején számos nemzetközi sportesemény lebonyolításában részt vett, az intézmény felelt például a 2020-as Forma-1-es Magyar Nagydíj és az International Swimming League buborékjának megalkotásáért és orvosszakmai biztosításáért. Az egyetem a betegellátásban részt vevő munkatársak számára COVID krízisvonalat hozott létre, valamint a Magatartástudományi Intézet kiadványokkal segíti a mentális egészség visszaszerzését – mutatott rá a rektorhelyettes.

A 3 napos program nyitónapján dr. Balogh Zoltán MESZK elnök bemutatta a szakdolgozói helyzetképet kamarai szemmel, szó volt magyar orvosírókról és a gyógyítást érintő protokolláris kérdésekről is. A következő két napon négy teremben zajlottak egymással párhuzamosan a szakmai szekciók.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.