A Semmelweis Egyetem rektorát és két egyetemi tanárát is Széchenyi-díjjal tüntették ki

Áder János köztársasági elnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Széchenyi-díjjal tüntette ki dr. Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetemet rektorát, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóját, dr. Csanády Lászlót, a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet igazgatóját és dr. Poór Gyulát, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport egyetemi tanárát. Az elismerést mindhárom professzornak kivételesen értékes tudományos pályafutásuk során elért eredményeikért ítélték oda. A kitüntetés adományozásáról szóló határozat 2021. március 15-i Magyar Közlönyben jelent meg, a járványhelyzet miatt ugyanakkor a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt állami elismeréseket későbbi időpontban adják át.

Széchenyi-díjat adományozott az államfő Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során elért, nemzetközileg is nagyra értékelt kardiológiai kutatási eredményei, elhivatott oktatói munkája, valamint kiemelkedően eredményes intézményvezetői és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként dr. Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora, az Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Tanszékének, valamint Sportorvostan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója részére – áll a Magyar Közlönyben olvasható méltatásban.

Dr. Merkely Béla 1991-ben diplomázott summa cum laude a Semmelweis Egyetemen. 1996-ban belgyógyászat, két évvel később kardiológia, 2015-ben klinikai farmakológia, 2017-ben sportorvostan szakvizsgát tett. 2009-ben egészségügyi szakmenedzser, 2014-ben okleveles egészségügyi menedzser képesítést is szerzett.

2007. július 1-jével a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ – Kardiológiai Tanszék vezetőjévé nevezik ki, majd 2012. július 1-jétől a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója. 2009-től tíz éven át vezette elnökként az egyetem Tudományos Diákköri Tanácsát, 2010-től a Magyar Rektori Konferencia Tehetséggondozási Bizottságának alelnöke, társelnöke.

2015-2018 között a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, Klinikai Központjának elnöke, 2016-tól az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kardiológia Tagozat elnöke, 2018. július 1-jétől az egyetem rektora.

Klinikai munkássága során szakmai vezetője és aktív résztvevője volt a halálozást 60 százalékkal csökkentő katéteres infarktusellátás közép-magyarországi bevezetésének. Pályafutása során számos minimál invazív, endovaszkuláris, katéteres intervenciót honosított meg és fejlesztett tovább, mint például a ritmuszavarok kezelésében a radiofrekvenciás ablációt, a hirtelen szívhalál megelőzésére a beültethető defibrillátor kezelést, a szívelégtelenség reszinkronizációs terápiáját, a katéteres aortabillentyű-beültetést és a katéteres billentyűplasztikát. Új alapokra helyezte, és a világ élmezőnyébe vezette a hazai felnőtt szívtranszplantációt, hozzá megteremtve és elindítva a hazai keringéstámogató-műszív programot.

Tagja szinte minden jelentős hazai és nemzetközi kardiológiai, aritmia és pacemaker, intervenciós kardiológiai és keringéskutatással foglalkozó tudományos társaságnak. Legfontosabb tudományos eredményei az experimentális és klinikai szívelektrofiziológia, a szívelégtelenség és a ritmuszavarok nem gyógyszeres kezelése, valamint az intervencionális kardiológia területén születtek.

A Semmelweis Egyetem rektoraként első intézkedései közé tartozott az orvos- és egészségtudományi képzések tantervének megújítása, legfontosabb célkitűzésének szellemében, hogy a Semmelweis Egyetemet a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye és Európa öt legjobb gyógyító egyeteme közé emelje.

A koronavírus hazai megjelenésétől kezdve vezetésével a Semmelweis Egyetem országos szinten is kiemelt szerepet vállalt a járvány elleni küzdelemben, egyebek mellett a dr. Merkely Béla által vezetett, a négy orvosképző egyetem Klinikai Központ elnökeit és neves klinikusokat, infektológusokat összefogó klinikai járványelemző munkacsoporton keresztül. Az intézmény több klinikája az első hullám óta kiemelt járványkórházként működik, a COVID-19 ellen hatékonynak bizonyuló számos kezelést (pl. vérplazmaterápia) itt alkalmaztak először Magyarországon. A pandémia első hulláma során a hazai védekezésben meghatározók voltak annak az országos, reprezentatív koronavírus szűrővizsgálatnak a nemzetközi szinten is egyedülálló eredményei, amely az egyetem vezetésével, a négy hazai orvosképző intézmény részvételével valósult meg. Az intézmény a kezdetektől széleskörű PCR-tesztelést folytat, több hazai nemzetközi sportesemény (pl. Formula-1; Nemzetközi Úszó Liga) járványügyi biztosításáért felelt. Az egyetemi oltópontokon 2021. március 14-ig közel 74 ezer oltás beadása történt meg. Dr. Merkely Béla a vírus megjelenése óta hangsúlyos szerepet játszik a lakosság tájékoztatásában is, interjúkkal, tájékoztató előadásokkal hívja fel a figyelmet egyebek mellett a fertőzés elleni védekezés, illetve a védőoltások fontosságára.

Kitüntetés a sejtekben található ioncsatornák vizsgálatáért

Dr. Csanády László orvos-biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem ÁOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének igazgatója, Biokémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának ösztöndíjas kutatójaként végzett kiemelkedő színvonalú munkája, valamint a sejtekben található ioncsatornák vizsgálata terén elért eredményei elismeréseként részesült a Széchenyi-díjban.

Dr. Csanády László orvos-biológus 1971-ben született Budapesten. 1995-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd öt évig a New York-i Rockefeller Egyetemen folytatta tanulmányait és PhD fokozatot szerzett. 2013-ban habilitált, 2016-ban lett az MTA doktora. Hazatérve a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetében helyezkedett el, 2012 és 2017 között Lendület-ösztöndíjas kutatócsoportot vezetett. 2018-tól egyetemi tanár, 2019-től az Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézet megbízott vezetője volt, 2020-tól a Semmelweis Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének igazgatója.

Kutatási témája a szervezetben található, a biológiai jelátvitelben fontos szerepet játszó, enzimatikus aktivitással is rendelkező CFTR és TRPM2 ioncsatornák szerkezet-funkció összefüggései. A CFTR-csatornák mutációja, működésbeli megváltozása vezet a leggyakoribb veleszületett, örökletes anyagcsere-betegség, a cisztikus fibrózis (CF) kialakulásához. 2017-ben Akadémiai Díjban részesült.

Elismerés a Nemzeti Osteoporosis Program kidolgozásáért

Széchenyi-díjat ítélt oda a köztársasági elnök Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a csontritkulás, illetve az ízületi gyulladások kutatása és gyógyítása terén elért rendkívüli eredményei, valamint a Nemzeti Osteoporosis Program kidolgozásában vállalt kimagasló szerepe elismeréseként dr. Poór Gyula Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet főigazgató főorvosa, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára részére.

Dr. Poór Gyula Batthyány-Strattmann László-díjas orvos 1952. szeptember 8-án született Budapesten. 1977-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvosi szakán, 1981-ben szerzett reumatológiai és fizioterápiás, 1985-ben belgyógyász szakorvosi képesítést. 1989-ben szerzett PhD fokozatot, 2000-ben lett az MTA doktora, 2019 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Diplomájának megszerzése után a budapesti Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI) kezdett dolgozni, 1995-ben osztályvezető főorvos, majd 2000-ben az intézet főigazgatója lett, 2021-től az Országos Mozgásszervi Intézet főigazgató-főorvosa. 2003 óta egyetemi tanár a Semmelweis Egyetem és az ORFI közös reumatológiai és fizioterápiás tanszékén, tanszékvezető egyetemi tanár a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostovábbképző Kara, Budapest Reumatológiai és Musculoskeletális Tanszékén. 2000 és 2004 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

Kutatási területe az osteoporosis, a Paget-kór, a rheumatoid arthritis, a szisztémás lupus erythematosus, a korai arthritisek és a köszvény. Kétszáznál több tudományos publikáció, 28 könyvfejezet szerzője, négy szakkönyv szerkesztője.

Tagja volt a WHO tudományos tanácsadó testületének, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnöke, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság alelnöke, a Magyar Reumatológia folyóirat főszerkesztője.1996-ban Markusovszky-díjjal, 1999-ben Belák Sándor-emlékéremmel tüntették ki. A Batthyány-Strattmann László-díjat 2010-ben, a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérmét 2011-ben, a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést 2015-ben vehette át.