Történetek a hólyagokról című előadásának kezdetén dr. Kárpáti Sarolta bemutatta a hólyagképződés folyamatát, majd bőrgyógyászati pályájának legfontosabb epizódjain keresztül szemléltette, az elmúlt évtizedekben miként alakultak a hólyagokkal kapcsolatos bőrgyógyászati kutatások itthon és külföldön.
Dr. Kárpáti Sarolta klinikai pályáját a Heim Pál Gyermekkórház gyermekbőrgyógyászatán kezdte 1976-ban az osztályvezető dr. Török Éva felügyelete alatt. „Nagyon komoly szakmai tapasztalatot jelentett, 6 óra alatt átlagosan körülbelül 60-80 páciensünk volt, de előfordult, hogy száz feletti beteget vizsgáltunk meg” – magyarázta, kiemelve: a nagy forgalomnak köszönhetően sok hólyagos beteggel, vagyis dermatitis herpetiformisban szenvedővel találkozhatott. Akkoriban még nem lehetett egyértelműen definiálni bizonyos bőrgyógyászati betegségeket vagy fogalmakat, a diagnózishoz mindenképpen szükség volt a hólyagos betegségek diagnosztikájának megállapítására – dr. Kárpáti Sarolta ebből a célból utazott fél éves tanulmányútra Lengyelországba, a Stefania Jablonska által vezetett varsói bőrklinikára, mely a hólyagbetegségek nemzetközi központjának számított. A módszer, amit itt megtanult, a bőrben és a keringésben lévő ellenanyagok detektálására épült.
1988-1991-ig a müncheni bőrklinikán, ezt követően az NIH, NCI Dermatology Branch munkatársaként 1994-ig az USA-ban kutatott. Dolgozott Varsóban és Bécsben is.
Az általános bőrgyógyászat mellett kiemelt szakterületei közé tartozik a gyermekbőrgyógyászat, a várandós nők bőrbetegségei, a hólyagos betegségek, a lisztérzékenységgel összefüggő bőrgyógyászat és az immunbetegségek.
Számos hazai elismerés, így a Széchenyi professzori ösztöndíj, a Török Éva emlékplakett, a Kaposi Mór emlékérem, Semmelweis díj tulajdonosa. A Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa a doktoranduszok és doktorjelöltek képzésében kifejtett kimagasló teljesítményéért Kiváló PhD-oktató kitüntetésben részesítette. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a bőrgyógyászat legjelentősebb folyóiratainak szerkesztőbizottságában dolgozik. 2017 óta az Európai Bőrgyógyászati Kutatótársaság (ESDR) tiszteletbeli tagja. 2009-ben a Német Tudományos Akadémia (Leopoldina) tagjai közé választotta.
Lengyelországban majom-nyelőcsövön végezték a kísérleteket, ahhoz pedig, hogy itthon is folytatni tudja a kutatást, hasonló alapanyagra volt szüksége. Az Országos Közegészségügyi Intézet segítségével sikerült Magyarországon is beszerezni a kísérletekhez elengedhetetlen alapanyagot, mely a hám struktúráját és antigenitását tekintve nagyon hasonlít az emberi bőrhöz. „Észrevettem, hogy a dermatitis herpetiformisban szenvedő betegeknek van egy fura kötődése a simaizom mentén” – mutatott rá dr. Kárpáti Sarolta, akinek kutatásai eredményeképpen sikerült megállapítani a bőrbetegség hátterében álló cöliákiát és a különböző bőrtüneteket.
Ezt követően dr. Kárpáti Sarolta beszámolt a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität bőrgyógyászati klinikáján, majd az amerikai National Institutes of Health bethesdai intézetében folytatott kutatásairól. „Nagyon sokat kellett tanulnom: molekuláris biológia, PCR, klónozás, fúziós proteinek és epitop specifikus ellenanyagok előállítása” – sorolta, utóbbi helyeken mennyi új ismeretre kellett szert tennie. Mikor ezek után vissza akart térni a Heim Pál Gyermekkórházban, úgy ítélték meg, túlképzettnek számít a gyermekbőrgyógyászathoz – bemutatták viszont dr. Horváth Attilának, az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet vezetőjének, aki felvette őt az intézménybe. Az ő feladata lett az autoimmun-hólyagos betegek diagnosztikája és a gyermekbőrgyógyászati rendelés megszervezése. Bevezették a bőrgyógyászati PhD-programot, amely során dr. Kárpáti Saroltának közel 15 doktori hallgatója volt.
Ezt követően főképp az örökletes hólyagokkal, vagyis az epidermolysis bullosával foglalkozott, melyhez ismét rengeteg új dolgot kellett megtanulnia. Dr. Kárpáti Sarolta bemutatta a területen megszületett legfontosabb együttműködéseket és publikációkat, valamint kutatási eredményeket. Beszámolt arról, hogyan érintette az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet bezárása, valamint bemutatta az epidermolysis bullosa egyik legsúlyosabb, Herlitz-típusú változatát is. Dr. Kárpáti Sarolta az előadása végén így foglalta össze pályája legfontosabb tanulságait: „A legjobb központokban és a legjobb emberektől tanulhattam; munkámat egyben a hobbimnak is tekintem; pályám során biztos családi háttérrel és baráti környezettel rendelkeztem; soha nem hagytam abba a tanulást, és végig fontos volt számomra a nemzetközi kapcsolatok kiépítése is.”
Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig. Az előadás-sorozat következő alkalma november 9-én lesz, szintén online formában, ahol dr. Ferdinandy Péter „Gyógyszerfejlesztés frontvonalai a 21. században” címmel tartja meg online előadását – ismertette dr. Nagy Zoltán professor emeritus, a kurzus szakmai vezetője.
A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).
Az előadás visszanézhető erre a linkre kattintva az egyetem Youtube csatornáján
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
