A dr. Kellermayer Miklós által vezetett munkacsoport tavaly nyáron kezdte el vizsgálni az új típusú koronavírus szerkezetét és nanomechanikai tulajdonságait atomi erőmikroszkóp segítségével. A kutatás különlegességét az adta, hogy először sikerült élő, tehát nem fixált vagy fagyasztott vírust megvizsgálni – ismereteink szerint hasonló vizsgálatot azóta sem végeztek – emelte ki az ÁOK dékánja. Eredményeik szerint a vírus öngyógyító, és az egyik legrugalmasabb, ember által ismert biológiai organizmus lehet, a felszínét koronaszerűen borító tüskék pedig rendkívül mozgékonyak. A vizsgálatuk bebizonyította, hogy a koronavírus könnyedén összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetükben pedig a fizikai behatás sem tesz kárt. A kutatásról ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.
Eredményeiket tavaly a bioRxiv nevű tudományos adatbázis felületén tették közzé, az ilyenkor megszokott bírálati folyamat után pedig egy rangos tudományos lap is elfogadta a publikációt. A Nano Letters a nanotudományok egyik elsőszámú folyóirata, amelynek impaktfaktora – vagyis hatástényezője, amely azt mutatja, mennyire idézik az ott megjelenő munkákat – igen magas, 11 feletti – mutatott rá dr. Kellermayer Miklós. A kutatásuk súlyát tovább emeli, hogy az négy másik publikációval együtt a lap legfrissebb számának címlapjára került.
A vizsgálatot ábrázoló címlapkép azt mutatja be, amint a kb. 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2 részecskét egy ennél is kisebb tűvel megszúrnak. Az illusztrációt egy spanyol grafikus cég készítette, akik remek referenciákkal rendelkeztek virológiai munkák ábrázolása terén – magyarázta a dékán, hozzátéve: a kutatásról egy rövid animáció is készült, amelyet a tavaly novemberi Semmelweis Symposium nyitóelőadásában mutatott be először.
Dr. Kellermayer Miklós elmondta: a koronavírussal kapcsolatos vizsgálatok tovább folytatódnak, jelenleg a brit variánst elemzik, egyelőre fixált mintákon.
A kezdeti eredményeink arra utalnak, hogy ez a mutáns kisebb, mint a vad típus, ami egészen meglepő. Ennek pontos okait egyelőre még nem tudjuk
– mondta el. A gömb alakú részecskék kisebb mérete azonban arra utal, hogy a brit változatnak megnövekedett a fajlagos, azaz tömeg- vagy térfogategységre vonatkoztatott felülete. Ez azt jelenti, hogy bár az egyedi vírusok felszíne kisebb, de az összesített felületük nagyobb. Ez összefüggésben állhat azon tulajdonságával, hogy fertőzőképesebb, mint az eredeti kórokozó.
A Nano Letters-ben megjelent publikáció ide kattintva olvasható.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (korábban készült kép)
Illusztráció: Nano Letters
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
