Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. július 25.
348845 Összes oltás
Új cikksorozat indul: mostantól minden hónapban jelentkezik a Tudományos Híradó, amelyben az egyetemhez köthető D1 minősítésű tudományos közleményekről olvasható rövid összefoglaló. A cikkeket az elmúlt időszak megjelenései alapján a Központi Könyvtár, illetve dr. Szigeti Gyula innovációs igazgató válogatta.
Módszertan a HALT diagnosztizálására és klinikai jelentőségének értékelésére

A European Heart Journal Cardiovascular Imaging folyóiratban megjelent cikk a transzkatéteres aortabillentyű beültetés (transcatheter aortic valve implantation, TAVI) témáját érinti. Mint azt dr. Karády Júlia, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a cikk elsőszerzője összefoglalta: a TAVI ismert szövődményeként a műbillentyű tasakokon trombotikus felrakódás alakulhat ki, amely alacsony denzitású megvastagodásként (hypoattenuated-leaflet thickening, HALT) ábrázolódik a CT-felvételen. A HALT kiterjedésének megítélésére nem áll rendelkezésre standard kvantitatív mérési módszer, valamint a HALT jelenlétének, illetve mennyiségnek a klinikai jelentősége is ismeretlen. A kutatás célja egy objektív, kvantitatív módszertan kidolgozása volt a HALT diagnosztizálására és klinikai jelentőségének értékelésére.

A RETORIC (RulE out Transcatheter aOrtic valve thRombosis with post Implantation Computed tomography) prospektív kohorsz vizsgálat keretein belül, TAVI-t követően a betegeket szív-CT-vel, szívultrahanggal és koponya MRI-vel vizsgálták a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A kutatócsoport által elsőként alkalmazott mérési módszer segítségével megállapították, hogy TAVI-t követően a szív-CT-vel detektált HALT mértéke szoros összefüggést mutat a szívultrahang-vizsgálattal diagnosztizált műbillentyű funkció romlásával. Azonban a HALT mennyisége nem mutatott összefüggést az MRI-vel azonosított agyi iszkémiás eltérésekkel és az össz-halálozással (medián két és féléves követés során).

Quantification of hypo-attenuated leaflet thickening after transcatheter aortic valve implantation: clinical relevance of hypo-attenuated leaflet thickening volume
Júlia Karády, Astrid Apor, Anikó I Nagy, Márton Kolossváry, Andrea Bartykowszki, Bálint Szilveszter, Judit Simon, Levente Molnár, Ádám L Jermendy, Alexisz Panajotu, Ferenc I Suhai, Andrea Varga, Ronak Rajani, Pál Maurovich-Horvat, Béla Merkely
European Heart Journal – Cardiovascular Imaging, Volume 21, Issue 12, December 2020, Pages 1395–1404, https://academic.oup.com/ehjcimaging/article/21/12/1395/5881467

Az alvási orsók réteges profilja az embereknél

Az alvásunk túlnyomó részét non-REM alvásban töltjük. Ahogy dr. Ujma Péter, a Magatartástudományi Intézet egyetemi tanársegédje összefoglalta: ez a fajta alvás jelentkezik először ha elalszunk és ez pótlódik homeosztatikusan elsőként, ha alvásmegvonásban részesülünk, úgyhogy valószínűleg ez az alvás funkcionálisan legfontosabb része. A non-REM alvás közben EEG-vel akár a fejbőrről is felvehető agyhullámok közül a legjellemzőbbek közé tartoznak az úgynevezett alvási orsók, amelyek közül percenként akár hat-nyolc is megjelenik.

Az alvási orsókkal kapcsolatos egy elmélet azt vetette fel, hogy a talamusz két különböző, az agykéregbe vetítő pályarendszere felelős a különböző típusú orsókért: a főleg a mélyebb rétegekbe és jól körülhatárolt agyterületekre vetítő „core” rendszer felelős a gyors és az agykéreg kis területén megjelenő lokális orsókért; míg a „matrix” rendszer a felszíni rétegekbe, széles agyterületekre vetít és inkább a lassú és globális orsók keletkezéséért felelős. A Neuroimage című lapban megjelent tanulmány ezt a hipotézist vizsgálta négy epilepsziás betegen. A legfontosabb eredmény szerint a korábbi feltételezésekkel ellentétben sem az agyfelszínen mért alvási orsók kiterjedése, sem azok frekvenciája nem befolyásolta, hogy melyik agykérgi rétegben járt együtt aktivitással. Nagyjából az összes orsótípust ugyanaz a jellegzetes agykérgi aktivitás kísérte, megcáfolva a „core” és „matrix” hálózatok különleges szerepével kapcsolatos elképzeléseket. Az eredmények alapján inkább az tűnik valószínűnek, hogy bár a talamuszt az agykéreggel összekötő pályarendszerek közül sokféle képes kisebb, izolált orsókat létrehozni – ezért fedeztek fel néhány extrém lokális orsót gyakorlatilag az összes mérési ponton – a legtöbb alvási orsót mégiscsak egy egységes, sztereotip, az agykéreg felső részét egységesen behálózó pályarendszer hozza létre.

The laminar profile of sleep spindles in humans
Péter P. Ujma, Boglárka Hajnal, Róbert Bódizs, Ferenc Gombos, Loránd Erőss, Lucia Wittner, Eric Halgren, Sydney S. Cash, István Ulbert, Dániel Fabó
NeuroImage, Volume 226, 1 February 2021, 117587, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1053811920310727?via%3Dihub
A morfin biztonságosan alkalmazható lehet a koszorúér-beavatkozással kezelt szívinfarktusos betegeknél

A szívet ellátó koszorúerek egyikének hirtelen elzáródása szívinfarktust okoz, melyet legtöbbször EKG-eltérés (az ST szakasz megemelkedése) jelez. Ilyenkor a legnagyobb esélyt a súlyos következmények elkerülésére és a túlélésre az ér mielőbbi fémháló-beültetéssel történő ellátása nyújtja. Az ér tartós nyitva maradásához azonban nélkülözhetetlen a vérlemezkék összecsapódását gátló gyógyszeres kezelés. Ennek laboratóriumi hatásosságát viszont a betegséggel járó fájdalom, a halálfélelem és a tüdőpangás leküzdéséhez gyakran szükséges morfin gátolja – utóbbi az elhalt szívizomterület nagyságának növekedéséhez és megnövekedett halálozáshoz is vezethet. Ezen laboratóriumi gyógyszerkölcsönhatás túlélésben játszott tényleges szerepéről azonban kevés adat áll rendelkezésre – magyarázta dr. Hizoh István, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszékének adjunktusa és dr. Domokos Dominika, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika klinikai szakorvosa és PhD-hallgatója. Regiszter-vizsgálatukban 1255 koszorúér-beavatkozással kezelt beteget követtek átlagosan 7,5 éven át. Eredményeik szerint – a módszer jellegéből adódó torzítás statisztikai módszerekkel való kiküszöbölése után – a morfinnal kezelt és a morfint nem kapó betegek túlélése nem különbözött. Ez arra utal, hogy a morfin az invazíven kezelt szívinfarktusos betegek ellátása során is biztonságosan alkalmazható lehet a fájdalom, halálfélelem és tüdőpangás kezelésére.

Jelen összefoglaló és ábra az alábbi publikáció tartalmi módosítás nélküli felhasználásával készült:
Impact of periprocedural morphine use on mortality in STEMI patients treated with primary PCI.
Domokos D, Szabo A, Banhegyi G, Major L, Kiss RG, Becker D, Edes IF, Ruzsa Z, Merkely B, Hizoh I.
PLoS One 2021;16:e0245433 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0245433 a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu) feltételeinek megfelelően.
Elkészült a nehezen kezelhető reumatiod arthritiszes betegek EULAR definíciója

Az ízületek gyulladásos elváltozásával járó reumatoid artritiszben szenvedő betegek ún. „nehezen kezelhető” csoportjának terápiájához vihet közelebb az az Annals of the Rheumatic Diseases-ben megjelent publikáció, amelyben első lépésben definiálták, hogy kik sorolhatóak ebbe a betegcsoportba. Mint azt dr. Nagy György, a Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője összefoglalta: a témában 32 fős, európai-szintű munkacsoport jött létre az irányításával, amelyben a reumatológus szakorvosok mellett szakdolgozók, pszichológusok és az érintett betegek is képviseltetik magukat. A most publikált definíció összeállításához a munkacsoport egy kérdőívet készített, amelyet több mint 400 európai reumatológus töltött ki.

Korábbi cikkünk a témában ide kattintva olvasható.

EULAR definition of difficult-to-treat rheumatoid arthritis
György Nagy, Nadia MT Roodenrijs, Paco MJ Welsing, Melinda Kedves, Attila Hamar, Marlies C van der Goes, Alison Kent, Margot Bakkers, Etienne Blaas, Ladislav Senolt, Zoltan Szekanecz, Ernest Choy, Maxime Dougados, Johannes WG Jacobs, Rinie Geenen, Hans WJ Bijlsma, Angela Zink, Daniel Aletaha, Leonard Schoneveld, Piet van Riel, Loriane Gutermann, Yeliz Prior, Elena Nikiphorou, Gianfranco Ferraccioli, Georg Schett, Kimme L Hyrich, Ulf Mueller-Ladner, Maya H Buch, Iain B McInnes, Désirée van der Heijde, Jacob M van Laar

https://ard.bmj.com/content/80/1/31  

Étkezési rendellenességek jellemzői a magyar orvostanhallgatók körében: változások 1989 és 2011 között
Illusztráció

Az evészavarok a modern civilizációs betegségek közé sorolhatók, legismertebb képviselőjük az elhízás mellett az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Mivel ezeket sokáig a nyugati kultúra betegségeinek tartották, fontos kérdés volt, hogy Magyarországon milyen az elterjedtségük. Az első ilyen felmérést 1989-ben végezték debreceni orvostanhallgatók között: kiderült, hogy az evészavarok hazánkban is megjelentek, mégpedig a nyugati országokhoz hasonló gyakorisággal. Ezt a vizsgálatot ismételték meg két évtized után, 2010-11-ben Debrecenben és a Semmelweis Egyetemen – mutatott rá dr. Túry Ferenc, a Magatartástudományi Intézet egyetemi tanára. A Journal of Behavioral Addictions lapban közölt eredmények arról tanúskodnak, hogy az anorexia enyhébb formáinak gyakorisága nők között 0,3%-ról 2,5%-ra emelkedett, valamint a férfiak között a fogyást szolgáló viselkedésformák 8,9%-ról 14,6%-ra emelkedtek. Ez az evészavarok növekvő fontosságára utal a pszichiátriai ellátásban. Hasonló vizsgálatok az átlagnépességben is szükségesek.

Eating disorder characteristics among Hungarian medical students: Changes between 1989 and 2011
Ferenc Túry, Pál Szabó, Szilvia Dukay-Szabó, Irena Szumska, Dávid Simon, Günther Rathner
Journal of Behavioral Addictions JBA, 9(4), 1079-1087., https://akjournals.com/view/journals/2006/9/4/article-p1079.xml
Beültethető eszköz segíti annak in vivo igazolását, hogy a gyulladásos válasz hízósejt eredetű extraceluláris vezikulák révén átterjed a hízósejtek lokális hálózatára

A hízósejtek a szervezet számára nélkülözhetetlen immunsejtek, melyek kis számuk ellenére hatékonyan részt vesznek a kórokozókkal szembeni küzdelemben. Munkánk során GFP-transzgenikus egerek hízósejtjeit vizsgáltuk, melyek citoplazmájában zölden „világító” fluoreszcens fehérjét tartalmaznak – foglalta össze Visnovitzné dr. Vukman Krisztina, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet tudományos munkatársa. Kísérleteikben GFP+ hízósejteket tartalmazó diffúziós kamrákat ültettek egerek hasüregébe. A kamrákból a sejtek nem, azonban az általuk termelt extracelluláris vezikulák (EV-k, vagyis membránnal körülvett hólyagocskák) kijuthattak az állatok hasüregébe, így a hízósejt eredetű EV-k hatását elsőként vizsgálhatták in vivo. Igazolták, hogy a kamrát határoló membrán pórusain keresztül a hashártyaüregbe kibocsátott extracelluláris vezikulálat elsődlegesen a lokális hízósejtek vették fel, és amennyiben a hízósejteket kamrába beültetés előtt gyulladásos stimulusnak tették ki, úgy az in vivo általuk kibocsátott vezikulák a hasüregi nyugvó hízósejtek gyulladást serkentő citokin TNFα  (tumor nekrózis faktor-α ) termelését indukálták. A Journal of Extracellular Vesicles folyóiratban közölt eredmények és a bemutatott in vivo kísérleti rendszer segítségével igazolták, hogy a kisszámú hízósejt az élő szervezet egyes lokális kompartmentjeiben hatékony hálózatszerű kommunikációra képes EV-k révén, és így térben ki tudja terjeszteni a védekezésben szerepet játszó, proinflammatorikus választ. A kutatás eredményei, illetve az abban bemutatott rendszer lehetővé teszi nem csak a hízósejtek, de bármilyen más, a kamrába beültetett sejt extracelluláris vezikuláinak élő szervezetben való vizsgálatát.

An implanted device enables in vivo monitoring of extracellular vesicle‐mediated spread of pro‐inflammatory mast cell response in mice
Krisztina V. Vukman, Andrea Ferencz, Daniella Fehér, Krisztina Juhos, Péter Lőrincz, Tamás Visnovitz, Anna Koncz, Krisztina Pálóczi, Gábor Seregélyes, András Försönits, Delaram Khamari, Alicia Galinsoga, László Drahos, Edit I. Buzás
J Extracell Vesicles. 2020; 10:e12023. https://doi.org/10.1002/jev2.12023

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették. 
Szerkesztette: Szabó Ádám, Dobozi Pálma

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció); az ábrák a linkelt publikációkból származnak

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.