9 témacsoportra bontva 232 absztraktot mutattak be szóbeli és poszter-előadásokkal a négy hazai orvos-, gyógyszerész- és egészségtudományi PhD-képzéssel foglalkozó egyetem doktoranduszai. A kétnapos konferencia nyitóprogramján beszédet mondott dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és dr. Benyó Zoltán, a Doktori Tanács elnöke is. Az érdeklődők előadást hallgathattak a PhD-hallgatók számára elérhető támogatási lehetőségekről és ösztöndíjprogramokról, illetve megismerhették a Doktoranduszok Országos Szövetségének működését is.

Első alkalommal rendezték meg az Országos Orvos-, Gyógyszerész- és Egészségtudományi PhD-konferenciát, melynek a Semmelweis Egyetem adott otthont. 2020. augusztus 31-én és szeptember 1-jén a négy, ezen a szakterületen doktori képzéssel foglalkozó hazai egyetem PhD-hallgatói mutatták be munkáikat; az esemény célja az volt, hogy segítse a doktoranduszok szakmai fejlődését és új kutatási együttműködések kialakítását.

„Soha ennyi hallgató nem került felvételre az orvos-egészségtudományi szakterületek doktori képzéseire, mint a most induló tanévben. A PhD-képzés jövő évi bővülése pedig új keretek és lehetőségek megteremtését teszi szükségessé, ennek egyik állomása ez a rendhagyó formában megszervezett konferencia” – mondta a megnyitón tartott beszédében dr. Merkely Béla, akit nemcsak a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában hallgathattak meg az érdeklődők, de online, a Zoomon keresztül is. „A doktori képzés a felsőoktatás legfelsőbb szintje, melynek során vannak, akik alapkutatási kérdésekre keresik a választ, vagy épp klinikai vizsgálatokkal foglalkoznak, és sokan a gazdaságban közvetlenül hasznosítható kutatásokban vesznek részt” – tette hozzá a rektor, felhívva a figyelmet arra, hogy az ilyen jellegű kutatásokra külön ösztöndíjprogram lett meghirdetve kooperatív doktori képzés néven.

A Semmelweis Egyetem rektora rámutatott: az orvosi és biológiai kutatás soha nem örvendett olyan megbecsülésnek a közvélemény előtt mint most, amikor laikusok milliói követik a médiában a koronavírussal kapcsolatos tudományos erőfeszítések eredményeit. „Eközben az is nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy manapság a legtöbb tudományos vívmány eléréséhez, legyen szó oltóanyagról vagy gyógyszerről, több kutató adott esetben országokon átívelő együttműködésére van szükség. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy képesek legyünk megismerni egymás munkáját, jól érthetően és figyelemfelkeltően tudjuk bemutatni saját eredményeinket, tudjunk konstruktívan beszélgetni és a lehetőségekhez képest megismerjük egymást” – jelentette ki dr. Merkely Béla, hozzátéve: a mostani járványhelyzetben utóbbi talán némileg nehezebb, de reménykedik benne, hogy a kapcsolatok az internet útján is megteremtődhetnek. A rektor örömét fejezte ki, hogy ha rendhagyó körülmények között is, de a Semmelweis Egyetem adhat otthont a rendezvénynek, mely az intézmény 250 éves jubileumának egyik kiemelt eseménye. Emlékeztetett, hogy a napokon belül kezdődő tanév a 250. az egyetem életében.  „Bízom benne, hogy az idei eseményen a járványügyi helyzet ellenére a doktoranduszok meg tudják vitatni egymással a legújabb tudományos eredményeket” – tette hozzá a rektor.

Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese első előadásában a doktoranduszok számára elérhető lehetőségeket ismertette. Bemutatta a doktori képzés struktúrájának 2016-os megújítását, valamint azokat a támogatásokat, amelyeket a PhD-hallgatók igénybe vehetnek. „Kiemelt kormányzati cél volt, hogy minél több doktori ösztöndíjas legyen, hiszen a kutatás-innováció, a tudomány komoly kitörési pontnak számít hazánkban. Éppen ezért fontos a megfelelő utánpótlás, ezért jelentős létszámemelés történt” – mutatott rá dr. Szabó István, külön kiemelve az ún. MTMI-területeken (matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai) bővülő lehetőségeket. Dr. Szabó István bemutatta az újonnan bevezetett kooperatív doktori képzést is, melynek lényege, hogy a különböző szektorok szereplői, a magyar állam, az egyetemek doktori iskolái, a vállalatok és kutatóintézetek, valamint a doktoranduszok együttműködnek egymással a kutatás-innováció erősítése érdekében.

Ezt követően az NKFIH elnökhelyettese bemutatta az olyan további támogatási formákat, mint a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program, vagy a Tématerületi Kiválósági Program; ismertette azok céljait, kutatási területeit és finanszírozási lehetőségeit is. Mint dr. Szabó István elmondta, Magyarországon a kutatói életpálya szinte minden szintjén rendkívül kedvező támogatási formák várják a kutatás iránt érdeklődőket, a Tudományos Diákkörtől és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciától kezdve egészen az Élvonal kutatói kiválósági programig és az ERC-ig, azaz az Európai Kutatási Tanács által jegyzett programokig.  „Kutatóként az ember optimális esetben egész életében azzal foglalkozik, ami igazán érdekli. Ha pedig valaki ráérez ennek az ízére, onnantól nem is akarja ezt a tevékenységet abbahagyni” – magyarázta dr. Szabó István.

Dr. Benyó Zoltán, a Doktori Tanács elnöke előadásában a Semmelweis Egyetem doktori képzését mutatta be. Mint ismertette, az egyetemen öt tudományágban (elméleti és klinikai orvostudományok, gyógyszerészeti tudományok, egészségtudományok, biológiai tudományok) folyik doktori képzés, illetve a társadalomtudományok területén szociológiából is elérhetőek az intézményben akkreditált programok. A képzés nyolc különböző doktori iskolában zajlik. „Idén közel 600 beiratkozott hallgatónk volt, és úgy vélem, a következő szemeszterben át is fogjuk lépni ezt a létszámot” – mondta el dr. Benyó Zoltán, aki ezt követően bemutatta a doktori képzésben az elmúlt években végbemenő változásokat is. 2016-ban új, 2+2 éves képzési rendszert vezettek be és megemelték az ösztöndíjak összegét is, 2019-ben az ösztöndíjas képzések keretszámai a másfélszeresükre emelkedtek; 2020-ban pedig megalapították a Semmelweis Egyetemen az Egészségtudományi Doktori Iskolát ­­– ismertette. A 2017-ben bevezetett EFOP-pályázat is óriási lendületet adott: 20 új kutatási téma és 27 új PhD kurzus indult; ennek keretében jöhetett létre a mostani konferencia és korábban három PhD-s „summer school”, de bővültek az utazási és publikációs támogatási lehetőségek és a kiválósági ösztöndíj programok is. 

Dr. Szőke Dániel Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) képviselője ezt követően bemutatta a szervezetet, annak munkáját és azt, hogy milyen formában segítik a doktoranduszokat. Kiemelte: a DOSZ-nak sikerült elérnie, hogy 2020-ban az új, 2+2+1 típusú PhD képzési rendszerben ne vesszen el a 4. éves doktoranduszok júliusi és augusztusi PhD ösztöndíj kifizetése; emellett a szervezet elvi állásfoglalást adott ki a rezidensi képzés/szakképzés és a doktori képzés kapcsolatáról is.

A rendezvény idei meghívott előadói voltak dr. Bélteleki Gusztáv, a Cambridge University Hospitals NHS Foundation Trust-tól, dr. Rózsa Balázs a budapesti Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettől, dr. Sebestén Anna a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa, valamint dr. Tory Kálmán a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika habilitált egyetemi docense, az SE MTA Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoport osztályvezetője.

A két nap alatt 9 témacsoportra bontva összesen 232 absztraktot mutattak be a doktoranduszok szóbeli és poszter-előadásokkal. A legjobbnak ítélt prezentációkat az egyes ülések végén díjjal jutalmazták, az erről szóló okleveleket dr. Tímár József, a Doktori Tanács előző elnöke adta át.

Az idei PhD Tudományos Napok díjnyerteseinek listája ide kattintva megtekinthető

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.