Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. szeptember 17.
388067 Összes oltás
 A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika most indult poszt-COVID Szaglás Ambulanciáján szaglásvizsgálattal és szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus-fertőzés után több mint három héttel is fennmaradtak a szaglásukat érintő panaszaik. Ez az ország első szaglásvizsgáló centruma.

Az, hogy valakinek megváltozott vagy eltűnt a szaglása, egy eddig is létező probléma volt, a koronavírus következtében azonban megszaporodott az ezzel a panasszal jelentkezők száma – mondta el dr. Tamás László, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója, hozzátéve: sokaknak ez a fertőzést jelző első, vagy esetenként egyetlen tünete. Nagy számban vannak azonban olyanok is, akiknél a betegség után is megmarad ez a panasz.

Egyre több beteg jelentkezett azzal, hogy megváltozott a szaglása: nem, vagy tompábban érzi az illatokat. Szintén sokaknál fordult elő, hogy kellemetlen, bűzös szagokat kezdett érezni – mindkét jelenség kivizsgálást igényel, amennyiben 3 hétnél hosszabb ideig tart

 – emelte ki az igazgató. A klinika COVID-ellátóként vett részt a koronavírus elleni küzdelemben, a fertőzésszámok csökkenésével azonban újraindultak a tervezhető ellátások, és megkezdte működését a poszt-COVID Szaglás Ambulancia is – hangsúlyozta dr. Tamás László, hozzátéve: a klinikán hiánypótló módon már évek óta kezelnek a szagláspanasszal jelentkező pácienseket. „A koronavírus csak megerősített bennünket abban, hogy mekkora szükség van az ilyen ellátásra” – tette hozzá. A pandémia során soha nem látott mértékben növekedett meg a szagláspanaszos betegek száma, így a Szaglás Ambulancia jelenleg főként poszt-COVID ellátóhelyként működik.

Azt egyelőre nem tudni biztosan, miért okoz a koronavírus-fertőzés szaglásvesztést. Úgy tűnik, hogy a vírus „betapad” az orr- és orrgarati nyálkahártyába, ami szaglóreceptor-sejt károsodáshoz vezethet. Valószínű, hogy a vírus nem direkt módon hat a receptor sejtekre, azok inkább a környező sejtek pusztulása következtében károsodnak. Ez okozhatja, hogy az első tünet sokaknál a szaglásvesztés – magyarázta dr. Tamás László. Egy másik teória szerint az idegrendszerbe bejutva a szaglópályákat támadja meg a fertőzés, az eddigi eredmények azonban inkább az előbbi elméletet támasztják alá – mondta el az igazgató, hozzátéve: az ilyen panaszokkal hozzájuk érkezőknek is segíthet az ún. szaglástréning a szaglásuk visszaállításában.

A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán működő Szaglás Ambulancia az ország első szaglásvizsgáló centruma. Dr. Kraxner Helga, az ambulancia vezetője szerint a szaglásvesztés mögött számos tényező állhat: „Lehetséges, hogy traumás okból, egy műtét után, neurodegeneratív betegség következtében, gyógyszer miatt, vagy épp valamilyen fertőzés következtében változik meg valakinek a szaglása” – mutatott rá a klinika adjunktusa, hozzátéve: jelenleg leggyakrabban a koronavírus-fertőzésen átesettek jelentkeznek ilyen tünetekkel, ezért működik jelenleg az ambulancia főként poszt-COVID ellátóként. Dr. Kraxner Helga kiemelte: ahogy maga a fertőzés, úgy annak szaglást érintő része is számtalan formában jelentkezhet: a tompább szaglás mellett előfordulhat parosmia, vagyis hogy nem megfelelő szagokat érez az ember és fantosmia, vagyis fantomszaglás is. Van, akinél a tünetek néhány nap elteltével elmúlnak, de van példa arra is, hogy tartóssá válnak, és a fertőzést követően is megmaradnak. Az ambulancia vezetője szerint ha a szaglásvesztés- vagy változás több, mint 3 hétig fennáll, érdemes orvoshoz fordulni.

A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán működő Szaglás Ambulancia egyelőre heti háromszor, kedden, szerdán és csütörtökön fogad betegeket, de szükség esetén a rendelési időt bővíteni fogják. A páciensek fül-orr-gégészeti szakrendelésről vagy háziorvosi beutalóval érkezhetnek, emellett az egyetem poszt-COVID-ambulanciái is küldhetnek ide betegeket. Az első lépés dr. Kraxner Helga szerint poszt-COVID és egyéb eredetű szaglásvesztés esetén is a részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat. Ennek során felmérik, hogy van-e olyan mechanikai akadály – orrnyálkahártya duzzanat, krónikus arcüreggyulladás, orrpolip vagy valamilyen egyéb elváltozás – amely miatt azért romlott a szaglás, mert a levegő nem éri el a szaglóhámot. Ennek érdekében endoszkópos vizsgálatot, ha szükséges képalkotó-, CT- vagy MR-vizsgálatot is végeznek. Az is előfordulhat, hogy allergia miatt változik a szaglás, így szükség lehet ennek differenciáldiagnosztikájára is. Utóbbit a klinika Allergológiai Szakambulanciáján, előzetes időpontegyeztetést követően, szintén elvégzik. – Ha az anamnézis egyéb problémák meglétére utal, mi is referálhatjuk a beteget társszakmák felé, pl. neurológiai ambulanciára – emelte ki az igazgató.

Amennyiben aktuális fül-orr-gégészeti kezelést igénylő elváltozást nem találunk a szaglásvesztés hátterében, szaglástesztet végzünk – mondta el dr. Kraxner Helga. A Szaglás Ambulancián alkalmazott komplex mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szag megkülönböztetést és szag felismerést is vizsgálnak. A körülbelül 45 perces vizsgálat után minden beteg egy ún. TDI-pontszámot (Threshold, Discrimination, Identification) kap, amely alapján besorolják, hogy normál szaglású, csökkent szaglású, vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak a betegnek. A tervezett tréning időszak végén ismételt tesztet végeznek a terápiás eredmény értékelésére.

Galéria

4kép

„A szaglástréning lényege, hogy a páciens minimum 12 héten át, naponta kétszer koncentráltan olyan alapillatokat szagoljon, mint a virág-, a fűszeres- vagy gyümölcsillat, felidézve azok eredeti érzetét” – mutatott rá az ambulancia vezetője, hozzátéve: minden illatra 10-20 másodpercig kell koncentrálni, és korábbi emlékek alapján felidézni az azzal kapcsolatos érzeteket. Emellett ajánlott szaglásnapló vezetése is, mely során a páciens heti egyszer, mindig ugyanabban az időpontban egy skálán értékeli saját szaglását. Dr. Kraxner Helga kiemelte: eddigi tapasztalataik szerint szaglástréninggel lényegesen javítható az állapot, akár vissza is állítható. A tréning alkalmazásával egyéb eredetű szagláscsökkenés esetén (traumás, vírusos, ismeretlen eredetű) kedvező tapasztalatokat szereztek, és úgy tűnik, a módszer hatékony az új típusú koronavírus kiváltotta szagláscsökkenés esetén is. A jó eredmény érdekében azonban fontos, hogy a betegek a panaszok esetén forduljanak orvoshoz és minél hamarabb kezdjék meg a kezelést. A szaglástréning mellett ha szükséges, egyéb terápiákat is alkalmaznak: ilyenek lehetnek a lokális kezelést szolgáló szteroidos vagy hialuronsav-tartalmú szprék, vagy épp az A-vitamint tartalmazó orrcseppek.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.