Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. április 19.
164340 Összes oltás
13734 Beoltott Semmelweis Polgár
Az anatómia oktatásával arra készítjük fel medikusainkat, hogy később orvosként morfológiai ismereteiket képesek legyenek a betegek javára fordítani – osztotta meg dr. Szél Ágoston ars poeticáját, amelyet – mint hangsúlyozta – az elmúlt 17 évben intézetigazgatóként vallott. Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet éléről most leköszönt vezető úgy értékelte: a két elődintézmény összeolvadása után öt évvel utódának, dr. Alpár Alánnak egy egységes intézetet adhatott át, ahol immár meghonosodott a klinikai szemlélet a tárgy oktatásában.

17 év után köszönt le intézetvezetői posztjáról dr. Szél Ágoston, akit – egyetemi vezetői pozícióin túl – egész eddigi szakmai pályája az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézethez, illetve annak jogelődjeihez kötött. Az orvosi diploma átvételét követően rögtön az akkori II. Sz. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben helyezkedett el, de az anatómia iránti szenvedélye még ennél is régebbre vezethető vissza. „Három-négy éves koromban, amikor először figyeltem fel a betűkre, szüleim könyveit rendezgetve már megragadták a figyelmemet az anatómiai kötetek ábrái, később pedig annyira izgatott az emberi szervezet leírása, hogy 11 éves koromban elkészítettem életem első anatómia jegyzetét, természetesen különböző könyvek alapján. A szüleim látva lelkesedésemet egy hétre kikölcsönöztek nekem egy írógépet, amin a következő napokban éjjel-nappal írtam, a hajnali órákat az erkélyen töltve” – emlékezett vissza a kezdetekre dr. Szél Ágoston. Bár az egyetemen is az anatómia előadásokra figyelt fel először, különösen dr. Halász Béla óráira, az utolsó években a gyógyító munka felé húzott jobban a szíve. Végül a szabad álláshelyek adta lehetőségek úgy hozták, hogy maradt az anatómiánál – ami mellett ugyanakkor tíz évet dolgozott orvosként éjszakai ügyeletben.

Dr. Szél Ágoston 2003-ban kapott kinevezést a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet élére, amely vezetése mellett 2015-ben egyesült a vele párhuzamosan működő, másik anatómiát oktató intézettel, és így jött létre a jelenlegi Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Már 17 évvel ezelőtti hivatalba lépésem idején is sokszor felmerült a kérdés, hogy az anatómiának milyen formában, mekkora óraszámban van helye az orvosképzésben – emlékezett vissza dr. Szél Ágoston. Mint kiemelte, ő abban hisz, hogy ez egy alapvető kulcstantárgy, ami nélkül nem lehet orvos valaki. Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, mindig is annak a szemléletnek a kialakításán dolgozott, hogy a későbbi hatékonyabb gyógyítás érdekében tanítsák az emberi szervezet felépítését.

Az anatómia oktatásával is arra készítjük fel medikusainkat, hogy majd orvosként képesek legyenek morfológiai ismereteiket a betegek javára fordítani

– fogalmazott. Az elmúlt 17 éve legfontosabb célkitűzéseként említi, hogy az anatómiára ne egy leíró, nomenklatúrákkal megtűzdelt, a hallgatók megbuktatására „alkalmas” tárgyként tekintsenek, hanem mint belépőre a klinikumba. Fontos, hogy ehhez az oktatásban is szemléletváltásra volt szükség az elmúlt évtizedek során, hogy valóban azt tanítsák meg, aminek bemutatható a klinikai haszna – mutatott rá. Ugyanakkor, mint megjegyezte, az ember anatómiájának atlasza, amelyet eredendően Szentágothai János jegyzett és immár sokadik kiadását éli meg, nem nagyon tartalmaz olyat, amire a klinikusnak nincs szüksége. Persze vannak hangsúlyeltolódások, témák, amiket a vizsgálómódszerek modernizációja miatt már nem úgy kell tanítani mint 40 éve, de erre folyamatos figyelemmel voltunk és vagyunk most is – emelte ki.

Dr. Halász Béla ünneplése az intézetben 2017-ben

Dr. Szél Ágoston szerint három fő fejezetre bontható az anatómia fejlődése. Lenhossék Mihály nevéhez fűződik a múlt század első felének elképesztő precizitású, leíró anatómiája. Ezt követte Szentágothai János által fémjelzett funkcionális anatómia, ami már a szerv leírása mellett a működésre is kitért. A következő lépés a klinikai szemlélet bevezetése volt, amely mellett dr. Szél Ágoston is hitet tett, és megalapozta annak elterjedését egy azonos című jegyzet kiadásával 1999-ben. A leköszönt intézetvezető fontos célja volt az is, hogy az anatómia, szövet- és fejlődéstan oktatása egységes maradjon, ami meg is valósult intézeti szinten, annak ellenére, hogy a hallgatóknak két külön szigorlaton kell bizonyítaniuk tudásukat.

Dr. Szél Ágoston szólt arról is, hogy úgy véli, mostanra teljesen beért a két anatómiát oktató intézet összevonása, így egységes tanszéket adhatott át utódának, dr. Alpár Alánnak, amely az egyetemhez méltó módon, összehangolt feltétel- és követelményrendszer mellett végzi az oktatást. Kiemelte, korábbi rektorként és intézetvezetőként is úgy látja, a jövőt a párhuzamos intézetek egységessé tétele jelenti.

Az ESSR kongresszushoz kapcsolódó gyakorlati “hands on” kurzus megnyitója az intézetben 2014-ben

Kitért arra is, hogy a kutatási területek a trendekhez alkalmazkodva változtak az intézetben, amely repertoárjában jelenleg hangsúlyos az idegtudományok területe, az általa elindított retinakutatás, valamint a fejlődésbiológia.

 Ilyen hosszú idő után az intézetről való leköszönésbe természetes módon vegyül egyfajta veszteségérzés, ezt ugyanakkor ellensúlyozza a meggyőződésem, miszerint a prosperálás kulcsa az, ha időről időre változik a vezető személye. Az új ember mindig friss szemmel és szemlélettel tud eleget tenni a kihívásoknak

– fogalmaz dr. Szél Ágoston, aki ugyanakkor oktatóként, és a következő szemesztertől gyakorlatvezetőként továbbra sem távolodik el az intézettől, valamint az anatómiától.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az intézet új igazgatójával, dr. Alpár Alánnal készített interjúnk ide kattintva olvasható. 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.