A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által elrendelt intézménylátogatási tilalom ideje alatt a fekvőbeteg-intézmények – így a Semmelweis Egyetem klinikái is – néhány kivételtől eltekintve nem látogathatók. Ugyanakkor ebben a helyzetben is lehetőség van az adott klinika által biztosított védőfelszerelésben a kritikus állapotú, végstádiumú beteg látogatására és az elbúcsúzásra, a beteg által kijelölt hozzátartozó számára. Emellett a rendelet lehetővé teszi a kapcsolattartást kiskorú beteg szülőjének és a szülő nő kísérőjének is. Indokolt esetekben a kapcsolattartás méltányossági kérelem alapján az adott klinika igazgatójától kérhető, de a beteg mellett ekkor is csak egy megjelölt személy tartózkodhat.
AITK: pszichológusi jelenlét a látogatási időszakban
Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán (AITK) a látogatási időszakok előtt már jelen van a pszichológusunk, akit a megadott időpontokban telefonon is elérnek a hozzátartozók – mondta el dr. Gál János klinikaigazgató. Mint hozzátette: a látogatások komoly szervezést igényelnek, de nagy segítséget jelentenek a hozzátartozóknak.
„Sokan úgy érkeznek a kijelölt látogatásra, hogy abban sem biztosak, be szeretnének-e menni egyáltalán a hozzátartozójukhoz, mert tele vannak szorongással” – mondja Naszvadi Emma pszichológus, aki abban segít az érintetteknek hogy felkészüljenek mindarra, ami a látogatás során rájuk vár. „A betegekhez nem lehet közvetlenül bemenni, nem tudnak velük beszélni, csak egy üvegfalon keresztül láthatják őket és ez már önmagában egy szorongást keltő szituáció. Természetes, hogy az emberek szeretnének mindent megtenni a beteg hozzátartozójukért, ápolni őt, fogni a kezét, de az izolációs előírások miatt ez nem lehetséges. Ez nagy mértékben fokozza a tehetetlenség érzést” – mondja a szakpszichológus. Az intenzív osztály ráadásul nem az a „megszokott” kórházi látvány, amit az emberek általában elképzelnek – teszi hozzá. Naszvadi Emma azt tapasztalja, hogy az már önmagában feszültségoldó tud lenni, ha a hozzátartozók felkészülhetnek erre.
Mivel egy látogatás alkalmával csak egy hozzátartozót engednek be, az egyedül átélt nehéz pillanatokon is tud enyhíteni, hogy utána megoszthatók az érzések, van valaki, akivel itt le tudnak ülni néhány percre csendben, aki segítséget ad a látottak feldolgozásában. A jelenlét az, ami ilyenkor igazán számít
– véli a szakember. Vannak olyanok, akik már elbúcsúzni jönnek, egyfajta gyászfolyamat elején vannak. Volt olyan eset – idézi fel a szakpszichológus –, amikor egy ilyen utolsó találkozás után megkeresett az érintett hozzátartozó és egy órát beszélgettünk Zoomon keresztül, majd tovább irányítottam a megfelelő szakemberhez, egy hosszabb terápiás folyamatot javasolva. Vannak olyanok is, akik ott abban a pillanatban nem kérnek segítséget, inkább később telefonon keresnek meg. Erre is van lehetőség – osztja meg.
A hozzátartozók sokat kérdeznek arról, hogy mi történik bent a betegekkel, éreznek-e fájdalmat, emlékeznek-e majd arra, ami történt velük, miért áll fenn zavartság még napokkal az ébredés után. Sokaknak megnyugvást és valamiféle támpontot ad, ha választ kapnak ezekre a kérdésekre, mert az nagyon ijesztő tud lenni, ha a hosszú altatás után felébresztett beteg meg sem ismeri őket, vagy éppen térben, időben dezorientált – részletezi a tapasztalatokat. Mi szakemberek tudjuk, hogy ez a folyamat “normál” velejárója, mely idővel oldódik, de a hozzátartozóknak ez ismeretlen helyzet. Fontosnak tartjuk, hogy ők is megfelelő tájékoztatást kapjanak, ezért is készítettünk részletes információs oldalt erről, de természetesen arra is van lehetőség, hogy látogatáskor tegyenek fel kérdéseket.
Az intenzív és sürgősségi betegfelvételi osztályokra – ellentétben az általános COVID-ellátóhelyekkel – csomagot nem lehet küldeni, viszont levelet írhatnak a bent fekvő szeretteiknek, akinek pedig az állapota súlyosabb, számukra akár hangüzenet is küldhető, mely tartalmi összeállításában is szívesen ad tanácsot Naszvadi Emma. Ilyenkor érdemes olyan emlékeket felidézni, melyben a beteg megoldott egy nehéz helyzetet, sikereket ért el, ez aktiválni tudja a pszichés megküzdőképességét is, a kellemes közös emlékek felidézése pedig nyugtató hatású lehet. A levélbe bele lehet írni, hogy otthon éppen mi történik, hogy lépést tudjanak tartani a család életével, valamint érdemes a jövőre vonatkozóan beleszőni olyanokat is, hogy mit fognak majd csinálni, ha hazamehet.
Célunk, hogy a hozzátartozók ne azt éljék meg, hogy “ki vannak zárva” – holott az izolációra vonatkozó előírások miatt ez elsőre így tűnhet –, hanem azt, hogy minél inkább bevonjuk őket a folyamatba, hiszen ők is részei annak. Hangsúlyozzuk, hogy figyeljenek a saját szükségleteikre is, próbáljanak pihenni, feltöltődni, hiszen a kórház utáni élet megszervezése az ő feladtuk lesz majd, amihez szükségük lesz az erőre – mutatott rá a szakember.
Klinikai Pszichológia Tanszék: támogatás több klinikán
Az egyetem más klinikáin is elérhető pszichológiai segítség: dr. Perczel-Forintos Dóra, a Klinikai Pszichológia Tanszék vezetője elmondta: már a járvány kezdetén gyorsan reagáltak és kidolgoztak olyan széles körben használható önsegítő anyagokat, amelyek tanáccsal szolgálhatnak a betegeknek és a hozzátartozóknak egyaránt a nehéz helyzetek kezelésében. Hozzátette: a Klinikai Pszichológia Tanszék klinikai szakpszichológus rezidensei a munkájuk részeként az egyetem több klinikáján nyújtanak pszichológiai támogatást a betegeknek és hozzátartozóknak, telefonos, online vagy személyes formában egyaránt.
Jelenleg az alábbi klinikákon érhetők el klinikai szakpszichológus rezidensek személyesen vagy az egyetem központi telefonkönyvében elérhető e-mail címen keresztül:
- I.Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika: Kiss-Leizer Márton
- Transzplantációs és Sebészeti Klinika: Mezei Judit
- Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika: Knyihár Anna és Kulig Barbara
- Belgyógyászati és Onkológiai Klinika: Kovács Illés
- Belgyógyászati és Hematológiai Klinika: Kele Tímea
- Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrum: Lohn Andrea
- Sz. Gyermekgyógyászati Klinika: Greskó Martina
- Sz. Gyermekgyógyászati Klinika: Katona Réka
- Pulmonológiai Klinika: Szekeres Tamás
A járvány elleni védekezés frontvonalában résztvevő klinikai szakpszichológus rezidenseinknek folyamatosan biztosítjuk a szakmai szupervíziót a súlyosabb esetek ellátásának támogatására, háttérintézményként pedig a tanszék szakambulanciáján nyújtunk terápiás segítséget a betegeknek és hozzátartozóiknak – hangsúlyozta dr. Perczel-Forintos Dóra
Prevenciós értéke is van a pszichológiai támogatásnak
Dr. Purebl György, a Magatartástudomány Intézet igazgatója kiemelte a hozzátartozók számára létrehozott pszichológiai támogató rendszer prevenciós értékét is. Mint mondta, az egyetem pszichológiai ellátást nyújtó egységei – köztük a Magatartástudományi Intézet is – egyre több COVID-19 kapcsán kialakuló pszichológiai problémával (stressz, pánikzavar, gyász) küzdő személyt lát el. A kritikus állapotú betegek hozzátartozóinak pszichológiai felkészítése tapasztalatai szerint sok esetben meg tudja előzni a patológiás gyászreakciót, a depressziót vagy egyéb mentális zavarok kialakulását. Az igazgató emlékeztetett rá, hogy még a koronavírus első hullámában a Családorvosi Tanszékkel és a Klinikai Pszichológiai Intézettel közösen készítettek egy útmutatót a koronavírusos betegek otthoni ápolására, mely röviden összefoglalja az otthoni ápolással kapcsolatos teendőket, majd részletesen bemutatja, hogy mit lehet tenni a beteg és az őt ápoló hozzátartozók lelki egészségének megőrzéséért.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
