Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. szeptember 24.
391898 Összes oltás
A Nyári Egyetem második napján a modellváltásról, a Stipendium Hungaricum programról, a tehetséggondozásról és a poszt-COVID-szindrómáról hallgathattak előadásokat és kerekasztal-beszélgetést az érdeklődők. A délután kivételes sportolókról és a fővárosi fejlesztésekről és tömegközlekedési lehetőségekről szólt.

A Nyári Egyetem második napjának reggelén dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket, és bemutatta az első program, a modellváltásról szóló kerekasztalbeszélgetés résztvevőit. A beszélgetés során dr. Merkely Béla rektor kiemelte: a nagy és sikeres, a rangsorok TOP 100 kategóriájába tartozó amerikai egyetemek jellemzően mind non-profit szervezetként működnek. Az állami fenntartású intézmények esetében minden az államé (pl. az épületek, ahol az oktatás és a gyakorlat folyik), ezért nehéz egy hosszútávú fejlődési koncepciót végigvinni, hiszen nincs a kezünkben a döntés jogköre és a felelősség. Ebben most változást hoz az augusztus 1-jével megtörtént fenntartói modellváltás, amely következtében az állam helyett egy alapítvány a fenntartó, amelyet szakértőkből álló kuratórium irányít. A rektor kitért arra is, hogy a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education legújabb világrangsora szerint 149 helyet előrelépve bekerült a világ 300 legjobb egyeteme közé. „Nehéz terepen, a COVID időszaka alatt sikerült hatalmas előrelépést tennünk, és remélem, hogy ezt tovább tudjuk folytani” – jelentette ki.

Orbán Gábor, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója kiemelte: az új rendszer célja, hogy egy olyan struktúra jöjjön létre, amely hatékonyabban tudja a növekvő finanszírozási forrásokat felhasználni. Az elnök úgy fogalmazott, rövid távon igaza van annak, aki nem számít drasztikus változásra, ugyanakkor mostantól nagyobb mozgástere lesz az egyetemnek a saját céljai kijelölésére és megvalósítására, illetve az ehhez kapcsolódó érdekeltségi rendszerek kialakítására, és mindez azt biztosítja, hogy egy jobb struktúrában, jó helyre kerüljön a pénz. A szellemi tőkét pénzügyi tőkével kiegészítve, a szinergiák kihasználásával tudunk egy nagyot dobni – mutatott rá. „Nem azért van szükség modellváltásra, mert nem működik jól a Semmelweis Egyetem, hiszen saját belső erejének köszönhetően jelenleg is a legkiválóbb magyar egyetem a legfrissebb rangsorban. A fenntartóváltással a működési feltételeket kell úgy jobbá tenni, hogy az hosszútávon is a töretlen és dinamikus fejlődés fenntartását szolgálja” – tette egyértelművé.

Dr. Pavlik Lívia kancellár emlékeztetett arra, hogy már korábban elindult a modellváltás folyamata, és számos felsőoktatási intézmény választotta az alapítványi fenntartói modellt, amely egy lehetőség, ugyanakkor minden egyetemnek magának kell megalkotnia a saját céljait legjobban szolgáló utat. Nagyon fontos, hogy milyen struktúrát, érdekeltségi rendszert alakítunk ki – tette hozzá. A kancellár kiemelte, hogy az állami ösztöndíjas képzési forma megmarad, ilyen értelemben a hallgatók nem észlelnek majd változás, ugyanakkor cél, hogy a minőségi tényezők – amik meghatározzák a diploma értékét és az itt töltött hallgatói éveket –tovább fejlődjenek. Ezt segíti az állammal megmaradó, de változó viszony, amelyet egy hosszútávú szerződéses keretrendszer szabályoz majd.

Utóbbival kapcsolatban dr. Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár rámutatott: az oktatás, a kutatás és az infrastruktúra tekintetében olyan ösztönző minőségi és teljesítményindikátorokat rögzít a finanszírozási szerződés, amely a hallgatók érdekét szolgálja. Ezek közé sorolta egyebek mellett a tanulmányok előrehaladásának elősegítését, a mentorprogramokat, a tehetséggondozást, a nemzetköziesítést, a szakkollégiumi rendszer és a sporttal kapcsolatos lehetőségek fejlesztését. A helyettes államtitkár – aki korábban az egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese volt – gratulált az egyetemnek, hogy a friss THE rangsorban a világ legjobb 300 egyeteme közé került a Semmelweis, a V4 országok között is a legjobb eredményt elérve. Ez az egyetem oktatóinak, kutatóinak, hallgatóinak a sikere – emelte ki. Ambiciózus cél a TOP100 közé való bejutás, amit a modellváltásról szóló jogszabály is nevesít, és ezt is segíti a változás – tette egyértelművé. Dr. Hankó Balázs úgy fogalmazott: a felsőoktatás finanszírozása minimum duplájára fog emelkedni, GDP arányosan Európa vezető országai közé fogunk tartozni.

Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes, a beszélgetés moderátora összefoglalóan a hallgatókat érintő elemeket hangsúlyozta: az állami finanszírozásban, a tanulmányi és szociális ösztöndíjakban, a kollégiumi helyekben nem lesz változást, sőt éppen az a cél, hogy tovább bővüljenek a lehetőségek. Dr. Merkely Béla rektor hozzátette: a tervek között szerepel egyebek mellett speciális ösztöndíjak indítása és a szakkollégiumi rendszer további erősítése.

Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke és dr. Pop Marcel, a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatója dr. Merkely Béla rektorral tartottak pódiumbeszélgetés. A beszélgetés során az államtitkár ismertette: a magyar kormány 2013-ban alapította a Stipendium Hungaricum Programot, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyel. Kiemelte, a kiválósági ösztöndíjprogram célja többek között a helyben történő segítségnyújtás a tudástranszfer révén, kapcsolati tőke segítségével a külpolitikai, külgazdasági célok elérésének elősegítése, illetve a felsőoktatás nemzetköziesítése. A programhoz mára már 79 ország csatlakozott, hazánkban 29 képzőhelyen közel 11 ezer Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgató tanulhat. A Semmelweis Egyetemen az elmúlt félévben 73 ilyen hallgató folytatott tanulmányokat. Ennek kapcsán dr. Merkely Béla rektor hangsúlyozta, az intézmény egyik stratégiai célja, hogy bővüljön a nemzetköziesítés, és ennek következtében megnövekedhessen a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók száma.  Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya szólt még a Stipendium Hungaricum reciprocitásáról, a gazdasági hatásairól, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramról is. Mint azt dr. Pop Marcel kifejtette, a Stipendium Hungaricum Program Magyarország egyik legsikeresebb kezdeményezése az elmúlt évtizedben, segítségével meg tudjuk magunkat mutatni a határokon kívül is. „Ha láthatóvá válunk a világban, akkor nő az értékünk, jobban felfigyelnek ránk, jobb pozíciót foglalunk el a nemzetközi rankingben, ami azt is jelenti egyben, hogy nő az itt szerzett diploma értéke.” – emelte ki a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatója. Felhívta még a figyelmet az Erasmus és a Campus Mundi pályázatok nyújtotta lehetőségekre is.

Dr. Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója és dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, az egyetemen működő Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program vezetője a Tehetséggondozás a felsőoktatásban címmel tartott előadást. „A Mathias Corvinus Collegium a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye, amely 1996 óta végzi tevékenységét, és az általános iskola felső tagozatától a felnőtt korig működtet közcélú, ingyenes tehetséggondozási programokat” – ismertette dr. Szalai Zoltán. Kiemelte, az intézmény egyedülálló tehetséggondozási programjának lényege, hogy a hagyományos közoktatást, egyetemi oktatást kiegészítő, magas szintű képzést nyújt nem csupán egy területet illetően, hanem interdiszciplináris jelleggel. Példaként említette többek között a zenés matematika, a robotika, illetve a jövőtervezés kurzusokat. Dr. Szabó Attila elmondta, az egyetem korábbi professzoráról, Kerpel-Fronius Ödönről elnevezett tehetséggondozó programot 2007-ben indította el a Semmelweis Egyetem. Hangsúlyozta, ennek elsődleges célja, hogy az egyetemre érkező, illetve az itt tanuló tehetséges diákokat felkutassa, gondozza és segítse. A hallgatók a Tehetséggondozó Programba kerüléssel elsősorban kiemelt szakmai irányítást, valamint az egyetem és a szponzorok által biztosított ösztöndíj lehetőségeket kapnak.

A Nyári Egyetem délelőtti programjának utolsó pontjaként dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes Mit kell tudni a poszt-COVID-szindrómáról? címmel tartott előadást. A prezentáció során definiálta az alapvető fogalmakat, ismertette a leggyakoribb tüneteket, kitért továbbá a betegség kezelésére is, hangsúlyozva a pszichés támogatás és az egyénre szabott gyógytorna fontosságát. Kiemelte, a COVID-19 okozta betegség és a poszt-COVID-tünetegyüttes súlyossága, valamint az érintett szervek száma között nincs közvetlen összefüggés. A klinikai rektorhelyettes elmondta, a Semmelweis Egyetem több klinikáján is várják a poszt-COVID tünetekkel küzdőket.

A nap első délutáni programja a parasportról szólt. Online, élőben jelentkezett be Tokióból, az ott zajló nyári paralimpiai játékokról Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, aki beszámolt a versengésen eddig elért magyar sikerekről, és a játékok egyik fő helyszínét, a Nemzeti Olimpiai Stadiont is bemutatta az érdeklődőknek. „Európai, magyar kultúrgyökerekkel nehezen lehet ezzel az országgal asszimilálódni, de egy rettenetesen érdekes, a másságában, gyökerestül különbözőségében is izgalmas ország” – osztotta meg benyomásait el az esemény helyszínéről, Japánról. Emellett dr. Túri Ibolya, a Pető András Kar tudományos dékánhelyettese, a Konduktív Pedagógiai Intézet főiskolai docense beszélgetett Lévay Petra parasportolóval és edzőjével, Molnár Gergővel. Előbbi 44-szeres országos bajnokként vonult vissza az úszástól, majd 2014-től már paratriatlonos versenyzőként folytatta pályafutását. Az volt az álma, hogy kijusson az olimpiára – ez a 2016-os, a riói játékokra még nem sikerült neki, két évvel később kezdett el dolgozni jelenlegi edzőjével. „Amellett hogy megtisztelő, ez nagyon nagy felelősséget is rám tett, mert látsz valakit, akinek ez az élete, ezt akarja megvalósítani, ezért neked is oda kell tenned magad edzőként” – emelte ki Molnár Gergő. „Mindig alapelv volt nálam, hogy tisztességes munkával jussak el oda, ahová eljutok. Ha az, amit tudok kevés, akkor azt pedig emelt fővel viseljem” – magyarázta hitvallását Lévay Petra, aki emellett beszélt még a Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványról is, melynek ő a vezetője.

Vitézy Dáviddal, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójával Tripolszky Bálint, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke és dr. Hegedűs Tamás, az Alumni Igazgatóság igazgatója, a Fogpótlástani Klinika klinikai orvosa beszélgetett. „Az hogy Budapestről az agglomerációra fókuszálva a kormányzatnak legyen saját képessége, intézményrendszere, tudása, víziója, szerintem egy 30 éve szükséges és a magyar közigazgatási rendszerből eredően elengedhetetlen feladat. Egy nagy lehetőséget kaptunk azzal, hogy 2020-ban ez az intézmény létrejöhetett” – mondta el Vitézy Dávid a BFK alapításáról és céljairól. A vezérigazgató emellett szót ejtett nemzetközi tömegközlekedési és városfejlesztési példákról, a fővárosi kerékpáros közlekedési helyzetről és a tömegközlekedés jövőjéről, az az előtt álló kihívásokról is.

A programsorozat zárásaként dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes beszélgetett Liu Shaolin Sándor és Lio Shaoang olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázókkal. Mindketten úszóként kezdték karrierjüket, előbbi szerint azért, mert egy olyan sportot szerettek volna űzni, amiben Magyarország hagyományosan jól szerepel – végül mégis a gyorskorcsolya mellett döntöttek, mint utóbbi elmondta részben azért, mert a sportág sebessége fogta meg őket. A beszélgetés során beszámoltak a rövidpályás gyorskorcsolya jellegzetességeiről, a 2018-as téli olimpiai élményeikről, ahol az 5000 méteres váltó tagjaként aranyérmet szereztek, valamint beszéltek a jövőt illeti terveikről és céljaikról is. Liu Shaoang a Debreceni Egyetemre sport- és rekreációszervezés szakjára jár, míg testvére jelenleg nem folytat felsőfokú tanulmányokat, hiszen mint elmondta, nincs B-terve, sportolni szeretne és fő célja hogy ismét olimpiai bajnok legyen. „Az, hogy együtt vagyunk, óriási nagy előnyt ad. Vannak persze hátrányai is, mert mi van, ha nem úgy jön össze a taktika, ahogy azt mi összeállítottuk. Illetve mindketten szeretnénk a dobogó legfelső fokán állni, ha ez az első és második helyen mindkettőnknek sikerül, annál szebb” – magyarázta Liu Shaolin Sándor a testvérével közös versenyzésről. A 2018-as téli olimpiával kapcsolatban elmondták: rengeteg balszerencse után a nyolcadik, utolsó helyen jutott ki a magyar csapat, ennek ellenére sikerült aranyat nyerniük. Beszámoltak arról, hogyan néz ki a versenynaptárjuk és miként készülnek fel egy-egy megmérettetésre. „Ha van lehetőségünk a pihenésre, mindenképpen az aktív kikapcsolódást választjuk. Ha márciusban vége a szezonunknak, próbálunk elutazni kicsit és regenerálódni, itthon pedig igyekszünk beülni egy mozira, de én nagyon szeretem a színházat is” – emelte ki Liu Shaoang. „Volt előttünk egy cél, amit el szerettünk volna élni. Nektek is van egy célotok, gondolom az emberek segítése és gyógyítása, ami nagyon fontos és irányt tud adni” – mutatott rá Liu Shaolin Sándor, aki hozzátette: olimpiai győzelme után majdnem abbahagyta a sportot, hiszen 22 évesen elérte élete célját, és újra motivációt kellett találnia. „Minden embernek van nehéz napja, akár nehezen kelsz fel, nincs kedved bemenni a műtőbe, vagy épp edzeni. Mindig lesznek ilyen napok, ami el tud húzódni, lehet hogy az egész heted, vagy akár az egész éved rossz. Ezt sportolóként sokszor megtapasztaljuk és tudjuk jól, hogy ha ezt túléljük, akkor onnantól mindig jobb lesz” – tette hozzá Liu Shaoang.

Az esemény az Instruktor Öntevékeny Csoport Hallgatói Záróestjével végződött.

A Nyári Egyetem első napjáról szóló beszámolónkat ide kattintva olvashatja. 

Dobozi Pálma, Horváth Dóra, Szabó Ádám
Fotó: Dimény András, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.