Ma már nem lehet kis karnak nevezni az EKK-t, mivel az elmúlt közel 10 év munkájának eredményeként komoly fejlődést sikerült elérni – szögezte le dr. Szócska Miklós. Az egyik húzó terület a vezetőképzés, amin belül az ún. változtatásmenedzsment témakörében hamarosan jó eséllyel európai támogató szakmai műhely lehet a kar. Nemrégiben az Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) Lettország egészségügyi minisztériumában, annak háttérintézményeiben és a legnagyobb kórházakban dolgozó vezetők, vezető szakértők számára tartott változtatásmenedzsment fókuszú programot, valamint a témában a WHO számára is kidolgoztak egy stratégiai anyagot. A dékán hozzátette, hogy a szociális vezetőképzés iránti nagyszámú érdeklődő és az ágazat növekedése miatt egy új, negyedik intézet létrehozását is tervezik, aminek kiszolgálása érdekében új tanári csoport is csatlakozott hozzájuk. A Digitális Egészségtudományi Intézetben (DEI) évek óta foglalkoznak mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokkal, és azzal, hogy mi minden szükséges a digitalizáció adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználásához, ezek a témák most szintén nagy érdeklődésre tartanak számot – folytatta dr. Szócska Miklós a kar intézeteinek tevékenységét ismertetve. A Mentálhigiéné Intézet pedig stabilan helyt ad a társadalomtudományokhoz, valamint a mentális egészséghez kötődő témáknak – tette hozzá a dékán, érzékeltetve a kar intézeteinek sokszínű tevékenységét. „Minden megvan ahhoz a karon, hogy az aktív és egészséges öregedés kérdéskörével foglalkozzunk úgy, hogy az ezt kiszolgáló digitális rendszereket, intézményeket és magukat az embereket is tudjuk támogatni” – összegezte dr. Szócska Miklós.
A meglévő, túljelentkezéssel és telt házzal induló képzések mellett új programok helyét is látjuk, a bővülésnek jelenleg csak az infrastruktúra szab korlátot, aminek rendezésére várhatóan kormányzati és egyetemi támogatások is rendelkezésre állnak majd – mondta a dékán. Hozzátette, hogy a jelenleg szétszórtan működő képzések elhelyezése stratégiai kérdéssé vált, szeretnék legalább funkciók szerint csoportosítani a kar egységeit. Dr. Szócska Miklós a célkitűzések között említette még a láthatóságuk növelését, vagyis, hogy a jelenleg a karon zajló innovatív, gyakorlatban megvalósuló szakmai tevékenység a publikációk számában is jobban megmutatkozzon. Ennek érdekében egyebek mellett új minősített oktatók célzott bevonását is megkezdték. Az EMK bevételeinek 85 százaléka külső projektekből származik, és ezt a megközelítést szeretnénk átvinni a többi intézetre is, ami nemcsak anyagilag kedvező, de a minőségi munkát is növeli – vélekedett. Az EKK intézetei széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, ezen együttműködések továbbépítése a kar fejlesztési stratégiájának egyik alappillére. Már most számos nagy nemzetközi partnerintézet első választása vagyunk, ha konzorciumi társakat keresnek – mutatott rá a dékán.
Mint ismertette, számos nemzetközi projektben vesznek részt, egyebek mellett a WHO-val is szoros együttműködésben. „A digitális egészségügyi témakörben véleményvezérnek számítunk” – hangsúlyozta. Dr. Szócska Miklós személyesen is kiemelten érdeklődik az egészségügyi digitalizáció témája iránt. Mint mondta, aktuális egészségpolitikai kérdésektől már szándékosan távol tartja magát, de az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerének kialakításában egészségpolitikai szinten is részt vett, mivel úgy véli: az országosan egységes adatrendszer az alapja annak, hogy mesterséges intelligenciára épülő vagy diagnosztikai alkalmazásokat lehessen bevezetni. Szerinte idővel az egészségügyben is megtörténik a régóta várt digitális átalakulás, hiszen ma már egyre több területen válik természetessé az elektronikus ügymenet a papíralapú ügyintézés helyett. Leszögezte ugyanakkor, hogy a digitalizációban sem tűnik el az ember, ezek a rendszerek ugyanis a betegeket és az egészségügyben dolgozókat kell hogy támogassák, ők fejlesztik, tanítják majd ezeket.
Az EKK alapvetően társadalomtudományokkal foglalkozó intézetei 2010-ben álltak össze egy karrá. Azóta – bár jelentősen növekedett a hallgatók és oktatók száma – a kar vezetése arra törekszik, hogy az intézetek légköre befogadó és nyitott legyen, és aki idejön, az olyan szervezeti kultúrával találkozzon, amit maga is példaként használhat. Dr. Szócska Miklós szerint egészségügyi vagy szociális környezetben különösen fontos, hogy a munkahely, vagyis az a környezet, ahol az emberek a napjaik nagy részét töltik, élhető legyen. „Az, hogy itt milyen élmények érnek minket, hatással van arra, hogy milyen emberek vagyunk magánéletünkben” – vélekedett.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
