„Rehabilitáció, helyreállító orvoslás” című előadása kezdetén dr. Cserháti Péter, a Semmelweis Egyetem komplex rehabilitációs fejlesztéséért felelős rektori biztosa röviden beszámolt eddigi karrierjének legfőbb állomásairól és arról, mi vonzotta őt a traumatológiában, majd mi vezette a rehabilitáció felé.
Sokat dolgoztunk a 90-es években feleségemmel és másokkal együtt azon, hogyan lehetne a kirekesztett, akadályozott emberek társadalmi integrációját segíteni. Nyaranta táborokat szerveztünk számukra, kihozva őket otthonaikból és óriási élményeket éltünk át
– emlékezett vissza a személyes tapasztalataira, amelyek miatt végül traumatológusként a rehabilitátori munkakör mellett döntött. Mint elmondta, mély benyomást tett rá az akadályozott, mozgássérült emberek elkülönítése, az akadálymentesítés hiánya, valamint a problémás társadalmi szemlélet és az érintett családok magánya. Ezek mellett az élmények mellett szintén szerepet játszott pályaválasztásában az a PhD munkája alapjául is szolgáló kutatás, amely során 1995-2000 között több mint 5000 csípőtáji sérült sorsát követték és elemezték 10 európai uniós országban. Dr. Cserháti Péter röviden bemutatta ennek a vizsgálatnak az eredményeit is.
Elképesztően gazdag csapat működik például egy gerincvelősérülteket ápoló osztályon, ami ugyanakkor a rehabilitációs költségeket is nagyon magasan tartja – emelte ki dr. Cserháti Péter, aki a szakorvosok, szakápolók, terapeuták és masszőrök mellett külön kiemelte a „révészek” szerepét: ők azok a volt betegek, akik a megfelelő engedéllyel és képzéssel visszajárnak, hogy saját tapasztalataik megosztásával segítsenek a sérülteken. A rektori biztos bemutatta a rehabilitációs csapat több tagjának munkáját, valamint a rehabilitáció különböző módjait is, többek között a fizioterápiát, a sportterápiát és a hidroterápiát.
Dr. Cserháti Péter szót ejtett azokról a vegetatív és diszfunkcionális zavarokról, amelyek sérülés után a különböző szervrendszereket érintik: ilyenek a keringési diszfunkciók, amelyek miatt baleset után nem lehet egy gerincvelősérültet azonnal felültetni; a hőszabályozást érintő poikilotermia; a mellkasfal-rekesz bénulása; a vizeletgyűjtést- és ürítést, valamint a szexuális reflexeket érintő urogenitális szervrendszeri zavarok, vagy épp a decubitus, vagyis a felfekvés okozta problémák. „A görcsösség, vagyis spaszticitás egy örök problémája ma is a neurológiának és a rehabilitációnak” – mutatott rá a rektori biztos, bemutatva a spinális sokk lezajlása után bekövetkező jelenséget, majd kitért egy másik gyakori szövődményre, a csípő, térd és más ízületeknél jelentkező lágyrész elcsontosodásra és kitért a felső végtagi funkciójavító műtétekre is.
Dr. Cserháti Péter előadásában röviden ismertette az orvosi rehabilitáció történetét, valamint bemutatta a terület átalakulását is néhány közelmúltban történt változás tükrében. Rámutatott arra is, hogy 2020 februárjában, tehát a koronavírus-járvány előtt közel 15 ezer kórházi ágyon folyt rehabilitációs munka itthon, ami azt jelenti, hogy minden ötödik ágy ilyen célt szolgált; 2019-ben összesen több mint 158 ezer fekvőbeteget kezeltek. A rektori biztos kitért a terület finanszírozására és a Rehabilitációs Ellátási Programokra, az infrastruktúrát érintő átalakulásokra, valamint az oktatást érintő változásokra. Utóbbival kapcsolatban elmondta: 10 évvel ezelőtt a magas ágyszám ellenére nem volt tanszéke a rehabilitációnak itthon, ma azonban mind a négy orvosképző egyetem rendelkezik ilyennel; tavaly a Semmelweis Egyetemen ráadásul megkezdődött az orvosi rehabilitáció kötelező oktatása az V. évfolyamos klinikai gyakorlatok keretében.
Dr. Cserháti Péter 1982-ben kezdte meg általános orvosi tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, amelyet 1988-ban „summa cum laude” minősítéssel fejezett be. 1994-ben általános sebészetből, 1996-ban baleseti sebészetből szerzett szakképesítést. A klinikai tevékenység mellett a dr. Manninger Jenő és dr. Kazár György professzorok vezetése alatt álló, a combnyaktáji törések epidemiológiájával, kezelésével és rehabilitációjával foglalkozó kutatócsoport munkájába kapcsolódott be.
1990-től jelentős változások kezdődtek az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI), majd a teljes hazai traumatológiai hálózat gyakorlatában, felváltva a csípő feltárásával járó műtéti módszereket a minimál invazív, percutan, kanülált csavarozással. Kezdettől fogva bekapcsolódott az eljárás klinikai bevezetésébe.
2004-ben egészségügyi szakmenedzser másoddiplomát szerzett. 2005-ben „summa cum laude” minősítéssel védte meg a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában „A mediális combnyaktörés osteosynthesisének fejlesztése ismételt, prospektív, nemzetközi epidemiológiai felmérések révén” c. doktori értekezését. 2008. január 1-től dolgozott az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI), előbb a Szeptikus és Tbc-s Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon, majd 2009. január 1-től a Gerincvelősérültek Rehabilitációs Osztályán, főorvosi beosztásban. 2008. júniustól 2010. júniusig az OORI Tudományos Bizottságának elnöke. 2013-tól az intézmény megbízott, 2014-2020 között kinevezett főigazgatója. 2010 – 2013 között előbb a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt. 2013-tól rövid megszakításokkal az EMMI miniszteri biztosaként működött, előbb a rehabilitáció fejlesztéséért majd 2015 – 2019 között az Egészséges Budapest Program koordinálásáért felelős megbízással. 2020-tól Gerincvelősérültek Vegyes Szervezésű Rehabilitációs Osztályának vezető főorvosa.
2015-től a Pécsi Tudományegyetem (PTE) adjunktusa a PTE Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina önálló Tanszék vezetője. 2019. október 1-étől megbízással, majd 2020. január 1-étől szerződéssel a Semmelweis Egyetem rehabilitációs fejlesztéséért felelős rektori biztosa. 2020. április 28-án a Richter Gedeon Nyrt. közgyűlése a vállalat igazgatósági tagjának választotta.
Számos könyv, könyvfejezet és tudományos publikáció szerzője és társszezője. Több ágazati elismerés mellett 2019-ben Batthyány-Strattmann László díjban részesült.
Az előadás diasora ide kattintva nézhető meg (pdf).
Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát dr. Nagy Zoltán professor emeritus szakmai vezetésével, amely a járványhelyzetben online folytatódik. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Tatai Balázs (illusztráció)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
