Dr. Romics Imre a számos orvostörténeti érdekesség és régiség között egy gyalut is őriz az irodájában, mellette pedig ott áll az eszköz tulajdonosának, vagyis édesapjának a fotója. „Fontosak számomra a gyökerek, és az, hogy mindig emlékezzek arra, honnan jöttem” – fogalmaz az Urológiai Klinika professor emeritusa. Mint meséli, édesapjuknak asztalos műhelye volt Érden, és a háború előtt az volt a terv, hogy a gyerekek folytatják majd az ipart, ám a történelem közbeszólt: az ötvenes években elvették a családtól a műhelyt, így tárgytalanná vált, hogy ezt a szakmát válasszák a felmenők.
Ez a változás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy végül Romics István érdi asztalos három fia közül kettő a Semmelweis Egyetem professzora lett, öt unokája közül három itt végzett, és egy itt is dolgozik – ad némi betekintést a családfába dr. Romics Imre, hangsúlyozva, hogy őt egyértelműen bátyja inspirálta e hivatás választására. A 2011-ben elhunyt dr. Romics László 1962-ben végzett az akkor még Budapesti Orvostudományi Egyetemen, több mint 20 évig vezette a III. Sz. Belgyógyászati Klinikát, három évig (1996-99) pedig az egyetem rektora is volt. Mint dr. Romics Imre mondja, azt nem tudja, testvérében, miként alakult ki, hogy orvos lesz, de ő lenyűgözve hallgatta a nála több mint 10 évvel idősebb bátyjának történeteit az egyetemi évekről, majd később a klinikai gyakorlatról, ügyeletekről.
Galéria
A középiskola végére már olyan egyértelmű volt benne a szándék, hogy nyílegyenes út vezetett az orvosira. Az urológiát később inspiráló gyakorlatvezetője, dr. Rosdy Ernő, valamint személyes tapasztalatok alapján választotta. „Ötödév előtt egy vesekő miatt be kellett feküdnöm az urológiára, és akkor megéreztem valamit a klinikai miliőből. Ekkor már tudtam, hogy a betegellátás lesz az elsődleges területem, nem a kutatás” – emlékszik vissza. Dr. Romics Imre 1974-ben került a klinikára, és egy hároméves németországi, valamint két és fél éves ORFI-ban tett kitérőt leszámítva egész pályája ide kötődik. 15 éven át a klinika igazgatója is volt, egyebek mellett ő alapította az uroonkológiai centrumot.
Amennyire számára egyértelmű volt, hogy bátyja nyomán ezt a pályát választja, hasonlóképp egyenes úton „öröklődött” fiára is az orvosi hivatás. Dr. Romics Miklós, az Urológiai Klinika egyetemi tanársegéde azt mondja, mindig nagyon sokra tartotta az orvosi pályát és nem is érzett hívást másfelé. Bár ő már két irányból kapta az inspirációt, hiszen édesanyja is orvos; dr. Görbe Éva, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részlegének nyugalmazott docense. „Fiatalabb koromban minden kedd este ment a népszerű orvosi sorozat. Ez Romicséknál a nagy kritikai este volt, szüleim ugyanis a tévénézés közben folyamatosan megvitatták a filmben szereplő orvosi hibákat” – emlékszik vissza dr. Romics Miklós, utalva arra, hogy a pályaválasztására nagy hatással voltak a szülei, és az, hogy otthon az élet természetes része volt az orvosi témájú beszélgetés. Igaz, ezzel együtt nővére, Katalin bölcsész, majd közgazdász MBA diplomát szerzett, de végül ő is az egészségüggyel került kapcsolatba; az Orvosok Határok Nélkül szervezetben végez logisztikai munkát, legutóbb a Kongói Demokratikus Köztársaságban töltött egy évet.
Az édesanya, dr. Görbe Éva egyébként még az egyetemi évek alatt ismerkedett meg az akkor már tanársegéd dr. Romics Imrével, és hatodévben össze is házasodtak. Mint mondja, náluk sem volt generációkon át öröklődő hagyomány az orvoslás. Szülei iparosok voltak és őt pedagógusnak szánták, de a tágabb családban érték olyan hatások, amelyek az orvosi pálya felé terelték. Már a kezdetekben tudta, hogy a gyermekgyógyászat vonzza a leginkább, és egy kisebb, aneszteziológiai és intenzív terápia felé tett kitérő után meg is valósult az álma. 1982 óta dolgozik a Baross utcai klinikán, ahol 1994-től több mint tíz éven keresztül a neonatális intenzív centrum társvezetője volt. Ma is részt vesz a német oktatásban, a tudományos munkában és a gyógyításban is. Korábbi betegei közül is többekkel tartja a kapcsolatot, van olyan általa kezelt egykori koraszülött, aki maga is gyermekorvos akar lenni – érzékelteti a szakma szépségét. Mint megjegyzi, természetesen örült volna, ha fia is ezt a pályát választja, de őt inkább édesapja területe, az urológia vonzotta, igaz azon belül egy teljesen más ágat választott, a kontinencia és a funkcionális urológia a fő területe. „Nem volt könnyű ezzel a névvel, hiszen tartozik hozzá egy magas szintű elvárás, de örülök, hogy megtaláltam az engem érdeklő területet a szakmán belül és ebből a szempontból a saját utamat járom” – mondja Miklós. „Egy csónakban evezünk, de azért kicsit mégsem” – jegyzi meg.
És hogy mit jelent a családtagoknak, hogy mindannyian a Semmelweis Egyetem munkatársai? Miklós úgy fogalmaz, az oktatás, kutatás, gyógyítás hármasa miatt itt többet kell teljesíteni, de nagyobb büszkeséget is okoz, hogy az ember hozzátehet a tudományhoz és másokkal is megoszthatja a tudást. Dr. Görbe Éva annak jelentőségét emelte ki, hogy Semmelweis Ignác egykori klinikáján dolgozhat, míg dr. Romics Imre hangsúlyozta, bármerre járt a világban, az egyetem neve mindenhol rangot jelentett, ami nagyon jóleső érzés.
A Romics-családnak több más tagja is kapcsolódik az egyetemhez. Dr. Romics László fia, László az egyetemen végzett és itt kezdte pályáját sebészként, míg harmadik testvérük lánya, Zsuzsa dr. Romics Miklóssal járt egy évfolyamba.
„Valami hajtott minket, a Jóisten is segített mindnyájunkat, és idáig jutottunk” – foglalja össze pályájuk ívét dr. Romics Imre.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; családi archívum
A Generációk az egyetemen című, a 250-es jubileumi év alkalmából indított cikksorozatunkban olyan egyetemi polgárokat mutatunk be, akik egyetemünk nagyjainak leszármazottai, illetve olyan családtagokat, akiket a Semmelweis Egyetem is összeköt, és a családban generációról generációra öröklődik az orvos-, egészségtudományi hivatás. Cikksorozatunkat a 250. jubileumi tanévben is folytatjuk. A cikksorozat további részei megtekinthetők a Semmelweis 250 jubileumi honlapon.
A beszélgetés a COVID-19 járvány előtt készült.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
