Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. január 15.
12322 Összes oltás
5331 Beoltott Semmelweis Polgár
Tíz fiatal tudóst díjaztak a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájában, köztük dr. Horváth András Attilát, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi adjunktusát, valamint dr. Kolossváry Mártont, dr. Mátyás Csabát, és dr. László Zsófiát, akik az egyetemen szerezték meg PhD-fokozatukat.

Az egyetem három egykori hallgatója, valamint egy jelenlegi egyetemi adjunktusa is ott van a között a 10 fiatal magyar tudós között, akik Junior Prima Díjban részesültek a „Magyar Tudomány” kategóriában. Az idén 14. alkalommal odaítélt elismerésről kutatóintézetektől, elismert tudósoktól, professzoroktól érkező jelölések alapján szakmai zsűri döntött a jelöltek hazai és nemzetközi eredményeit, publikációit, valamint kutatásaik újszerűségét is mérlegelve. A díjat olyan 33 évnél fiatalabb kutatók, tudósok érdemelhetik ki, akiknek tudományos munkássága elismerésre méltó és követendő példát állít kortársaik elé.

Dr. Horváth András Attila a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán (ÁOK) végzett 2014-ben, PhD-tanulmányait 2018-ban fejezte be a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolában. Ugyanettől az évtől egyetemi adjunktus az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben, valamint vezető kutató az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Az elmúlt években az Alzheimer-betegséget, valamint az epilepsziát kutatta, érdeklődési körébe tartozik még a neurofibromatózis korai diagnosztikája; a sokcsatornás EEG-vizsgálatok a pszichiátriai kórképekben; a neurofiziológiai vizsgálatok a neurodegeneratív betegségekben; a poliszomnográfia az epilepsziában és pszichiátriai zavarokban, valamint a neurokognitív betegségek és az epilepszia kapcsolata. Tudományos eredményeinek legkiemelkedőbb hatása az a szemléletváltozás, miszerint a kognitív zavarokkal jelentkező betegségekben meg­jelenő, korábban jóindulatúnak tekintett elektrofiziológiai jelenségek a kérgi neurális túlaktiválódás jeleként értelmezhetőek, és azok közös gyógyszeres támadáspontot is jelenthetnek, ez pedig számos új terápiás lehetőséget kínálhat a neurodegeneratív betegségek, az autizmus vagy a gyermekkori figyelemhiányos szindróma kezelésében is. 2020-ban a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, a Bolyai+ Kutatói Díjat és Szent-Györgyi Albert Fiatal Kutatói Díjat is kiérdemelte munkájáért.

Dr. Kolossváry Márton 2016-ban végzett az ÁOK-n, PhD téziseit pedig 2019-be védte meg. 2011 óta tagja a Magyar Tudományos Akadémia – Semmelweis Egyetem Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoportnak, ez a terület jelenti fő tudományos érdeklődési körét is. A radiomikai képelemző módszert nemzetközi szinten elsőként alkalmazta a kardiovaszkuláris képalkotás területén. Ehhez egy nyílt forrású szoftvert alkotott meg (RIA: Radiomics Image Analysis), amelyet eddig több mint 100 ezren töltöttek le. Radiomikai elemzések segítségével bizonyította, hogy a koszorúér-rendszerről készült CT-felvé­telekben több információ rejlik, mint azt szabad szemmel képesek vagyunk azono­sítani. Jelenleg a Neumann Medical Kft. tudományos igazgatója és a Harvard Medical School MGH posztdoktori kutatója.

Dr. Mátyás Csaba 2012-ben végzett az egyetemen általános orvosként. A Semmelweis Egyetem és a National Institutes of Health Graduate Partnership Programjának hall­gatójaként kettős doktoranduszi diplomát szerzett 2017-ben. Legfontosabb szakmai ered­ményei a cukorbetegséghez kapcsolódó szívelégtelenség funkcionális és molekuláris mechanizmusának, illetve a krónikus májelégtelenséghez kapcsolódó szívizomkárosodás kórélettanának leírásával függenek össze. Ezen kívül szakmai érdeklődési körébe tartozik a kardiovaszkuláris patológia és patofiziológia; az oxidatív stressz; a szívultrahang; az invazív hemodinamika és a vaszkuláris intervenció. Jelenleg a National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism/ National Institutes of Health posztdoktori kutatója az Egyesült Államokban.

Dr. László Zsófia 2013-ban diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen biológusként, PhD-fokozatát summa cum lau­de minősítéssel szerezte meg 2020-ban a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolában. Legfontosabb eredménye a „fejlődési otthontalanság”, másnéven „fej­lődési anoikis” jelenségének felfedezése a Nature lapcsalád kiemelkedő presztízsű Nature Communications folyóiratában 2020. augusztus 31-én jelent meg. A tanulmányban feltárta az ABHD4 enzim nélkülözhetetlen szerepét a jelenségben, ezzel egy eddig is­meretlen feladatú fehérje élettani szerepét elsőként mutatta be. Jelenleg a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa.

Idén rendhagyó módon, a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor a Magyar Tudományos Akadémia épületében megrendezett szokásos ünnepélyes díjátadóra.

Szabó Ádám
Fotó és a méltatások forrása: Magyar Fejlesztési Bank – Prima Junior 2020 kiadvány