Játékos formában mutatták be a Semmelweis Egyetem Pető András Karának (PAK) munkatársai és hallgatói kisiskolások számára azt, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a mozgássérült gyermekek nap mint nap, valamint arról is szó esett, hogy miként lehet fogyatékos társaikkal együtt játszani, nekik segíteni.
A Kós Károly Általános Iskola alsó tagozatos tanulói közül 120-an számtalan feladaton keresztül ismerkedhettek meg a mozgássérült társaikat segítő eszközökkel: kipróbálhatták, hogy milyen szájjal vagy éppen lábbal festeni, segíthettek egymásnak azon az akadálypályán, amelyen kerekesszékkel kellett végigmenni, illetve átélhették, milyen érzés térdsínben közlekedni, könyöksínben labdával célba dobni, fejpálcával kommunikálni.
Galéria
Társadalmi igényre felel ez a kezdeményezés, mivel egyre nagyobb az érdeklődés az iránt, hogy többségi általános iskolák sérült gyermekeket fogadhassanak az osztályokba, de sem a gyerekek, sem a szülők, sem pedig a tanítók nincsenek felkészülve arra, hogyan bánjanak a mozgásukban korlátozott társaikkal – mondta el Mátyásiné Kiss Ágnes, a PAK Pedagógiai Intézetének igazgatója arról, hogy mi hívta életre a programot. „Szeretnénk, ha a kisiskolások beleélhetnék magukat egy kicsit a mozgássérült gyermekek életébe” – tette hozzá. Véleménye szerint az ilyen típusú érzékenyítő programokra azért van szükség, mert ilyen idős korukban a gyermekekben még nincsenek előítéletek.
Bojtor Gáborné, a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola alsó tagozatának vezetője elmondta, hogy óvodájuk és általános iskolájuk a konduktor-hallgatók gyakorlati képzőhelye is, így több mint egy évtizede állnak kapcsolatban a Pető András Karral, ám érzékenyítő programon az intézményben saját kisiskolásaikkal első alkalommal vesznek részt. „Nagyon fontosak ezek a programok: a mai gyerekek nem tudják, hogyan közeledjenek sérült társaikhoz, itt viszont találkozhattak mozgáskorlátozott kortársaikkal, beszélgethettek velük, közös élményeket élhettek át tanítóikkal együtt”– tette hozzá, remélve, hogy az eseményt még több hasonló alkalom követi majd.
Az érzékenyítő programok hasznosságát tudományos munka keretében is igyekeznek bizonyítani – a kar négy hallgatója vállalta, hogy a rendezvényen részt vevő kisiskolások tudását, elképzelését, hozzáállását mozgássérült társaikhoz a program előtt és után is megvizsgálják, az eredményeket feldolgozzák. A kar célja, hogy több ilyen típusú rendezvényt hívjon életre annak érdekében, hogy elmélyüljön az ép mozgású gyermekek ismerete a mozgássérülésről, valamint nyitottabbá és elfogadóbbá váljanak fogyatékkal élő társaik iránt.
Vona Zsófia
Fotó: Tatai Balázs – Semmelweis Egyetem
