A 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi évének keretében megrendezett szabadelőadás-sorozat, a Szenior Akadémia tizedik alkalmán a patológusok munkájába nyerhettek bepillantást az érdeklődők. Dr. Matolcsy András, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet igazgatója előadásában kitért az anatómiai, az igazságügyi és az experimentális boncolás közti különbségekre; rávilágított a patológus munkájának fontosságára.

Dr. Matolcsy András „Mire ad választ a kórszövettan?” című előadásában kiemelte: a patológus feladata a betegség pontos diagnosztizálása, ezzel együtt a gyógyítást segítő beavatkozások, kezelések megtervezésében való közreműködés, tanácsadás. Mint azt elmondta, a diagnózist a klinikai információk és a szövettani vizsgálat eredményének ismeretében a patológus állítja fel, aki egyúttal képes megállapítani a betegség típusát és súlyosságát, valamint daganatos betegségek esetén azok stádiumát is – ismertette. Az előkészített mintát a patológus mikroszkóppal vizsgálja meg a szövetek kóros elváltozásait keresve, majd az ő feladata a kezelési irány megadása is, ami óriási felelősség – szögezte le. „A sebész kezét a patológus vezeti” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy munkájuk a megelőzésben ugyanúgy fontos, mint a gyógyításban, hiszen egyes szűrési programok és a képalkotó diagnosztikával (például mammográfia, ultrahang, CT) felfedezett gyanús elváltozások kivizsgálása során is szerepet vállalnak.

Galéria

8kép
Dr. Matolcsy András 1983-ban szerzett diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1987-ben kórbonctan és kórszövettan szakvizsgát tett, 2002-ben pedig molekuláris genetika, diagnosztika szakvizsgát. Az orvosi diploma megszerzését követően a Pécsi Orvostudományi Egyetem Patológiai Intézetében kezdett dolgozni. 2001 óta az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi tanára, 2007 óta az intézet igazgatója. Vezetősége alatt megújult az intézet valamennyi laboratóriuma, bevezették a digitális patológiát, valamint új diagnosztikus profilok indultak. Felépítettek egy modern, új koncepciókon alapuló hematopatológiát, ami mára az ország 2/3-ának szolgáltat onkohematológiai diagnosztikát. Fő kutatási témája a lymphomák molekuláris genetikai szerveződése. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, a többi között Markusovszky-díjban, Kelemen Endre díjban és Nívó-díjban is részesült.

Dr. Matolcsy András előadásában úgy fogalmazott: „a boncteremben a holtak tanítják az élőket”. A patológiai boncolás lényege, hogy egy esetből – tanulási céllal – a legtöbb információt tudjuk meg. Szólt róla, hogy az anatómiai boncolás oktatási célokat szolgál, míg az igazságügyi boncolásra a hirtelen vagy nem természetes úton bekövetkezett halál esetén van szükség. Az experimentális (kísérleti) patológia pedig közelebb visz a betegségek patogeneziséhez. Kitért rá, hogy egy kormányzati támogatással jelenleg is folyó kutatás során a leggyakoribb rákfajták genetikai struktúráját próbálják meghatározni. A genetikai tanulmányból kiderült, hogy a mutációkat elsősorban a nem megfelelő életmód okozza, tehát a körülményeket kellene megváltoztatni – mutatott rá.

Kitért a citológiai vizsgálatokra is, mely Papanikolau görög származású orvostudós nevéhez fűződik. Az egyik leggyakoribb haláloknak számító méhnyakrák kimutatására sokáig nem létezett szűrőrendszer. Papanikolau vett először citológiai kenetet, amiből meg lehetett mondani, hogy rákos elváltozásról van-e szó.

Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra, amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A Szenior Akadémia következő alkalma december 9-én lesz, ahol dr. Tulassay Tivadar, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika professzor emeritusa „ A civilizációs betegségekre hajlamosító tényezők felismerése a gyermekkorban” címmel tart előadást.

Szenior Akadémia honlapja itt érhető el

Bódi Bernadett
Fotó: Varga Jennifer

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.