Megújult szabályok mentén választhatnak majd új szenátusi tagokat az egyetem szavazásra jogosult polgárai. A demokratikus alapelveket szem előtt tartó új eljárásrend célja, hogy a lehető legszélesebbre nyissa a választók és választhatók körét. A létszámában továbbra is 45 fős, de struktúrájában változó új testületet – a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) értelmében – 2019. június 30-áig kell megválasztani, és mandátuma 4 évre szól.
A februári szenátusi ülésen elfogadott SZMSZ-módosítás rögzíti azokat a demokratikus alapelveket is, amelyeknek érvényesülniük kell a választás során; ezek a közvetlen választás, a titkosság, az arányosság és az egyszeres képviselet elve. A szenátus tagja – a hallgatói önkormányzat és a reprezentatív szakszervezetek képviselői kivételével – az lehet, aki az egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott. Ugyanebből a körből kerülnek ki a választásra jogosultak. Olyan általános választási szabály alkotása volt a cél, amely a lehető legszélesebbre nyitja a választók és választhatók körét – emelte ki dr. Antóny Zsolt mb. szenátusi főtitkár. Arra, hogy valamennyi teljes munkaidős munkatársunk szavazhasson majd a Szenátus tagjaira, 2000 óta most először lesz lehetőség a Semmelweis Egyetemen – tette hozzá.
Az új választási rendszerben – az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően – az idei tavaszi választáson az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak választhatják majd meg képviselőiket. A Közalkalmazotti Tanács választásán korábban megválasztott tagok, akik a nem oktatói, kutatói vagy tanári munkakörben dolgozókat képviselik, a korábbi, 4 éves megbízásuk végéig maradhatnak a szenátus tagjai. Az ő esetükben új választásra ezt követően kerül majd sor. A Hallgatói Önkormányzat, a Doktorandusz Önkormányzat és a szakszervezetek továbbra is saját – az általánosságot és a demokratikus alapelveket szintén kötelezően szem előtt tartó – szabályzatuk szerint járnak el, a delegáltak személyét pedig bejelentik a szenátus elnökének, vagyis a rektornak.
Az általános szenátusi választást a rektor írja ki, a kiírásban pedig meghatározza az eljárási részleteket, mint például a jelölési időszak, a szavazás időpontja, majd ki kell jelölni a választási bizottság tagjait, a választási közreműködők személyét. A választási kiírást követően kezdhetik el gyűjteni az ajánlásokat azok, akik indulni szeretnének a választáson. Ahhoz, hogy valaki felkerüljön a jelöltek közé az adott választási körzet legalább 20 százalékának támogatása, de minimum 10 ajánlás szükséges. A választók több jelöltre is adhatnak ajánlást saját választási körzetükben. A választási körzetek a 6 kar, a Klinikai Központ (KK) és a Doktori Iskola. A Klinikai Központ most először önálló egységként, önálló választási körzetként szerepel, a jelöltek pedig eldönthetik, hogy a karuk vagy a KK jelöltjei között indulnak. A dékánok és a KK elnöke a szavazólapon első helyen szerepelnek, őket követi a többi vezetői megbízással rendelkező, illetve nem rendelkező oktató-kutató. Az új rendszerben bővül egyébként a nem vezető oktatók képviselete is, az eddigi gyakorlattól eltérően a legnagyobb karokon és a Klinikai Központban is biztosított lesz az ő megválasztásuk.
Az ajánlások nyomán alakul ki a jelölti lista, és ez alapján zajlik majd le az egyes választókörzetekben megszervezett, a titkos szavazás feltételeit biztosító választás. Az első forduló akkor érvényes, ha az adott szavazási körzetben a választásra jogosultak 25 százaléka részt vesz.
A Szenátus létszáma továbbra is 45 fő lesz. A rektor és a kancellár hivatalból a Szenátus tagja, megszűnik ugyanakkor a rektorhelyettesek automatikus tagsága. Szintén változás, hogy nem a tagok, hanem a testület mandátuma szól 4 évre, vagyis időközi választás során csak a testület mandátuma lejártáig választható meg az új tag – ismertette dr. Antóny Zsolt a részleteket.
Fontos, hogy létszámcsökkenés egyetlen, eddig képviselettel rendelkező szervezeti egység esetében sem lesz, a hallgatók aránya pedig a korábbiaknak megfelelően ismét megközelíti a 25 százalékot.
A Szenátusi Főtitkárság a múlt novemberi szenátusi döntés nyomán jött létre a Rektori Kabinet keretei között, feladata a Szenátus működésével kapcsolatos, elsősorban adminisztratív feladatok ellátása. Dr. Antóny Zsolt, aki december 28-a óta látja el megbízottként a szenátusi főtitkári feladatokat, korábban már dolgozott az egyetem Jogi és Igazgatósági Főigazgatóságán, 2017-18 folyamán pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jogi, igazgatási és humánpolitikai igazgatója volt.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
