Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. július 11.
335778 Összes oltás
1770. november 8-a, reggel 8 óra – ekkor tartották az 1769-es alapításának 250. jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem első tanévnyitóját. Az egyetem történetének kezdeti időszakában ugyanis november elején kezdték és augusztus végén zárták a tanévet, a nyitó ünnepség pedig misével kezdődött. A jubileum tiszteletére indított egyetemtörténeti sorozatunk korábban az egyetemi újságban megjelent, tanévnyitók történetéről szóló részét a 250. tanév közelgő megnyitása alkalmából idézzük fel.

Az egyetem történetének kezdeti korszakában a tanév november elején indult és augusztus végén zárult. A két félévet a húsvét választotta el egymástól. Ebbe a rendbe tagolódott be a Mária Terézia 1769. november 7-én kiadott rendelkezése nyomán a Nagyszombati Egyetemen létrejött orvosi kar is, amelynek esetében az 1770. november 8-án, reggel 8 órakor tartott tanévnyitó számít az elsőnek. II. József a tanév kezdését 1786-ban október 1-jére hozta előre, így a tanév június végén zárult. 1790-ben bekövetkezett halála után visszaállt a korábbi rend, de csak 1833-ig, amikor az egyetemi Magisztrátus előterjesztésére ismét október 1. lett a tanévkezdés időpontja. Ez csak 1876-ban, Trefort Ágoston minisztersége alatt változott meg a mai beosztásnak megfelelően, szeptember eleji tanévkezdésre.

Az 1927/28. tanév megnyitása

A szertartásrend szerint a tanévnyitó közgyűlés ünnepélyes tanévnyitó misével, Veni Sancte-vel kezdődött, mely nevét a „Jöjj Szentlélek Úristen…” kezdetű katolikus himnuszról kapta. Ezt a szokást 1948-ban a frissen hatalomra került kommunista állampárt eltörölte, és az az állami egyetemeken 1990 után sem került vissza a gyakorlatba. A mise után az ornátusba öltözött tanárok és a hallgatók átvonultak az Egyetemi Templomból az aulába, ahol a rektor beszámolt az elmúlt tanévről és vázolta az új tanév feladatait.

Az orvosi kar megalapításával egyidőben az egyetem királyi rangot kapott, így az autonómia jegyében maga választhatta rektorát és dékánjait. Ezért 1771-től a tanévnyitó a tisztségek átadásának és átvételének ünnepélyes aktusává vált. A tisztségviselés időtartama egy tanévre szólt, amit a dékánok esetében lehetett ismételni, de a rektornál nem, hiszen erre a tisztségre akkoriban évente forgó rendszerben más-más kar adott jelöltet. Az évenkénti választás rendszere csak a szabadságharc leverését követő neoabszolutizmus idején szünetelt, az 1849/50. tanévtől 11 éven át. 1859/60-tól visszaállt a régi rendszer, amit 1950-ben szüntettek meg. Ettől kezdve határozatlan időre szóló kinevezéssel kerültek az egyetemi vezetők tisztségeikbe. A váltás sokáig érvényes 3 éves ciklusát 1963-ban vezették be, jelenleg pedig 5 éves időtartamra bízza meg a köztársasági elnök az egyetemek vezetőit.

1959. szeptember 7-i tanévnyitó

1797 után a tisztségváltás szertartásán a leköszönő rektor beszámolt az elmúlt év eseményeiről, majd az aula asztalára helyezte a Mária Terézia adományozta nagy oklevelet, a Diploma Inauguralét és az egyetemi pecséteket, majd a dékánokkal együtt távozott. Ezt 1820-tól a tisztségláncok átadása váltotta fel oly módon, hogy a leköszönő méltóságviselők utódaik nyakába akasztották azokat. 1860-tól vált szokássá, hogy a tanévnyitón nem csak a leköszönő rektor tartott beszédet, hanem őt váltó társa is. Székfoglalójában saját tudományos eredményeiről vagy általános kérdésekről értekezhetett. Ezek a beszédek 1948-ig nyomtatásban is megjelentek a Rektori beszédek c. sorozatban. A tisztségváltás szertartásával a tanévnyitó lényegében le is zárult. Az Általános Orvostudományi Kar 1951-es önállósításával, illetve a többéves vezetői ciklusok bevezetésével a tisztségváltások helyét az elsőévesek fogadalomtétele vette át a tanévnyitón.

Tanévnyitó a NET-ben 1980. szeptember 8-án.

A tanévnyitók helyszíne 1948 előtt értelemszerűen az Egyetemi Templom (a pesti egyetem egykori Hittudományi Karához tartozott, jelenleg pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez – a szerk.), illetve a szomszédos központi épületben található díszterem voltak. A Budapesti Orvostudományi Egyetem megalakulásával (1951), az Eötvös Loránd Tudományegyetemből való kiválással ez a lehetőség elveszett, az új egyetem pedig még évtizedekig nem rendelkezett nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas közösségi térrel. Kényszerűségből bérelt helyiségeket kellett igénybe venni, leginkább a Vasas Szakszervezet székházát, az Erkel Színházat vagy az MTA kongresszusi termét. 1964 szeptemberi átadása után a Rezső téri Markusovszky Kollégium nagytermét is használták, de ez erre a célra kicsinek bizonyult. Az 1978-ra elkészült Nagyvárad téri Elméleti Tömb egy időre megoldotta a helyiség problémát, de a hallgatói létszám növekedésével a tanévnyitók ezt a termet is kinőtték. A legutóbbi években a Budapest Kongresszusi Központ adott otthont a Semmelweis Egyetem tanévnyitójának, amely a jelentős hallgatói létszám miatt immár többezer fős rendezvénnyé avanzsált.

Az alapítás jubileumi évének megnyitása, 2019. szeptember 6-án a MÜPA-ban

Az alapítás jubileumi évét megnyitó 2019-es tanévnyitó helyszíne a Művészetek Palotája volt. Az idei, 250. tanév nyitányának számító ünnepségnek a Nagyvárad téri Elméleti Tömb díszterme ad helyet, ahol a járványügyi helyzetre tekintettel összesen öt rendezvény keretében, szeptember 5-én és 6-án tesznek esküt az elsőéves hallgatók.  

Dr. Molnár László, Központi Levéltár
Fotók forrása: Központi Levéltár; Adrián Zoltán

Felhasznált forrás: Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Bp., 1982.

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.