A Nyári Egyetem nemcsak azért fontos, mert még a tanulmányok megkezdése előtt mutat be interdiszciplináris, mindenkit érdeklő témákat, de azért is, mert a programsorozaton való részvétellel krediteket is szerezhetnek – mutatott rá megnyitójában a rektor. Dr. Merkely Béla beszédében külön szólt a tanulmányaikat most megkezdő gólyákhoz. „A Semmelweis egy komoly egyetem, az anyag nagysága kellően robosztus, nem lehet tehát mást tenni, mint lendülettel nekikezdeni. Ez a lendület Önöknek, akik itt vannak, már megvan” – fogalmazott.
A rektor kitért arra, hogy az elmúlt másfél évü a COVID-elleni küzdelemmel telt. „Nem védekeztünk, hanem aktívan harcoltunk és támadásban voltunk. Alapvetően nem rossz, ha az ember a betegellátással kapcsolatos tevékenységét is proaktív szemlélettel végzi, ami azt jelenti, hogy ha mindig elébe megyünk a feladatnak, az sokkal hatékonyabb” – fogalmazott a rektor.
Kiemelve az egyetem koronavírus elleni szerepvállalását és az általa vezetett, az orvosképző egyetemek részvételével működő klinikai járványelemző munkacsoportot, melynek mérései azt mutatják, hogy a negyedik hullám kevésbé lesz súlyos, mint az előzőek. Ennek oka elsősorban az átfertőzöttség, valamint a közel 6 milliós átoltott populáció. „Ez persze még nem nyájimmunitás – ahhoz folyamatosan növekvő számú oltottra van szükség, hiszen a különböző variánsok magasabb reprodukciós rátával rendelkeznek” – hívta fel a figyelmet dr. Merkely Béla. Szót ejtett a Semmelweis Egyetem vezetésével, a négy hazai orvosképző intézmény és a Központi Statisztikai Hivatal részvételével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával az első hullám során megvalósult országos, reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatról, a H-UNCOVER-ről is, amely bebizonyította, hogy az igazolt és a tényleges fertőzések között nagy különbség lehet. A szeptember 1-jei tanévnyitóval megkezdődött 2021/22-es tanévről szólva dr. Merkely Béla elmondta: az egyetem jelenléti oktatást tervez, a fertőzésszámok alakulásától függően a későbbiekben néhány előadás során azonban bevezethetik a hibrid oktatást, az egyetemi épületeken belül pedig akár elrendelhetik a maszkhasználatot is.
Ezt követően Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke tartott előadást „Családok szerepe az universitas szellemiségében” címmel. Ebben bemutatta Kopp Máriát, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapítóját, egykori igazgatóját és tudományos rektorhelyettesét. „Szülessenek meg a kívánt és tervezett gyermekek” – idézte az elnök az intézet névadóját, bemutatva a szervezet küldetését és tevékenységét. Több, az egyetemi hallgatókat érintő kutatást is ismertetett, köztük a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom 2017-es, egyetemisták jövőtervét vizsgáló felmérését és a KINCS 2021-es termékenységtudatosság kutatását. A felsőoktatási intézmények és a családügy kapcsolatáról szólva Fűrész Tünde kitért a családbarát egyetemekre, mely védjegyet idén a Semmelweis Egyetem is elnyerte, valamint beszélt a KINCS egyetemi együttműködési megállapodásairól is. Utóbbi részekét indult el a Semmelweis Egyetemen az Interdiszciplináris családtudomány MA szak, valamint egy közös országos kutatást is terveznek. Végezetül bemutatta a Smart Family startup versenyt, valamint az egyetemistáknak szóló családtámogatásokat is.
A kétnapos Nyári Egyetem lezárásaként szeptember 3-án 21 órától az Instruktor Öntevékeny Csoport Hallgatói Záróestet szervez. A rendezvény kizárólag védettségi igazolvánnyal, vagy az EESZT applikációból letölthető oltási igazolással látogatható. A belépés a Semmelweis Egyetem polgárai számára díjtalan, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a Neptunos jelentkezéstől függetlenül erre a linkre kattintva, az űrlap kitöltésével lehet.
A délelőtti szakmai programban dr. Borbély Judit, a Fogpótlástani Klinika egyetemi docense tartott előadást a 21. századi technológia megjelenéséről a fogorvoslásban, dr. Németh Zsolt egyetemi docens, a Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese, az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika intézetvezetője pedig a szájüregi rákok megelőzéséről és felismeréséről beszélt. Dr. Balogh Brigitta, a Konduktív Pedagógiai Intézet főiskolai docense „A gyógyulás, mint tanulás: a Pető-paradigma” címmel tartott előadást, dr. Vissi Tímea, a Pető András Kar tudományos segédmunkatársa pedig prezentációjában a konduktív nevelés nagymozgás-vizsgálatait ismertette. Dr. Basa Bálint rezidens, a Gyógyszerészeti Intézet PhD-hallgatója a digitális technológia alkalmazási lehetőségeiről beszélt a gyógyszerbevitelben, dr. Langer András, a Külső Klinikai Tömb Intézeti Gyógyszertár részlegvezetője pedig a 21. század klinikai gyógyszerészi feladatairól és kihívásairól tartott előadást.
Ezt követően az érdeklődők meghallgathatták dr. Merkely Béla rektor pódiumbeszélgetését Tokió olimpikonjaival: Olasz Anna világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes hosszútávúszóval, Leimeter Dóra olimpiai- és Európa-bajnoki bronzérmes vízilabdázóval, Rasovszky Kristóf olimpiai ezüstérmes, világbajnok, kétszeres Európa-bajnok hosszútávúszóval és Manhercz Krisztián olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok vízilabdázóval. Az egyetem hallgatói is egyfajta hosszútávúszók, hiszen az orvos- és egészségtudományi tanulmányok, az ezt a képzést választók előtt álló feladatok egy maratoni úszáshoz hasonlítanak, amihez rengeteg kitartásra van szükség. Másrészt ez a pálya a vízilabdához hasonlóan egy csapatmunka – mutatott rá a rektor, aki többek között a sport és tanulás viszonyáról is kérdezte vendégeit. Mind a négy olimpikon ugyanis felsőfokú tanulmányokat folytat itthon vagy külföldön. „Amikor nem iskolában voltam, akkor edzésen, amikor nem edzésen, akkor tanultam” – magyarázta Leimeter Dóra, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem sportszervező szakára jár. Hozzátette: nehéz, de nem lehetetlen a versenyszerű sport és az egyetemi tanulmányok összeegyeztetése. „Már fiatalkorban eldől az, hogy van-e jövőképe az embernek az adott sportban. Szerintem az orvosival is ugyanígy van. Onnantól a siker titka a sportban munka-munka-munka, az egyetemen pedig tanulás-tanulás-tanulás” – emelte ki Manhercz Dániel.
A beszélgetés során az olimpikonok szót ejtettek többek között arról, mikor és miért kezdtek el sportolni, valamint beszámoltak az idei, tokiói olimpián elért eredményeikről és az ott átélt élményeikről. „Minden 10 kilométeres verseny előre meg van tervezve a fejünkben – természetesen általában nem úgy alakul, ahogy mi megterveztük, 60, vagy az olimpián 24 lány gondoskodik arról, hogy megnehezítse a dolgunkat, hiszen mindenki meg szeretné nyerni a versenyt” – mutatott rá Olasz Anna, aki a tokiói olimpiai 10 kilométeres úszóversenyén negyedik helyen végzett. „Nagyjából mindenki elvégzi ugyanazt a munkát, és aztán az dönt, abban a két órában ki a legjobb, vagy a legfelkészültebb” – fogalmazott Rasovszky Kristóf. „A legfontosabb közös dolog ezek között a kiváló sportolók között, hogy céljaik vannak, hosszú éveken keresztül, gyerekkoruktól erre készülnek, majd amikor ennek közelébe érnek, teljesítenek is” – mondta el dr. Merkely Béla, hozzátéve: ez mindenki számára követendő példa lehet. Ezt követően szó esett a csapatszellem jelentőségéről, a korábbi mesterekről, a tehetséggondozásról, az élethosszig tartó sporttevékenység egészségmegőrző hatásáról és a testmozgás szerepéről is – utóbbival kapcsolatban a rektor elmondta: az egyetem vezetőjeként az jelenti számára az egyik legnagyobb problémát, hogy a Semmelweisre járó hallgatók leggyakrabban úgy igyekeznek időt nyerni a vizsgákra való készülésre, hogy abbahagyják a sportot; mindez azonban szerinte hosszútávon inkább árt, mint használ. Az olimpikonok is megerősítették: a sport sokat segít abban, hogy megtanulják beosztani az idejüket és jobban tudjanak fókuszálni egy-egy feladat elvégzése közben.
A délutáni program kezdetén dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja a Mesterséges Intelligencia az adatvezérelt egészségügyben címmel tartott előadást, amely során konkrét példákon keresztül mutatta be, miként lehet az adatot életmentésre használni. Hangsúlyozta, a jövőben számos területen fog kialakulni digitális ellátási modell, megemlítette emellett a mesterséges intelligencia által használt adatok kezelésének etikai kérdéseit is. Ismertette, a Semmelweis Egyetemen az idei, 2021/2022-es tanévtől felkerült az oktatott tantárgyak közé a mesterséges intelligencia.
Ezt követően az olimpiai bajnok birkózó Lőrincz Tamással, valamint az olimpiai ezüstérmes birkózó Lőrincz Viktorral beszélgetett dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes és dr. Mensch Károly, az Orális Diagnosztikai Tanszék egyetemi tanársegédje, aki egyben a testvérpár orvosi csapatának is a tagja. A két sportoló olimpiai szereplését egy-egy rövidfilmmel újra átélhette a közönség. Ezt követően felidézték, a tokiói olimpiára nehezített körülmények között kellett felkészülniük, a pandémia alatt ugyanis csak egymással edzettek. Az erőnléti és birkózó edzéseket is ketten végezték, ez rendkívül fontos része volt az olimpiai felkészülésüknek. A testvérpár beszélt többek között arról is, hogy kapcsolatukat gyermekkoruk óta egészséges versengés hatja át. A hallgatóknak azt tanácsolták, az élet bármilyen akadályt is gördítsen eléjük, alapos felkészüléssel nyugodtabban állhatnak a nehézségek útjába.
A program folyatásaként dr. Szigeti Gyula, az Innovációs Központ igazgatója, Szepesi Dóra, social media manager, a Rektori Kabinetiroda munkatársa és Zsíros László, a szertar.com alapítója és üzemeltetője a Tudománykommunikáció szerepe az egészségügyben címmel tartott prezentációt. Szepesi Dóra előadásában hangsúlyozta, a social média platformok használatával a laikusok számára is érthetővé lehet tenni a tudományt, azonban fontos, hogy hitelesen alkalmazzuk a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket. Kiemelte, egy-egy téma széleskörű kommunikálásával a közösség, a média figyelme fókuszálható. „A tudomány elért arra a szintre, hogy a hétköznapok embere számára teljesen érthetetlenné vált, ezért is lett kiemelt szerepe a tudománykommunikációnak” – mondta dr. Szigeti Gyula. Zsíros László azt tanácsolta a jövő szakembereinek, hogy tudományos kutatásuk eredményeit úgy kommunikálják, mintha tudatukat az egyetemi éveket megelőzően konzerválták volna. Egyszerűen fogalmazzanak, kérjék ki olyanok véleményét az adott témáról, akik nem értenek hozzá.
Dr. Tímár József, a II. Sz. Patológiai Intézet egyetemi tanára, dr. Blazsek József, az Orálbiológiai Tanszék egyetemi docense és Szél Melitta gyógyszerészhallgató A művészet szerepe az orvosképzésben címmel tartottak előadást és ajánlották a hallhatóság figyelmébe a Semmelweis Egyetem első kreditet érő művészeti kurzusát, a két féléves „Hangszeres improvizációs gyakorlatok” című órát.
A Nyári Egyetem második napjáról a későbbiekben számolunk be.
Szabó Ádám, Horváth Dóra
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Ancsin Gábor
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
