Dr. Merkely Béla prezentációjával indult újra a Semmelweis Egyetem idősebb korosztálynak és hozzátartozóiknak szóló ingyenes programsorozata, a Szenior Akadémia. A hazai COVID-19 fertőzés tanulságai című előadásában a rektor többek között beszámolt róla, milyen tanulságokat vonhattunk le a fertőzés első hulláma után, mi a különbség a tavaszi és a mostani járványhelyzet között, valamint hogyan védekezhetünk leghatékonyabban a koronavírus ellen.

Előadása kezdetén dr. Merkely Béla bemutatta a járványterjedés jellemzésére leggyakrabban használt mutatót, az úgynevezett R-értéket, vagyis a reprodukciós számot: ez azt jelzi, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja át a vírust. „A koronavírus-megbetegedésnek nagyjából kéthetes ciklusa van, a járvány tehát akkor tud fennmaradni, ha ennyi idő alatt egy fertőzött legalább egy másik személyt meg tud fertőzni” – magyarázta a Semmelweis Egyetem rektora, hozzátéve: az R-szám csökkentésére több módszert is sikerrel alkalmaztak az első hullám idején. Ilyen volt az emberek közötti kontaktus minimalizálása, a gyakori kézmosás, vagy a fertőzöttek megfelelő elkülönítése is. Ezeknek köszönhetően tavasszal sikerült megakadályozni, hogy közösségi járvány alakuljon ki Magyarországon.

Dr. Merkely Béla ezután kitért a Semmelweis Egyetem vezetésével, a négy orvosképző részvételével, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szervezésében és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósuló országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatra, a H-UNCOVER-re is. „A május 1-16 közötti vizsgálatsorozatra azért volt szükség, hogy megbizonyosodhassunk a megszorító intézkedések hatásosságáról és arról, hogy megkezdhetjük-e az ezekből való kilépést. A számok alapján valósult meg az exit stratégia, vagyis a korlátozások lazítása, majd szinte teljes feloldása” – emlékeztetett a rektor ábrákat és számadatokat is mutatva a vírus hazai alakulásáról. Egy viszonylag hosszú, nyugodt, kvázi járványmentes időszakot élhettünk május 16. és augusztus 16. között, ami elkényelmesítette az ország lakosait. Lazult a fegyelem a távolságtartás és a maszkviselés terén is, ez pedig hozzájárulhatott a második hullám fellángolásához is – tette hozzá.

A rektor ezután beszámolt a H-UNCOVER szűréssorozat felépítéséről és megszervezéséről is: a 14 év feletti, magánháztartásban élő teljes magyar lakosság reprezentativitásához 17 787 fős mintára volt szükség, amelynek minden tagja kb. 500 honfitársát reprezentálta. Közülük 10 575 fő tett eleget a meghívásnak és vett részt a mintavételben; 10 474-en pedig a vizsgálati kérdőívet is kitöltötték – ők alkották a felmérés vizsgálati populációját. A mintavételre 384 fix mintavételi ponton és 5 szűrőbusz segítségével került sor, 1 152 fő esetén pedig saját otthonában történt a szűrés. A vizsgálatokban négy egyetem 1 245 munkatársa és 388 önkéntes, valamint az Országos Mentőszolgálat és a Veszprémi Vízimentők kollégái vettek részt. A projekt világszinten is egyedülállónak számított, hiszen akkoriban mindössze kettő hasonló vizsgálatot végeztek; Izlandon és Szlovéniában sem volt azonban ilyen széles körű a szűrés és a részvételi arány is sokkal alacsonyabb volt – magyarázta dr. Merkely Béla. A H-UNCOVER részvételi aránya végül 67,7%-os lett, ami kiemelkedőnek nevezhető; a PCR-tesztek 3 pozitív esetet mutattak ki – melyből 2 fő kórházi beteg volt –, míg 70-en bizonyultak szeropozitívnak, azaz ennyien estek át korábban a fertőzésen. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat időpontjában a teljes populációban körülbelül 2 421 fertőzött lehetett, 56 439-en pedig addigra áteshettek a fertőzésen – magyarázta a rektor, aki a mérés eredményei alapján bemutatta a becsült fertőzöttek és az átfertőződések számát régiókra és korcsoportokra bontva is. Dr. Merkely Béla az előadás során külön megköszönte a támogatást és az együttműködést a résztvevő lakosoknak; a polgármestereknek, jegyzőknek; az Országos Mentőszolgálat, a rendőrség és a Magyarországi Vízimentők munkatársainak; a Nemzeti Népegészségügyi Központnak és a háziorvosoknak; az országos és helyi média képviselőinek, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak.

A reprezentatív szűrővizsgálat után az orvosegyetemek tovább folytatták a teszteléseket az ún. szentinel, azaz őrszem program keretein belül. „Ma már a pozitív esetek közel 40%-a a négy hazai orvosképző egyetem szűrőpontjairól kerül ki” – mutatott rá dr. Merkely Béla. Szeptemberre több más országhoz hasonlóan Magyarországon is megemelkedtek az esetszámok – a rektor előadásában bemutatta hazánk járványgörbéjének alakulását, majd kontextusba helyezve azt összehasonlította az Európai Unió több országának görbéjével. „Korábban volt egy feltételezés, miszerint a BCG-oltás védi meg a közép-kelet-európai országok lakosait, és annak köszönhetően maradtak alacsonyak a fertőzésszámok a régióban. Az ábrákat látva azt kell mondanunk, hogy ilyen hatása nincs a védőoltásnak, hiszen Csehország jelenleg az egyik legnagyobb esetszámokat mutató ország. A BCG helyett inkább a restriktív intézkedésekhez való nemzeti alkalmazkodás és hozzájárulás lehetett döntő, azaz mindenki megtette kötelességét és betartotta az óvintézkedéseket” – emelte ki a rektor.

Ezt követően dr. Merkely Béla beszámolt az elmúlt hetek fertőzésszámainak alakulásáról, valamint a vírus két hulláma közötti különbségekről is.  „ Jelenleg az új esetek döntő többsége közösségi terjedés eredménye, valamint a fertőzöttek ma már inkább a fiatal korosztályokból kerülnek ki” – mondta a rektor, majd bemutatta a fertőzés visszaszorításának lehetőségeit is: a munkahelyeken, iskolákban át kell szervezni a műszakokat, csoportokat, beosztásokat, így csökkentve a kontaktusokat; továbbá szükséges lehet a fizikai tér átrendezése is, fertőzés esetén pedig vissza kell követni a kontaktusokat. Érdemes kiterjeszteni a PCR-szűrést a panaszosokra, azok kontakjaira, valamint a magas fertőzési rizikójúakra; továbbra is maszkot kell hordanunk és ügyelnünk kell a kézhigiéniára, valamint az udvarias távolságtartásra is. A rektor ezen felül felhívta a figyelmet a vírustagadókkal szembeni szakmailag megalapozott, meggyőző és hiteles kockázatkommunikációra is. „Félelem és passzivitás helyett tudatosságra van szükség! Senki nem hibás a vírus terjesztéséért, a fiatalokat sem lehet ebben a kérdésben felelőssé tenni, meg kell őket szólítani és segítséget kell kérni tőlük a védekezésben” – mutatott rá dr. Merkely Béla.

Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumát ünnepelve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóiknak szóló ingyenes sorozatát, a Szenior Akadémiát, amely a nagy népszerűségre való tekintettel 2020-ban is folytatódott. A programban 2019-ben 12 előadást, a 2020-as tavaszi szemeszterben a koronavírus miatt hét előadást tartottak meg. Az idei őszi félévben szeptember 28-a és december 14-e között heti rendszerességgel további 12 prezentációval várja az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem az online térben hétfőnként 18 órától.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.