Dr. Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet professor emeritusa „COVID-19, a molekuláris immunológia kihívása” című előadásában rámutatott: a koronavírusokat már közel 60 éve ismerjük, korábban azonban nem jelentettek kiemelt kockázatot az emberre, mivel, mint náthavírusok általános megfázásos, influenzaszerű tüneteket okoztak enyhébb felső légúti érintettséggel. Felidézte, hogy 2019 decemberében Kínában egy új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2 ütötte fel a fejét, COVID-19-nek nevezett betegséget okozva. Mint mondta, ez nagyon hasonló azon egyláncú RNS-t tartalmazó – szintén a koronavírusok törzséből kikerülő – vírusokhoz, amelyek korábban a SARS, illetve MERS (közel-keleti légzőszervi szindróma) betegséget okozták. Dr. Falus András előadásában rámutatott: a koronavírus először a sejteken lévő ACE-2 receptorokhoz kötődik, majd a szervezetben sejtjről sejtjre haladva több szövetet is megfertőz, ahol ez a receptor jelen van a sejtek felszínén, például a bélben, a vesében és a szívben is. Ez okozhatja a COVID-19 furcsa, szívet és az emésztőrendszert érintő tüneteit – fűzte hozzá. Kiemelte: a megbetegedések döntő hányada enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik, a kórházi ellátást igénylő fertőzöttek száma 14 százalék körül van, a súlyos, légzéstámogatásra szoruló betegek aránya 5 százalék. Emlékeztetett, a COVID-19 kiemelten a 60 évnél idősebbeket, valamint az egy vagy több krónikus betegségben szenvedőket fenyegeti.
Szólt a SARS-COV-2-fertőzöttség kimutatására alkalmas tesztekről is. Mint mondta, a PCR-teszt jelenleg a legtévedhetetlenebb módja a fertőzés kiszűrésének, ugyanis ez a vírus örökítőanyagát képes kimutatni. Ennek során a páciens légúti (garat és orr) váladékából vesznek mintát és molekuláris vizsgálatokkal mutatják ki a vírus jelenlétét. Megemlítette még a vírusfehérjéket kimutató antigén teszteket, illetve szólt a szerológiai tesztekről, amik a vírus ellen termelődött ellenanyagokat (antitesteket) mutatják ki vérmintából. Míg a PCR a vírus jelenlétét igazolja, az antitest-kimutatásra szolgáló, többnyire gyorstesztek a szervezetünk válaszreakciójáról adnak képet, így ezek kevéssé hatékonyak a friss fertőzés alátámasztására – ismertette. Kiemelte a folyamatos, kiterjedt és átgondolt, a vírus kimutatására vonatkozó tesztelés fontosságát.
Dr. Falus András felhívta a figyelmet, hogy a vírusfertőzések ellen az egészséges immunrendszer több módon is védekezik. A természetes (veleszületett) immunitás időben az első, élettani szempontból nagyon lényeges, azonnali védelmi vonalat jelenti. Az adaptív (szerzett) immunitás esetén az immunrendszer felismeri a behatoló specifikus fehérjéit (antigénjeit), és célzottan válaszol, sejtes és nem sejtes, antitest-függő módon. Mint mondta, a vírusok ellen elsősorban nem ellenanyagokkal, hanem a sejt-közvetített immunitással védekezünk. Háromféle sejt vesz részt benne: az antigénprezentáló sejtek (APC), köztük a dendritikus sejtek; a T-limfociták, melyek a sejtes válaszért felelősek; és a B-sejtek, melyek a humorális immunválaszban vesznek részt, azaz antitesteket termelnek az antigének ellen – magyarázta.
Kiemelte, hogy a COVID –19 fertőzés súlyos tüneteinek kialakulásáért a citokin-viharnak hívott jelenséget gondolták felelősnek. Ilyenkor a kórokozók visszaszorítására az immunrendszer aktiválódik és az érintett területen gyulladásokat hoz létre. Szélsőséges esetben azonban ez a gyulladás olyan mértékűvé válik, amely már több kárt okoz a szervezetben, mint hasznot. Az erek ilyenkor kitágulnak, hogy a védekező sejtek gyorsabban elérhessenek a fertőzés helyére, a tüdő azonban ennek hatására megtelhet folyadékkal és életveszélyes állapot alakulhat ki – mutatott rá. Újabb kutatások azonban a bradikinin szerepét emelték ki, a Covid-19 fertőzöttek egy részénél ugyanis a szervezet nem tudja kontroll alatt tartani ezt a kulcsfontosságú molekulát, melynek a vérnyomás szabályozásában és a gyulladások kialakulásában is szerepe van. Ha a bradikinin felszaporodik a szervezetünkben, az a citokin-viharhoz hasonló folyamatot indít el: az erek kitágulnak, nő az érfalak áteresztőképessége és testszerte folyadék kezd belőle szivárogni. Emiatt megnőhet a nyomás, ami a fejben szédülést és fejfájást eredményez, de ronthatja a szaglóképességet is, illetve a tüdőben lévő léghólyagocskákat is károsítja – magyarázta.
Kitért a BCG oltások és a betegség enyhébb lefolyásának kapcsolatára, valamint a vakcinákra is, kiemelve, hogy jelenleg nyolc tart a klinikai tesztek harmadik fázisában.
Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító kétszer 12 alkalmas előadás-sorozat következő alkalma október 12-én lesz, szintén online formában, ahol dr. Nyirády Péter, az Urológiai Klinika igazgatója „A kutatástól a klinikumig az urológiában” címmel tartja meg online előadását – ismertette dr. Nagy Zoltán professor emeritus, a kurzus szakmai vezetője.
A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).
Az előadás visszanézhető erre a linkre kattintva az egyetem Youtube csatornáján
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
