Az anatómia, szövet- és fejlődéstan a Semmelweis Egyetem valamennyi orvos- és egészségtudománnyal kapcsolatos képzésén megjelenik, már a tanulmányok elején. Ez az első, összetettebb tantárgy, amivel az intézménybe felvett hallgatók találkoznak – egyszerűen azért, mert meg kell tanulniuk, hol helyezkednek el a szervek, milyen a szerkezetük, melyek a funkcióik, milyen kapcsolatban állnak egymással – magyarázta dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója, nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes. Hozzátette: a tananyag mennyisége és amiatt, hogy a szervek nevét latinul kell megtanulni kezdetben sokan tartanak a tárgytól, de a tapasztalata szerint többségük nemcsak sikerrel veszi a vizsgákat, de meg is szeretik az itt zajló képzést. „Az anyag nagyon logikus, ráadásul sokkal kézzel foghatóbb, mint más, elméleti tárgyak: nálunk a hallgatók boncteremben és mikroszkóp mögött sajátíthatják el az ismereteket” – mutatott rá, kiemelve: azok, akiknek első próbálkozáskor nem sikerül a vizsgájuk, általában maguk is bevallják, hogy nem készültek fel rendesen – ugyanis ha valaki rászánja az időt és energiát, teljesíteni tudja a követelményeket. Dr. Alpár Alán szerint az esetleges félelmeket inkább a régi beidegződések okozzák, amikor az intézetben zajló oktatás még tartózkodóbb és visszafogottabb volt – az elmúlt években azonban változás történt. „Kiváló oktatóink vannak, akik a hallgatókkal együtt dolgoznak, a tudást pedig színesen, érdekesen, a legmodernebb eszközökkel adják át. Az itt zajló képzéseknek nemcsak az a célja, hogy megtanítsa az anatómia, szövet- és fejlődéstan ismereteit. Itt tanítás mellett nevelés is történik – mi adjuk át a hallgatókat a preklinikai és klinikai tárgyaknak, ezért az ide érkezők szemléletét is formálnunk kell. Ennek természetesen része az igényes számonkérés is” – magyarázta.
Dr. Alpár Alán 1991-ben kezdte meg tanulmányait a Semmelweis Egyetemen. Eredetileg az volt a célja, hogy diploma után körzeti orvosként visszatér szülőhelyére, Szombathelyre. „Idejöttem, és nem túlzás azt mondanom, hogy szinte azonnal elvesztem. Az ebben az intézetben zajló képzés az első pillanatban magával ragadott szépségével, a latin nyelv varázslatával, az orvoslás zenéjével. Az anatómia, szövet- és fejlődéstannak atmoszférája van. Szeretem az egyértelmű, átlátható, kristálytiszta dolgokat, ez a tárgy pedig pontosan ilyen: a fekete az fekete, a fehér pedig fehér. Emellett pedig kiváló, szakmailag kifogástalan oktatóim voltak – mindezek az élmények pedig eldöntötték bennem a szakmaválasztást” – részletezte. 2012-ben a stockholmi Karolinska Intézetben habilitált, ami után Svédországban, Bécsben és más hazai orvosegyetemen is kínáltak neki állást, ő azonban alma materét, a Semmelweis Egyetemet választotta. „Sokat kaptam itt, én pedig úgy éreztem, mindezt ide is kell visszaforgatnom” – emlékezett vissza. 2016 óta az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet tudományos igazgatóhelyettese, 2021. január 1-jétől pedig ő az intézet igazgatója. Kinevezésével kapcsolatban úgy fogalmazott: érzi a felelősséget a vállán és azt is, hogy tempót kell váltania. Az intézet akkor még orvosi fakultásként induló egyetemünk öt alapító intézetének egyike volt, az épületben található, korábbi igazgatókat felsoroló márványtábla pedig tele van olyan, nemzetközi szinten is meghatározónak számító professzorokkal, mint Lenhossék Mihály, Huzella Tivadar vagy Szentágothai János. „Ilyen neveket olvasva természetes a megilletődöttség, ugyanakkor azt érzem, hogy meg kell oldanom a feladatot. Innen indultam, engem az itt dolgozók neveltek ki, ismernek, támogatnak. Épp ezért nyugodt szívvel lépek bele ebbe az új kihívásba” – fogalmazott.
Igazgatóként egyik fő célja, hogy az intézet az anatómia, szövet- és fejlődéstan kultúráját és értékeit megértve és ápolva, dinamikusan előre lépjen, és minél szélesebb körben felismerjék, hogy milyen hasznos tényezőnek számít az orvosképzés porondján. Ennek érdekében az oktatás területén igyekszik még közvetlenebb kapcsolatot kialakítani a hallgatókkal: a visszajelzések alapján folyamatosan gondozzák a tanterveket, igyekszenek a tárgyat még közelebb vinni a hallgatókhoz. Dr. Alpár Alán épp egy új szemléletű anatómiai atlasz elkészítésén dolgozik, amely nemcsak újraértelmezi a tárgyat a képalkotó diagnosztika és a klinikai alkalmazás szemléletének bevonásával, de az intézet preparátorával és művészével igyekszenek olyan ábrákat és illusztrációkat készíteni, ami a tanulást is megkönnyíti. Ugyancsak a hallgatók érdekeire helyezték a legfőbb hangsúlyt, amikor a tavaszi koronavírus-járványhelyzet alatt megszervezték az oktatást. „Elméleti tárgyaknál nem volt kötelező a gyakorlati oktatás, mi azonban a hallgatóink kérésére a járványügyi előírások betartásával kinyitottuk a bonctermeinket. Hihetetlen munka volt nyár végén csaknem 2000 hallgató gyakorlati pótlását, majd szeptembertől gyakorlatát ilyen formában megszervezni, de az itt dolgozó kollégák szakmai hozzáállása és példamutatása segítségével ez is sikerült” – emelte ki, hozzátéve: mindebben dr. Merkely Béla rektor is folyamatos támogatást nyújtott, hiszen ő is kiemelten fontosnak tartja az oktatók és hallgatók közötti kapcsolatot és a jelenléti oktatást.
Dr. Alpár Alán emellett igazgatóként fontos feladatának tekinti az intézetben folyó tudományos munka erősítését. Külön kiemelte a fiatal kutatók előremenetelének segítését: elődjével, dr. Szél Ágostonnal még tudományos igazgatóhelyettesként együtt dolgozva intézeten belüli pályázatot hirdettek, melynek évi két győztese három éven keresztül nyerhet támogatást tudományos munkájára. Hasonlóan fontosnak tartja az intézet eszközeinek és technikájának fejlesztését, a tehetséges tanárok és kutatók ide vonzását, valamint a jelenleg itt dolgozók megtartását is. „Óriási harc folyik a humán erőforrásért – itt, az Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben pedig már a hallgatók első éves korában gondolnunk kell arra, kit nevelhetünk ki anatómusnak, majd folyamatosan arra kell törekednünk, hogy új lehetőséget biztosíthassunk munkatársainkat, megadjuk nekik a kellő támogatást, ugyanakkor az önállóságot is” – részletezte.
Dr. Alpár Alán kiemelte: kiváló a kapcsolata elődjével, dr. Szél Ágostonnal, akivel 2016 óta, vagyis a két, anatómiát oktató intézet összevonásával létrejövő Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet megalakulása óta dolgozott együtt. „Mindig támogatott és megtisztelt a bizalmával, ennek köszönhető, hogy az igazgatóváltás konfliktus nélkül zajlott” – tette hozzá. Vezetőként ő is hasonló empátiára törekszik majd, miközben célja, hogy az intézet az értékeit megőrizve egy olyan friss és fiatalos hellyé váljon, amely a fiatalok számára is vonzó, hiszen itt nemcsak támogatásban részesülnek, de bizalom, kiszámíthatóság és átláthatóság várja őket.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Dr. Szél Ágoston leköszönt vezetővel készült interjú ide kattintva olvasható.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
