Dr. Nagy Zoltán Zsolt, az ETK dékánja, a Szemészeti Klinika igazgatója „A hályogsebészet múltja és jövője ” című online előadásában rámutatott, a szürke hályog, vagyis a szemlencse elszürkülése a környezeti okoktól kezdve a genetikán át számos tényező miatt kialakulhat. Kiemelte, jelenleg ez az egyik legeredményesebben operálható szemészeti elváltozás, Magyarországon közel 90 ezer hályogsebészeti beavatkozás történik. Ma, a modern multifokális műlencsékkel – ha nincs más szemészeti probléma – időskorban is húszéves kori éleslátást tudnak biztosítani – hangsúlyozta.
Történeti áttekintésében az ókortól kezdve sorra vette a szürke hályog kezelésében bekövetkezett változásokat. Felidézte, hogy sokáig a szürke hályogot egy megdermedt kóros agyfolyadéknak gondolták, mely a szemnél gyűlik össze. Már a babiloni és egyiptomi orvosok is operálták, igaz, ekkor csupán egyetlen műtéttípus, az úgynevezett hályogszúrás volt elterjedt, ami nagyon veszélyes módszernek számított – mutatott rá. Előadásában kitért arra is, hogy egy indiai orvost, Sushrutát tekintik a szemsebészet atyjának, aki i.e. 600 évvel 76 szemészeti betegséget különböztetett meg és 51 sebészi beavatkozást írt le. A dékán emlékeztetett: 1619-ben Heiner alkotott először helyes anatómiai ábrát a szemgolyóról, az első sikeres hályogműtét pedig Jacques Daviel nevéhez fűződik (1747) – ő bizonyította be azt is, hogy a szürke hályog a szemlencse betegsége, nem pedig kóros agyfolyadék felhalmozódása. Mint mondta, a sebészet és a szemészet régen egy szakma volt, hazánkban a két terület 1801 után vált el egymástól.
Szó esett Albrecht von Graeferől, aki szintén úttörőnek számított a 19. században a glaukóma és a szürke hályog kezelésben. Az első műlencse beültetés – amelyet forradalmi újításnak tekinthetünk – Harold Ridley amerikai szemorvos nevéhez fűződik. A II. világháború során egy vadászpilóta szemébe plexiüveg fúródott, ami annak ellenére, hogy több éven keresztül a pilóta szemében maradt, mégsem okozott gyulladást. Ezt figyelte meg Ridley, és ez adta neki az ötletet a saját fejlesztésű műlencséhez – magyarázta. A következő nagy előrelépést Charles Kelman amerikai szemsebész 1967-ben kifejlesztett újítása jelentette. Az eljárás lényege, hogy a szaruhártyán a korábbiakhoz képest egy viszonylag kis seben keresztül (2–3,2 mm) hatolt át a szemgolyóba, és ott az elszürkült lencsét egy ultrahang készülékkel feldarabolta és azt kiszívta. Ezt a technikát orvosi nyelven fakoemulzifikációnak nevezik – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a műtéti technika tette szükségessé a lencsék egy új generációjának kifejlesztését. A korábban alkalmazott merev műlencséket a szaruhártyán ejtett kis seben keresztül nem lehetett behelyezni, a megoldást a rugalmas, összehajtható műlencsék jelentették.
A ma alkalmazott technikák közül kiemelte a femtolézert: a számítógép által vezérelt eljárás segítségével akár hetvenszer pontosabb vágást tudnak a szemen ejteni, mint kézzel. Az alig egyperces beavatkozás nem igényel altatást, továbbá a fertőzésveszély és az esetleges komplikációk esélye is jóval kisebb – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Zoltán Zsolt. Az eljárás három lépésben segíti az operatőr munkáját a hályogműtét során: automatizált módon, a beteg szemének esetleges véletlen szemmozgásától függetlenül szaruhártyasebeket készít, nyílást vág a szemlencse elülső tokján, illetve a szemlencse darabolását is elvégzi – fogalmazott. Hozzátette: a világ első femtolézeres szürkehályog-műtétjét a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján végezték el 2008-ban. A dékán előadásában kitért még az egy-, illetve a többfókuszú, vagyis multifokális műlencsékre is.
Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító kétszer 12 alkalmas előadás-sorozat második szemeszterének következő alkalma június 29-én lesz. A szintén online formában megrendezendő eseményen dr. Hangody László, a Traumatológiai Tanszék vezetője „A térdízületi csúszó-felszínek helyreállításának lehetőségei – biológiai és endoprotetikai módszerek” címmel tart előadást. A kurzus szakmai vezetője, dr. Nagy Zoltán professor emeritus elmondta, a többi, elmaradt hét előadást a következő szemeszterben fogják pótolni.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
