Éghajlatváltozás és az egészség védelme címmel tartottak klímakonferenciát a Népegészségtani Intézet szervezésében. Az első alkalommal megrendezett eseményen közel százan vettek részt a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben, tíz tudományos előadás hangzott el. A konferencia keretein belül egy friss kutatás első eredményeit is bemutatták, mely azt vizsgálja, hogy lehet az orvosképzésbe bevezetni az éghajlatváltozás kérdését, hiszen az hatással van a lakosság egészségi állapotára is.
Dr. Bíró Krisztina, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezető-helyettese az első alkalommal megrendezett konferencia megnyitóján arról beszélt, hogy számos változás következett be a természetben az elmúlt évszázadok társadalmi és gazdasági folyamatainak hatására, amelyekre az eddig alkalmazott, megszokott módszerek, megoldások nem használhatók. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy ebben az új helyzetben az egészségügyi ellátás feladatai is kibővülnek, megváltoznak – hangsúlyozta. Szólt az egészségügyi ellátást érintő új kihívásokról, a többi között a megbetegedések számának növekedéséről, a betegstruktúra és a járványügyi kép változásairól. Felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozással együtt járó frontváltozások a szív- és érrendszeri megbetegedések emelkedését okozzák. A daganatos betegségek növekedése is várható, komoly kihívást jelent az UV-sugárzás, vagy akár a nikotoxinokat termelő gombák elszaporodása – mutatott rá. Beszélt a nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról, amely kidolgozásában a többi között az Egészségügyért Felelős Államtitkárság is részt vesz. Dr. Bíró Krisztina rámutatott: az elmúlt években az egészségügyi szakpolitikai gondolkodásban egy szemléletváltozás következett be, a prevenció mellett a stratégia fontos eleme az egyéni tudatosság növelése, a felelősség hangsúlyozása is. Mint arról beszámolt, a közelmúltban öt nagy nemzeti egészségügyi program előkészítése indult meg az államtitkárság koordinációjával. Azoknak a krónikus, nem fertőző betegségeknek (keringési, szív- és érrendszeri betegségek, daganatos és mozgásszervi betegségek, mentális problémák) a megelőzését, illetve menedzsmentjét célozzák, amelyek Magyarországon a legnagyobb terhelést jelentik a betegpopulációra nézve – fogalmazott dr. Bíró Krisztina. Kiemelte az egészségügyi dolgozók szerepét, mint mondta, fontos, hogy ők is fel legyenek készülve ezekre az új kihívásokra.
Antal Z. László, az intézet tudományos főmunkatársa, az esemény szervezője elmondta, a konferencia egy úttörő kezdeményezés, melyet idén első alkalommal szerveztek meg azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a természet változásaira és ennek kockázataira. Hozzátette: a rendezvényen az éghajlatváltozás egészségkockázataival foglalkozó kutatási eredményeket mutatták be. Antal Z. László több mint 20 éve foglalkozik azzal, hogyan lehet az orvosképzésbe bevezetni az éghajlatváltozás kérdését. „Az éghajlatváltozás oktatása az orvosi egyetemeken” című előadásában egy most zajló kutatás első eredményeit ismertette, melyben az egyetemisták ökológiai ismereteire voltak kíváncsiak. A vizsgálat egyik célja annak feltérképezése, hogy a hazai és a külföldi egyetemeken az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók képzésében hogyan jelenik meg az éghajlatváltozás kérdése. A másik cél pedig az éghajlatváltozás egyik kulcsfogalmának, a társadalmi rugalmasságnak a vizsgálata: mennyire rugalmasak a különböző intézmények, az oktatók, a hallgatók a változásokra, mennyire képesek ezekhez alkalmazkodni – ismertette Antal Z. László. Hozzátette: fontos, hogy a jövő szakemberei minél jobban felkészüljenek a jövőben várható változásokra.
Galéria
Az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy a hallgatók nagy része jól ismeri a természet változásának kockázatait és nyitott az ezzel való foglalkozásra; az egyetemen már több tárgy keretében szó esik az éghajlatváltozásról, ám még nem szerves része a képzésnek – összegezte.
A konferencián az intézet több munkatársa is előadást tartott, a többi között dr. Terebessy András a természeti katasztrófákról, dr. Horváth Ferenc a légszennyező anyagok hatásáról az emberi szervezetre, dr. Csépe Péter az éghajlatváltozás és a fertőző betegségek kapcsolatáról beszélt. Dr. Ferencz Zoltán azt mutatta be, hogy az emberek mit gondolnak az éghajlatváltozás súlyosságáról és mit hajlandóak tenni azért, hogy ez megváltozzon, dr. Tompa Anna a klímaváltozás idősödő társadalomra gyakorolt hatását járt körbe, dr. Kovács József, a Magatartástudományi Intézet igazgatója pedig az ökológiai krízis erkölcsi vonatkozásait mutatta be.
Bódi Bernadett
Fotó: Dimény András
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
