Az általános maszkhasználat úgy tűnik, nemcsak az új fertőzések arányát csökkenti, de növeli azok számát is, akik ha meg is fertőződnek, de tünetmentesek maradnak. Feltételezések szerint ez utóbbi annak köszönhető, hogy a maszk csökkenti a bejutó vírusrészecskék számát – derül ki a New England Journal of Medicine friss cikkéből, amelyről dr. Merkely Béla rektor készített összefoglalót.

Ahogy a SARS-CoV-2 folytatja globális terjedését, lehetséges, hogy a COVID-19 elleni védekezés egyik pillére – a maszkhasználat – segít mérsékelni a betegség súlyosságát, és biztosíthatja, hogy az újonnan megjelenő megbetegedések nagyobb arányban legyenek tünetmentesek. Ha ez a hipotézis beigazolódik, lehetséges, hogy a mindenkire kiterjedő maszkviselés egyfajta „varioláció” lesz, amely immunitást generálhat, ezáltal lassíthatja a vírus terjedését az Egyesült Államokban és máshol, ahol oltásra várunk – olvasható a New England Journal of Medicine Szájmaszk a COVID-19 fertőzés ellen – lehetőség a „variolációra”, amíg vakcinára várunk c. cikkében.

A varioláció (mely szó a fekete himlő latin nevéből származik) egy olyan eljárás, amely során a fekete himlőnek kitett egyént „beoltották” a beteg emberek himlőhólyagjából nyert anyaggal, azzal a szándékkal, hogy enyhe tünetekkel vészelje át a fertőzést, és a későbbiekre nézve alakuljon ki immunitás azzal szemben. A variolációt csak addig használták, ameddig fel nem fedezték a fekete himlő elleni védőoltást, amely végül eltüntette ezt a betegséget a földről.

A mindenkire kiterjedő maszkhasználat fontossága márciusban vált nyilvánvalóvá, amikor leírták, hogy a preszimptomatikus (tünetek előtti) és az aszimptomatikus (tünetmentes) SARS-CoV-2-vel fertőzött betegek egyenértékű vírust ürítenek az orr-és garatváladékkal, mint a tünetes betegek. Az általános maszkhasználat megakadályozhatja a tünetmentes fertőzött emberek vírustranszmisszióját. Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) április 3-án javasolta, hogy az emberek takarják el arcukat kendővel olyan helyszíneken, ahol nagy a vírus átadás lehetősége, azonban ezt az ajánlást nem mindenhol tartották be egységesen az Egyesült Államokban. A Semmelweis Egyetem honlapján a maszk használat előnyeit tárgyaló, ezzel kapcsolatos írásunk április 22-én jelent meg, a házilag készíthető maszkokról szóló útmutatóval együtt.

Korábbi evidenciák alapján a maszkviselés, azáltal, hogy meggátolja a különböző légúti vírusrészecskék bejutását az orr- és szájüregbe, megvédheti viselőjét az esetleges fertőzéstől. Epidemiológiai kutatások szerte a világon – különösen az ázsiai országokban, ahol a 2003-as SARS pandémia alatt a népesség hozzászokott az általános maszkhordáshoz – azt sugallták, hogy erős összefüggés van a populációra kiterjedő maszkhasználat és a járványkontroll között. A legutóbbi bostoni adatok azt bizonyítják, hogy csökkent a SARS-CoV-2 fertőzés előfordulása az egészségügyi dolgozók körében az általános maszkviselésnek köszönhetően.

A SARS-CoV-2 változatos tünetprofillal rendelkezik, akár teljesen hiányozhatnak a tünetek, azonban természetesen előfordulhat súlyosabb tüdőgyulladás is. A legújabb virológiai, epidemiológiai és az ökológiai adatok arra a hipotézisre vezettek, hogy a szájmaszk mérsékelheti a betegség súlyosságát is a fertőzött emberek körében. Ez a hipotézis összhangban áll azzal a régóta fennálló elmélettel, miszerint a betegség súlyossága arányos a bejutott vírusszámmal. 1938 óta vizsgálják a kutatók elsősorban állatmodelleken a vírusok halálos dózisának fogalmát, illetve azt a dózist, amelynél a vírusnak kitett gazdaszervezetek 50 százaléka meghal (medián halálos adag; LD50). Az olyan vírusoknál, mint például a SARS-CoV-2, ahol a gazdaszervezet immunválasza fontos szerepet játszik a vírus okozta kórfolyamatban, a magas dózisú vírus belégzése kóros útra tereli a természetes immunválaszt, és súlyosbítja a betegséget. Ezért az immunválasz csökkentése szteroid gyógyszer (dexamethason) segítségével javítja a betegség kimenetelét súlyos COVID-19 fertőzés esetén. A vírusrészecske mennyiségének összefüggését a betegség súlyosságával szíriai hörcsög modelleken bizonyították.

Ezek szerint, ha a vírusrészecskék száma determinálja a SARS-CoV-2 súlyosságát, helytálló a hipotézis, miszerint a maszkviselés csökkenti az átjutó víruspartikulumok számát, és ezáltal mérsékli a betegség későbbi klinikai lefolyását. Mivel a maszkok (típustól függően) képesek megszűrni a vírusokat tartalmazó aerosolt, csökkenthetik a fertőzött ember által kilélegzett vírus mennyiségét. Ha ez az elmélet beigazolódik, az általános maszkhasználat növelheti a tünetmentes SARS-CoV-2 infekciók számát. A CDC szerint a tünetmentes fertőzések aránya július közepén 40 százalék volt, de most 80 százaléknál is magasabb az általános maszkhasználatnak köszönhetően, ami a fenti hipotézist igazolja. Azokban az országokban, ahol jobban elfogadott a maszk használata, kisebb a súlyos fertőzés és a halál aránya a populációban. Egy másik vizsgálatban szíriai hörcsögökön vizsgálták a sebészeti maszk használatát, amely azt mutatta, hogy a hörcsögök kevésbé lettek betegek, viszont ha mégis megfertőződtek inkább tünetmentesek voltak, vagy enyhe tünetekkel vészelték át a fertőzést, összehasonlítva maszk nélküli társaikkal.

A legkézenfekvőbb mód a COVID-19 károsító hatásainak kivédésére azon intézkedések támogatása, amelyek a transzmisszió csökkentésére irányulnak, valamint a betegség súlyosságát igyekeznek csökkenteni. Viszont a COVID-19 egy nagyon könnyen átadható vírus, nem lehet megfékezni azáltal, hogy a tünetekre helyezzük a hangsúlyt (ugyanis tünetmentesen is fertőz). Még azokban a régiókban is nehéz eradikálni, ahol szigorú intézkedéseket vezettek be. Folyamatosak, de változóan sikeresek azok az erőfeszítések az Egyesült Államokban, amik a tesztelések számának növekedésére irányultak. Nem csak az infekció prevenciója miatt várjuk a védőoltást, hanem a legtöbb vakcinavizsgálat másodlagos kimenetelként tartalmazza a betegség súlyosságának csökkenését, ezért a tünetmentes vagy enyhe tünetes betegek számának növekedése a vírus elleni népegészségügyi győzelem lenne.

Az általános maszkhasználat úgy tűnik, hogy csökkenti az új fertőzések arányát; azt feltételezzük, hogy a vírusrészecskék számának csökkentésével nő azon fertőzött betegek aránya, akik tünetmentesek is maradnak. Erre példa, egy argentin zártkörű hajóúton kitört járvány, ahol az utasok sebészi szájmaszkot, a hajón dolgozók pedig FFP3 maszkot viseltek, és így a tünetmentes fertőzöttek aránya 81 százalék volt, összehasonlítva egy korábbi, másik hajón kitört járvánnyal, ahol ez mindössze 20 százalék volt (itt nem viseltek maszkot az utazók). Korábban – az Egyesült Államokban – kétszer tört ki a járvány élelmiszergyártó üzemekben, ahol az összes dolgozó maszkot viselt. A több mint 500 fertőzött egyén 95 százaléka volt tünetmentes, és csak a betegek 5 százaléka mutatott enyhe, mérsékelt tüneteket. A halálos esetek aránya alacsony volt azokban a populációkban ahol kötelezték, vagy kényszerítették az embereket a maszk viselésére, és még akkor is alacsony maradt, amikor a lezárások után a megbetegedések száma újból nőni kezdett.

A vakcina biztonságosságával kapcsolatos aggodalmak ellenére a világ nagy reményeket fűz a nagyon hatásos SARS-CoV-2 védőoltáshoz, szeptember elején már 34 vakcinajelölt vett részt klinikai vizsgálatban, míg jelenleg száznál is többet fejlesztenek. Amíg a kutatások eredményeire várunk, fontos lehet bármilyen népegészségügyi intézkedés, ami növeli a tünetmentes SARS-CoV-2 fertőzések arányát a populációban, ezáltal csökken a halállal végződő esetek száma, valamint fokozódik a populáció immunitása. A SARS-CoV-2 vírussal való újrafertőzés ugyanis nagyon ritkának tűnik annak ellenére, hogy a vírus 8 hónapja cirkulál világszerte, továbbá a makákókkal végzett vizsgálatok is ezt mutatják.

A tudományos közösségnek eltartott egy ideig, hogy tisztázza az immunrendszer válaszát a fertőzésre (humorális és sejt-mediált), valamint az antitest alapú szeroprevalencia kutatások alkalmatlanságát. Ígéretes adatok láttak napvilágot az utóbbi hetekben, miszerint a tünetmentes, vagy enyhe tünetes SARS-CoV-2 fertőzés is erős sejt-mediált immunitást eredményez, tehát bármilyen népegészségügyi intézkedés, ami csökkenteni képes a betegség súlyosságát, egyben az immunitás szélesebb körben való elterjedéséhez vezet. Hogy teszteljük azt a hipotézisünket, miszerint a maszkviselés is ezen stratégiák közé tartozik, szükségünk van további vizsgálatokra, amelyek összehasonlítják a tünetmentes esetek arányát a maszkot viselő és maszkot nem viselő populációkban. A varioláció hipotézisének teszteléséhez több további vizsgálatra is szükség van, ami összehasonlítja a SARS-CoV-2 specifikus T-sejt immunitás erősségét és tartósságát tünetmentes és tünetekkel rendelkező betegek esetén, valamint demonstrálnunk kell a SARS-CoV-2 terjedésének lassulását olyan területeken, ahol magas a tünetmentes fertőzöttek aránya. A pandémia elleni küzdelemhez a transzmissziós rátát, valamint a súlyos betegségek arányát szükséges csökkenteni. A növekvő evidenciák arra engednek következtetni, hogy az általános maszkhasználat mindkettőre előnyösen hat.

Dr. Merkely Béla rektor összefoglalója a „Facial Masking for Covid-19 – Potential for “Variolation” as We Await a Vaccine” c., Monica Gandhi, M.D., M.P.H. és George W. Rutherford, M.D. által jegyzett cikkről, amely a New England Journal of Medicine-ben jelent meg

Fotó (portré): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Kiemelt kép (illusztráció): Adrián Zoltán

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.