Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. augusztus 1.
352918 Összes oltás
Tudományos Híradó című cikksorozatunkban az egyetemhez köthető D1 minősítésű tudományos közleményekről olvasható rövid összefoglaló. A cikkeket az elmúlt időszak megjelenései alapján a Központi Könyvtár, illetve dr. Szigeti Gyula innovációs igazgató válogatta.
Különböző koronavírus-mutációk összefüggése a vírusfertőzés lefutásával

A hét, embert is megfertőző koronavírus-törzs közül a legutóbb felfedezett SARS-CoV-2 felelős a 2019-es év végétől induló COVID-19 pandémiáért. A SARS-CoV-2 vírus teljes genomja körülbelül 29000 nukleotid hosszúságú és 25 vírusgént kódol. Ezen vírusgénekről átíródó fehérjék közül a vírus szerkezeti felépítéséért a burok (E–envelope), a tüske (S–Spike), membrán (M–Membrane) és a nukleokapszid (N–Nukleokapszid) fehérjék, funkcionális működéséért pedig az RNS-függő-RNS polimeráz, az exonukleáz és a metiltranszferáz fehérjék felelnek. Ezen funkcionális, strukturális fehérjéket érintő mutációk növelhetik a vírus fertőzőképességét, azaz a patogenitását. Fontos azonban az is, hogy a vírus szerkezeti és funkcionális fehérjéi mellett, az úgynevezett nem strukturális fehérjéket (NSP–Non-structural proteins) érintő mutációknak is lehet szerepük a vírus patogenitásában.

A koronavírusok általában stabil genommal rendelkeznek, amely az idő múlásával nagyon kevéssé változik. A SARS-CoV-2 kutatás alapvető kérdése, hogy a vírus idővel gyengülhet-e vagy sem. A vizsgálat során az volt a célunk, hogy olyan vírusmutációkat azonosítsunk, amelyek összefüggésbe hozhatók a vírusfertőzés súlyosságával – mutatott rá Nagy Ádám, a Bioinformatikai Tanszék egyetemi tanársegéde. Az eredményeink azt mutatják, számos ilyen mutáció van. A nukleokapszid fehérje esetében azonosítottuk a legtöbb olyan mutációt (P13L, S194L, R203K, G204R és I292T), amelyek esetén a betegség lefolyása súlyosabb volt. Eredményeink azt sugallják, hogy vannak olyan mutációk, amelyek alátámasztják e változások lehetőségét, ezért esély van arra, hogy a jövőben a betegség lefolyása elmozduljon az enyhébb vagy a súlyosabb betegkimenetel felé.

Different mutations in SARS-CoV-2 associate with severe and mild outcome.
Ádám Nagy, Sándor Pongor, Balázs Győrffy (2020)
Int J Antimicrob Agents, 106272.
https://doi.org/10.1016/j.ijantimicag.2020.106272

Az EuroHOPE projekt keretében végzett, az egészséggel összefüggő életminőség és betegelégedettség vizsgálata stroke után

Az agyérkatasztrófa komoly betegségterhet jelent az egyén és a társadalom számára is. A stroke-betegek életminőség- és betegelégedettség-felmérése a prevenció, az akut ellátás és a stroke utáni gondozás szempontjából is fontos kérdésekre adhat visszajelzést, amelyek aztán az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséhez is segítséget nyújthatnak.

Az EuroHOPE projektben öt európai ország mellett hazánk is részt vett. Egy hosszmetszeti követéses vizsgálat keretében 200 beteg adatait tanulmányoztuk, akiket életük első, akut ischaemiás stroke-ja miatt a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján kezeltek – mondta el dr. Vastagh Ildikó, a Neurológiai Klinika egyetemi adjunktusa. Vizsgáltuk a betegek demográfiai adatait, szociális helyzetüket, valamint a stroke-kal kapcsolatos tényezőket is. A stroke után 3 hónappal személyes kontrollvizsgálat, vagy akadályoztatás esetén telefonos interjú történt. A követés során a stroke utáni szociális tényezőket, az egészséggel összefüggő életminőségre és betegelégedettségre vonatkozó adatokat, valamint a kórházi kezelés paramétereit regisztráltuk. Három hónappal a stroke után, a halálozás kockázata szignifikánsan nőtt a stroke súlyosságával és az életkor növekedésével. Megállapítottuk, hogy az egészséggel összefüggő életminőség független előrejelzője az életkor, a stroke utáni rokkantság, a kórházi ellátással való elégedettség, a kórházi kezelés hossza, a stroke utáni szociális életminőség és az ismételt hospitalizáció. A stroke után  három hónappal rosszabb volt az életminősége azoknak, akik családi vagy hivatásos segítőre szorultak. Eredményeink azt is igazolták, hogy az akut stroke specifikus kezelése, a thrombolysis alkalmazása a betegelégedettségre is kedvezően hat.

Health related quality of life and satisfaction with care of stroke patients in Budapest: A substudy of the EuroHOPE project
Szőcs I, Dobi B, Lám J, Orbán-Kis K, Häkkinen U, Belicza É, et al. (2020)
PLoS ONE 15(10): e0241059.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0241059

 

Az új pszichoaktív szerek használata mint túlélési stratégia vidéki, peremhelyzetű közösségek életében.
Kihez fordulhat bizalommal szerhasználati szokásaival kapcsolatban?

A szerzők Magyarország két régiójában, vidéki szegregátumok lakói körében vizsgálták az új pszichoaktív szerek (ÚPSZ) előfordulását. 150 kérdőívet és 50 interjút vettek fel ÚPSZ használókkal. A kutatás olyan vidéki szegregátumokban történt, ahol rossz munkaerőpiaci pozícióban lévő, alacsony iskolázottságú, társadalom peremére szorult emberek élnek. Az interjúk elemzése során a szerhasználók élményeiben a nyomor, a krízis, a szorongás vagy az unalom elől való menekülés volt a meghatározó, a szerhasználat eufóriát okozó hatásáról szinte senki sem számolt be.

Az ÚPSZ-használóknak komoly akadályokat kell leküzdeniük, hogy megfelelő egészségügyi ellátáshoz jussanak – emelte ki dr. Rácz József, az Addiktológiai Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanár. A megkérdezettek között magas a direkt segítséget kérők – mentőt hívók – aránya, ami a prevenciós, illetve alacsony küszöbű szolgáltatások hiányára utal. A szegregátumokban élők szerhasználatával kapcsolatban nem lehet pusztán a droghasználatra koncentrálni, a jelenséget hosszú távon csak komplex társadalompolitikai eszközökkel lehet eredményesen kezelni.

New psychoactive substance use as a survival strategy in rural marginalised communities in Hungary
Róbert Csák, Judit Szécsi, Sziliva Kassai, Ferenc Márványkövi, József Rácz (2020).
International Journal of Drug Policy, Volume 85.
https://doi.org/10.1016/j.drugpo.2019.102639.

 

A terápiarezisztens depresszió klinikai jellemzői a magyar felnőttpopulációban: egy hétéves retrospektív real-world adatelemzés eredményei

A major depresszív zavar (MDD) az egyik leggyakoribb pszichiátriai kórkép. Az MDD kezelésében számos terápiás modalitás (pl. gyógyszeres, pszichoterápiai, illetve neurostimulációs módszerek) hatékony, amelyek közül a leggyakrabban a farmakoterápia kerül alkalmazásra. Az MDD-ben szenvedő betegek egy része azonban nem, vagy csak részlegesen reagál farmakoterápiára; amennyiben a páciens 2 antidepresszívum adekvát dózisú és időtartamú alkalmazása után sem lesz jobban, farmakoterápia-rezisztens depresszióról (fTRD) beszélünk. Az fTRD-s betegek életminősége rosszabb, az ellátórendszer szempontjából pedig jóval nagyobb financiális kihívást jelentenek, mint a terápiára reagálók.

Kutatásunkban a hazai fTRD-s populáció méretét becsültük meg a NEAK adatbázisának felhasználásával – foglalta össze dr. Döme Péter, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika szakorvosa, tudományos munkatársa. Eredményeink szerint a hazai MDD-s populáció 8.3%-a meríti ki az fTRD kritériumait (bár a vizsgálat bizonyos sajátosságai miatt elképzelhető, hogy ez az érték kisebb a valódi fTRD-sek arányánál), mely hasonló a más országokból származó eredményekhez. A hazai fTRD-s populáció több szempontból is eltér a terápiára reagáló populációtól, így például az fTRD-sek mortalitási kockázata emelkedett.

Clinical characteristics of treatment-resistant depression in adults in Hungary: Real-world evidence from a 7-year-long retrospective data analysis
Péter Döme, Péter Kunovszki , Péter Takács, László Fehér, Tamás Balázs, Károly Dede, Siobhán Mulhern-Haughey, Sébastien Barbreau, Zoltán Rihmer (2021)
PLoS ONE 16(1): e0245510.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0245510

 

Az országos népességmozgás monitorozása mobil eszközökből nyert adatokkal a COVID-19 válság idején

A Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban megjelenő tanulmány a magyar kutatócsoport mobilszolgáltatókkal közösen kidolgozott módszertanát mutatja be, amely a lakosság mozgását települési szinten monitorozza, így pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor az értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el.

A módszertan a mobiltelefon használatakor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja a mobiltelefont használó földrajzi helyének becslésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a módszertan személyazonosításra teljesen alkalmatlan – olvasható az EKK Egészségügy Menedzserképző Központ rövid összefoglalójában. Mivel a három nagy mobilszolgáltató európai szinten is jelentős szereplő, a módszertan könnyen adaptálható más országokra, illetve alkalmassá tehető a tagországok közötti vándorlás elemzésére is. Dr. Szócska Miklós, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán szakértők bevonásával már hosszú ideje dolgozik nagyméretű adathalmazokkal egészségtudományi, közgazdaságtani és alkalmazott matematikai határterületeken, készülve az adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltásra.

Countrywide population movement monitoring using mobile devices generated (big) data during the COVID-19 crisis
Miklos Szocska, Peter Pollner, Istvan Schiszler, Tamas Joo, Tamas Palicz, Martin McKee, Aron Asztalos, Laszlo Bencze, Mor Kapronczay, Peter Petrecz, Benedek Toth, Adam Szabo, Attila Weninger, Krisztian Ader, Peter Bacskai, Peter Karaszi, Gyozo Terplan, Gabor Tuboly, Adam Sohonyai, Jozsef Szoke, Adam Toth, Peter Gaal (2021)
Sci Rep 11, 5943 (2021).
https://doi.org/10.1038/s41598-021-81873-6

 

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették. 
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Pixabay; Publikációból származó képek

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.