„Az orvosi pálya választásában meghatározó volt számomra a biológia-kémia szeretete, amiben nagy szerepe volt édesanyámnak, aki középiskolai és egyetemi szinten is tanította ezeket a tárgyakat. Az egyetemi évek alatt az idegtudomány felé az Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézetben oktatott neuroanatómia tárgy és a TDK-tevékenység terelt” – emlékszik vissza a kezdetekre dr. Horváth András Attila, az intézet Junior Prima Díjat elnyert adjunktusa. TDK témavezetője kezdetben az idegsebészet területén dr. Csókay András volt, majd a neurológia irányába az azóta elhunyt dr. Szirmai Imre professzor terelte. Később dr. Kamondi Anita, a Neurológiai Klinika egyetemi tanára lett a TDK-, majd PhD-témavezetője, és általa kapcsolódott be az egyetemi diploma megszerzése után az Amerikai úti Országos Mentális Idegsebészeti és Idegtudományi Intézetben (korábbi OKITI, most OMIII) folyó munkába is a Nemzeti Agykutatási Program keretében. Az itt elkezdett kutatás lett a PhD-témája, ami az Alzheimer-kór és az epilepszia kapcsolatának vizsgálata.
Dr. Horváth András Attila jelenleg az OMIII demencia betegségekkel foglalkozó NeuroKognitív Kutatási Központjának igazgatója, és ezzel párhuzamosan végzi egyetemi tevékenységét az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben, ahol már az egyetemi évek alatt is demonstrátor volt. „Nagyon fontos számomra az egyetem, az intézeti légkör támogató mind a kutatás, mind az oktatás terén, utóbbi rengeteg pluszt ad mentálisan. A tudományban van, hogy húsz év kell egy eredményhez, pozitív visszajelzéshez, míg az oktatásban a hallgatói visszajelzés egy sokkal gyorsabb, interaktívabb folyamat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy kutatási tevékenységének számos eleme van, ami a két intézet együttműködésében valósul meg.
„A modern orvostudományi kutatások fontos alapelve, hogy hozzuk közelebb az alapkutatást és a klinikai kutatást, amit segít megvalósítani kettős pozícióm. Nekem nagyon fontos a betegek bevonásával végzett klinikai kutatás, mert ott látom azt, hogy ha valamit észreveszünk, azt nagyon hamar át tudjuk vinni a gyógyászatba, a betegágy mellé” – fogalmaz. Ugyanakkor az ötleteket alapvetően az alapkutatás adja, például amit sikerült kimutatnunk az Alzheimer-kór és az epilepszia közötti összefüggésről, ahhoz az ihletet korábbi, állatmodelleken végzett megfigyelések adták. Hasonló elvek mentén folyik jelenleg is egy közös kutatásunk a Konzerváló Fogászati Klinikával, amely a gyulladás szerepét vizsgálja az Alzheimer-kórban – mondta el.
A Junior Prima Díj kapcsán összeállított méltatás úgy fogalmaz: dr. Horváth András Attila tudományos eredményeinek legkiemelkedőbb hatása az a szemléletváltozás, miszerint a kognitív zavarokkal jelentkező betegségekben megjelenő, korábban jóindulatúnak tekintett, EEG-vel mérhető elektrofiziológiai jelenségek az agykérgi neurális túlaktiválódás jeleként értelmezhetőek, és azok közös gyógyszeres támadáspontot is jelenthetnek.
A díjazott eddigi pályája legjelentősebb eredményének azt tartja, hogy kutatásvezetőként elnyert 2020-ban egy európai uniós pályázatot, amelyben az OMIII és a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája (dr. Csukly Gábor munkacsoportja) is a konzorciumi tagok között van. Ennek keretében 2021 januárjától kezdődött meg a kutatómunka, amely egy finn példa alapján (Finnish Geriatric Intervention Study to Prevent Cognitive Impairment and Disability, FINGER) a demencia megelőzhetőségére fókuszál.
A kiindulási alapot jelentő, több éven át tartó skandináv utánkövetéses vizsgálat a 2010-es évek elején kezdődött, és a kutatók azt találták, hogy a demencia szempontjából rizikócsoportba tartozó érintettek negyedénél, harmadánál csökkenthető volt a betegség kialakulásának esélye bizonyos gyógyszerelés- és életmódbeli (táplálkozás, fizikai aktivitás, kognitív tréning, stb.) változtatásokkal. „A világon mintegy 50 millió embert érint a demencia, így látható, hogy ha csak minden negyedik érintettnél sikeres a megelőzés, az is tízmilliós nagyságrendet jelent globálisan, de Magyarországon is jelentős számról van szó, hiszen 2-300 ezer főt érintenek az ebbe a körbe tartozó betegségek” – érzékelteti az eredmény fontosságát dr. Horváth András Attila. „A demencia esetében is, mint a klasszikus népbetegségeknél, van egy erős genetikai meghatározottsága, de ma azt gondoljuk, hogy a környezeti faktorok meghatározóbbak. Emiatt a korai prevencióval lehetne jó eredményeket elérni” – mutat rá.
Az EURO-Fingers pályázat keretében, európai együttműködésben 7 ország – köztük Magyarország – vizsgálja, hogy a skandináv betegségmegelőző modellek mennyire alkalmazhatóak ebben a földrajzi régióban, mennyiben kell módosítani ezeket.
A demencia szempontjából a fő rizikófaktor az idős kor: 65 éven felül 5 évenként duplázódik az esetszám. A kutatók célja éppen ezért, hogy Magyarországról is minél több 65 éven felülit bevonjanak a vizsgálatba, jelentkezni az alábbi felületen keresztül lehet. A projekt egy pontján minden résztvevőn történik egy teljes vizsgálat az idegrendszer aktuális állapotáról. Jelenleg egy koronavírussal kapcsolatos kutatásban való részvételre is is lehetőség van, online formában – ez része egy 70 ország részvételével zajló vizsgálatnak, amely célja annak feltérképezése, hogy a COVID-19 fertőzésnek van-e kognitív funkciókat rontó hatása.
Mint azt dr. Horváth András Attila hangsúlyozta, kiemelten fontosnak tartja, hogy a demenciával kapcsolatos kutatásiprojektekben az ország minden pontjáról legyenek résztvevők, ezért az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpontjával létrehoztak egy Demencia Prevenció Platformot, amelybe szeretnék mind a négy orvosképző egyetemet bekapcsolni, de további kórházak számára is nyitott.
Dr. Horváth András Attila kiemelte, kutatócsoportjában mintegy 10 TDK hallgató dolgozik a Semmelweis Egyetemről, és a PhD-hallgatók száma is jelentős. Fontosnak tartja, hogy egy-egy oktatónak meghatározó szerepe lehet a fiatalok érdeklődési körének alakítására – ahogy ez az ő esetében is történt. Ő is elhivatott abban, hogy megmutassa a következő nemzedéknek a neuroanatómia szépségét, és azt, hogy az idősödő társadalmakban mekkora szerepe van az idegtudományi kutatásoknak.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
