Napunk majdnem egyharmadát alvással töltjük, már csak ebből is látszik, hogy sok szempontból fontos szerepe van – mutatott rá előadásában dr. Purebl György. „Aludni jó és fontos, mivel az alvás nagy szerepet játszik az egészség megőrzésében, bizonyos betegségek kockázatainak csökkentésében” – emelte ki. Az intézetigazgató szólt arról is, hogy megkülönböztetjük a pacsirta, vagyis reggeli kronotípusú és a bagoly típusú embereket. Előbbiek reggel aktívak, nem tudnak sokáig aludni és későig fenn lenni, ha nem végeznek egy feladattal, inkább korábban felkelnek, hogy befejezzék. Ezzel szemben a baglyok este aktívak, nehezebben kelnek, nem tudnak korán lefeküdni és ha megcsúsznak egy feladattal, inkább tovább fennmaradnak. A legtöbb ember ugyanakkor rugalmas kronotípusú, vagyis alkalmazkodni tud a környezeti elvárásokhoz és megfigyelhető az is, hogy fiatalabb korban inkább baglyok vagyunk, idősebbként pedig egyre inkább pacsirtákká válunk.
Szólt arról, hogy a biológiai ritmus létezését régen az ezotéria kategóriájába sorolták, 2017-re ugyanakkor eljutott odáig a tudomány, hogy a belső órát, azaz a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért Nobel-díjat kapott három tudós. Ma már tudjuk, hogy a bioritmus az egyik legkötöttebb életfunkciónk, és minden sejtünkben számos biológiai óra ketyeg. A biológiai ritmus sok mindenre hat a hormonrendszertől az étvágyig, létezésének leglátványosabb jele pedig az alvás, ami ugyanakkor tudományosan nehezen vizsgálható, éppen ezért sok a tévhit ezen a területen.
A legfontosabb tévhitek közé sorolta dr. Purebl György azt, hogy az alvás passzív pihenés.
Az alvás nagyon is aktív folyamat, számos létfontosságú dolog történik közben a testünkben, főként az agyunkban. Úgy kell elképzelni az alvást, mintha lezárnának valamit amiatt, mert nagy munka folyik bent. Erre a munkára pedig szükség van ahhoz, hogy ha felébredünk, teljesítményünk maximumát tudjuk mutatni
– emelte ki. A délutáni szieszta, ami a déli országokban bevett szokás, szintén fontos, a természetes bioritmus része, de tudunk alkalmazkodni a hiányához. A mítoszok közé tartozik ugyanakkor az is, hogy az éjfél előtti alvásnak kiemelt szerepe lenne. A pacsirták számára fontos lehet, hogy éjfél előtt 2-3 órával megkezdjék az alvást, de a korai kelés és nem az éjfél, mint fordulópont miatt.
A legtöbb embernek ugyanis 7-8 óra alvásra van szüksége. Egy széles körű vizsgálat szerint mind a túl rövid (kevesebb mint 5 óra), mint a túl hosszú (több mint 10 óra) alvás összefüggött a halálozás növekedésével. Ugyanakkor vannak, akik számára genetikusan elegendő a 4-5 óra alvás (pl. Julius Caesar, Napoleon), míg mások csak 10 órányi alvást követően érzik jól magunkat. Annak megállapítására, hogy kinek mennyi alvás a megfelelő, a nappali tünetek számítanak zsinórmértéknek – emelte ki dr. Purebl György. Hiába alszik valaki csak öt órákat, amennyiben nincs kialvatlansági tünete, nem kell aggódnia, viszont problémát jelezhet, ha több mint tíz órákat alszik az illető, és másnap mégis kialvatlannak érzi magát.
A genetika mellett időszakosan élethelyzetek is meghatározzák, mennyit kell aludnunk, stressz, terhelés, fertőző betegség, intenzív tanulás idején például többet.
Az előadó kitért arra is, hogy a különböző emberek alvásszerkezete annyira egyéni, hogy az alvásgörbe alapján épp úgy azonosítani lehetne valakit, mint az ujjlenyomatból. Ezzel szemben az emberek álmai nagyon egyformák, és mindenki álmodik, az is, aki nem emlékszik rá. Az álmot az ébredés után 1-2 perc alatt elfelejtjük, amire emlékszünk az az, amit ez alatt a rövid idő alatt gondoltunk róla.
Dr. Purebl György beszélt a mélyalvás és az álomlátó alvás fázisairól; előbbi funkciói közé tartozik például az energiaraktárak feltöltése, a cukorháztartás szabályozása, a rekonstrukció, míg utóbbinak főként a memória karbantartásában, a stresszel való megbirkózásban van szerepe.
A bioritmussal kapcsolatban kitért a belső óránkat és így a napi ritmusunkat befolyásoló civilizációs hatásokra, környezeti ingerekre (pl. fényszennyezés, természetes fény hiánya, mozgás, étkezések ritmusa, illetve ezek hiánya, szociális aktivitás). Ezeknek szerepe lehet a rossz alvásban, ami megbetegítő hatású, fokozza egyebek mellett a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét.
Dr. Purebl György kitért arra, hogy miként óvhatjuk meg az alvásunkat a negatív hatásoktól:
- legyen egészséges, „alvásbarát” az életmódunk (rendszeres mozgás és egészséges táplálkozás),
- csökkentsük a stresszt,
- végezzünk pihentető tevékenységet elalvás előtt,
- ne tévézzünk, ne együnk az ágyban,
- alakítsunk ki testre szabott alvási környezetet (pl. megfelelő hőmérséklet),
- akkor feküdjünk le, ha álmosak vagyunk, ha nem tudunk elaludni, inkább keljünk fel.
A pihentető alvás csökkenti a testi és lelki betegségek kockázatát, akinél legalább egy hónapig alvászavar áll fenn, annak érdemes orvoshoz fordulnia és kivizsgálást kérnie, mivel akár egy nem megfelelően beállított vérnyomás is állhat a problémák hátterében.
Dr. Purebl György 1993-ban végzett az egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd pszichiátria, továbbá pszichoterápia szakvizsgát tett. Kopp Mária tanítványaként kötődése a Magatartástudományi Intézethez egyetemi éveire vezethető vissza, itt kezdte tudományos diákköri tevékenységét. Rövid kórházi munka után visszatért az egyetemre, 1995-től kezdetben gyakornokként dolgozott az intézetben, főként alváskutatással foglalkozott, aztán Kopp Mária váratlan halála után ő vette át a Depresszió és Öngyilkosság-megelőzés Kutatócsoport vezetését. 2013-tól egyetemi docensi kinevezést kapott, 2020 júniusától az intézet igazgatója. 2006-tól vezeti az intézet Pszichoszomatikus Szakrendelőjét, továbbá a Diáktanácsadó munkájának szakmai felügyelete is hozzá tartozik. Tudományos érdeklődése központjában a depresszió és öngyilkosság megelőzése, az alvásmedicina és kronoterápia, valamint a pszichoszomatika áll. A Magyar Alvástársaság alapító tagja, 2016-18 között betöltötte a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöki posztját. A Semmelweis Egyetem Alvásmedicina Grémiumának elnöke 2019-től.
Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát dr. Nagy Zoltán professor emeritus szakmai vezetésével, amely a járványhelyzetben online folytatódik. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig.
Az előadás diasora ide kattintva tölthető le.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
