A Semmelweis XXI. fejlesztési projekt számos elemében sikerült előre lépni, közel 6 milliárd forintos kormányzati fejlesztési forrás már most biztosított az idei költségvetésben erre a célra – mondta dr. Merkely Béla. A júliusi kinevezése óta eltelt fél évet értékelve a rektor kiemelte egyebek mellett, hogy felállt a programjában leírt, megerősített rektori szerepkörhöz kapcsolódó vezetés és elkezdte működését az SZMSZ-t megújító Szervezetfejlesztési Tanács. Tapasztalatait összegezve hangsúlyozta, hogy a Semmelweis Egyetem legfőbb értéke az emberi erőforrása, amit minden fórumon képvisel. Kitért arra is, hogy a Kútvölgyi Klinikai Tömb, valamint a Pulmonológiai Klinika költözése fejlesztéseket és az egyetemi kampusz-jelleg erősödését is maga után vonja.
Rendkívül intenzív volt az elmúlt félév, mind a munka, a megoldandó feladatok, mind az egyetem érdekeinek kormányzati és egyetemi szintű képviselete tekintetében – értékelte az elmúlt hónapokat dr. Merkely Béla, hozzátéve, hogy már a tavaly július 1-jei rektori kinevezését követő klinikai és elméleti intézeti látogatásokon is egyértelműen látszott: a Semmelweis Egyetem legfőbb értéke az emberi erőforrása. „Ennek megfelelően képviseltem ezt minden fórumon, a költségvetés során is, legyen szó akár az életpályamodell továbbviteléről vagy a kisértékű utalványokról” – emelte ki. A rektor kiemelten kezelte és kezeli a hallgatókkal való kapcsolatot is, mindig nyitott az általuk jelzett felvetésekre. A kurrikulumot nem lehet a hallgatók és az oktatók nélkül megújítani, hiszen ők ismerik a legjobban az egyetemet. Ugyanakkor az is elengedhetetlennek tűnik, hogy a négy hazai orvosképző egyetem, alapjait és céljait tekintve, hasonló oktatási reformot hajtson végre. Éppen ezért rendszeres az egyeztetés a társegyetemekkel, illetve a cél elérésének érdekében jött létre a rektori programban vállalt Semmelweis Lab ebben a témában is, és emellett óriási előrelépés volt az ösztöndíjak és egyéb juttatások rendszerének megújítása, az egységes egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat létrehozása is. A hallgatók véleményére a további fejlesztési folyamatok során is kiemelten számít a rektori vezetés, mind képviseletükön, a Hallgatói Önkormányzaton keresztül, mind közvetlenül is.
Dr. Merkely Béla kitért arra is, hogy bár a tervezettnél lassabban, de felállt a programjában leírt új rektori szerepkörhöz kapcsolódó vezetés, így a rektorhelyettesek mellett a több terület szakmai tudását ötvöző Rektori Kabinet is megkezdte működését, januártól pedig szenátusi főtitkár segíti az egyetem rektorának, Szenátusának munkáját, és most már SZMSZ-ben rögzítve működik a Professzorok Semmelweis Kollégiuma. Ugyan az eredményei még nem látszódhatnak, de a rektori és kancellári területet is magában foglaló Szervezetfejlesztési Tanács is elkezdte működését, melynek elsődleges feladata az SZMSZ megújítása.
A kancellárral folytatott egyeztetések eredményeként, a nemzeti felsőoktatási törvény decemberi módosításának megfelelően a kancellári irányítás mellett, rektori szakmai irányítás alá is került több szervezeti egység, így a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága, a Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság, a Központi Könyvtár. A hatékonyság javítása és a klinikai képzési orientáció megerősítése érdekében átalakul a szak- és továbbképzési feladatok adminisztrációja, létrejön az egységes Szak- és Továbbképzési Központ.
A rektor beszélt arról is, hogy bár a tavalyi költségvetést erős késéssel fogadta el a Szenátus, sikerült elérni, hogy az eredeti tervekhez képest minimális klinikai fejlesztést is tartalmazzon, valamint azt, hogy a következő években már március végéig legyen előterjesztett költségvetés. „Határozott célom, hogy idén már egy a teljesítményt elismerő, ösztönző költségvetés irányába tudjunk elmozdulni” – jelentette ki a rektor.
A belső szervezeti változtatások kapcsán dr. Merkely Béla úgy vélte, néhányan talán úgy érezhetik, hogy túl sok konfliktust volt kénytelen felvállalni az elmúlt időszakban, ugyanakkor határozott, rövid és hosszútávú stratégiában is gondolkodó vezetőként meggyőződése, hogy ezek nélkül nem lehet elérni impozáns célokat. Mindehhez persze kell egy megfelelő csapat; rektorhelyetteseimmel, vezetőtársaimmal azért dolgozunk, hogy 2030-ra a Semmelweis Egyetem a világ legjobb 100 egyeteme és Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé kerüljön – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy ez csak közösen, összefogással sikerülhet és továbbra is számít minden egyetemi polgár együttműködésére.
Dr. Merkely Béla az elmúlt időszakban elindult fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta: nagyjából egy évvel azután, hogy a kormány 2017 végén jóváhagyta a Semmelweis XXI. fejlesztési projektet, annak egyes elemeiben sikerült előre lépni. A kormányhatározatban megítélt 4 milliárd forintos tervezési, fejlesztési forrásból 3,5 milliárd forint már most biztosított a 2019-es egyetemi költségvetésben. „Itt kaptunk is, de sajnos adnunk is kell ezért, és persze haladhatnának gyorsabban is a fejlesztéseink. Azonban fontos azt látnunk, hogy most már minden kar és a Klinikai Központ előtt is számos fejlesztési lehetőség van” – fogalmazott.
Még 2019-ben megkezdi működését az egyetem új, megemelt kapacitású meddőségi, más néven In Vitro Fertilizációs (IVF) Központja, amelynek első lépésben a Külső Klinikai Tömb ad helyet, amíg el nem készül a végleges helyszín a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai telephelyén. Erre már 1,6 milliárd forint fejlesztési forrást kapott az egyetem.
A rektor részletezte a további egyetemi fejlesztésekkel kapcsolatban közelmúltban megjelent három kormányhatározatot is. A 2018. november végén megjelent kormányhatározat értelmében új gyógyszerkutatási központ épülhet az egyetemen. A Gyógyszerésztudományi Kar fejlesztésének részeként a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum kialakításához helyet adó IX. kerületi, egykori kórházingatlan egészének állami tulajdonba kerüléséről, majd a Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe adásáról határozott a kabinet. Ezzel kapcsolatban a közel 20 ezer négyzetméteres új központ tervezésére a pályázat kiírása meg is történt.
Galéria
Karácsony előtt jelent meg a Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekthez kapcsolódó intézkedésekről szóló 1774/2018. (XII. 21.) számú kormányhatározat. Eszerint az egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Orvostudományi Központ főbejáratával szemben lévő három ingatlan 2019-2020 folyamán állami tulajdonba, majd a Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe kerül, így egy közel 16 ezer négyzetméteres oktatási fejlesztésre nyílik lehetőség. Emellett a kormány egyetért a klinikai gyermekellátás családbarát fejlesztésével, és támogatja a Semmelweis Egyetem Belső és Külső Klinikai Tömbjeinek telephelybővítését és infrastruktúra-fejlesztését, mindezt a klinikai oktatás, kutatás és az ahhoz kapcsolódó betegellátás minőségének javítása érdekében. Erre a kormányhatározat szerint január végéig kellett javaslatot tennie az emberi erőforrások miniszterének. Ez a fejlesztés teszi majd lehetővé, hogy az egyetem Kútvölgyi úton működő klinikái 2019. év végéig kiköltözzenek a Kútvölgyi kórház épületéből, mert az épületet az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő veszi át. Ez utóbbiról egy december 13-i kormányhatározat (ennek száma 1672/2018.) rendelkezik, amely tartalmazza a jelenleg a Szent János Kórház telephelyén működő Pulmonológiai Klinika régóta várt átköltöztetését is, 2019. június 30-i határidővel. A Pulmonológiai Klinika a Külső Klinikai Tömb részeként működő Tömő utcai épületbe kerül, amelynek felújítására, az eszközpark költöztetésére 1,5 milliárd forintos forrást biztosít a kormány. A rektor hangsúlyozta: a Pulmonológiai Klinika költöztetésére már nagyon régóta készül az egyetem, most pedig adott a feladat és a forrás is ehhez. Mind a rektori, mind a kancellári terület kijelölte a költöztetésért és a Tömő utcai épület felújításáért, valamint az orvosszakmai tartalomért felelős vezetőket. Az egyeztetés folyamatos, így a jelenlegi körülményekhez képest sokkal jobb betegellátási környezetbe érkezhet a Pulmonológiai Klinika 2019. június 30-ig, és a szintén ebben az épületben lévő Onkológiai Központ környezete is tovább javul.
A Kútvölgyi Klinikai Tömb áthelyezése már nehezebb, de megoldható feladat – mutatott rá a rektor, hangsúlyozva, hogy a klinikai és az ehhez kapcsolódó szakambuláns kapacitásait a döntés értelmében megtartja az egyetem. Így a Kútvölgyiben működő klinikákat, azok 261 ágyát, a kutatólaborokat és az ottani gyógyszertárat kell a Külső és Belső Klinikai Tömbben elhelyezni 2019. december 31-ig. A szintén a Kútvölgyiben működő Családorvosi Tanszék jobb körülmények közé való elhelyezésére is rendelkezésre állnak már a tervek. Egyedül a Kútvölgyi szakrendelői kapacitása kerül át az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelőhöz. A rektor elmondta, hogy január végéig kellett letenni a kormány asztalára azt a javaslatot, ami az áthelyezés szakmai és költségvetési tervét tartalmazza, illetve bemutatja a külső és belső tömbök fejlesztésére, valamint a gyermekellátásra vonatkozó szakmai koncepciót. Folyamatosak az egyeztetések az érintett klinikák vezetőivel, amelyet a rektor személyesen irányít. Az előzetes szakmai tervek szerint minden ágyat el tudunk helyezni, ugyanakkor az áthelyezés egyben lehetőséget is szolgáltat a működés orvosszakmailag megkívánt hatékonyságának javítására, ami a jövőben már a klinikák szakmai profilokat is magába foglaló neveiben is megjelenhet – részletezte. „Átmenetileg kicsit szorosabban leszünk, de már készülnek azok a tervek, melyekkel az említett karácsony előtti kormányhatározat alapján új, VIII. és IX. kerületi ingatlanokat tudunk bevonni a fejlesztéseinkbe. Ennek már 2020 elején kézzel fogható eredményei lesznek” – fogalmazott a rektor, hozzátéve, hogy ezekkel a fejlesztésekkel erősödik az egyetemi kampusz-jelleg. Mindezek mellett dr. Merkely Béla szerint, a Kútvölgyi kapcsán nem szabad egy pillanatig sem szem elől téveszteni, hogy az értékeink nem a falakban vannak, hanem a nemzetközi hírű gyógyító, oktató, kutató szakmai műhelyekben, és azokban, akik ezeket fenntartják a professzoroktól a fiatal orvosokig, tudományos munkatársakig, ápolóktól kezdve minden szakemberig, segítő munkatársig. Éppen ezért a rektor kijelentette: mindent megtesz a szakmai műhelyek megtartásáért és fejlesztéséért.
Szintén a december 21-i kormányhatározat értelmében bővül a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika is, mert az állam megvásárolja a tömbbel szomszédos egyik társasházat, így elindulhat az ún. Városmajor 70. projekt. Idén 565 millió forint, jövőre pedig 3 milliárd 196 millió forint fordítható a klinika jelenlegi transzplantációs részlegének bővítésére, a műtéti épület részleges átépítésére és a Határőr út 18. szám alatti diagnosztikus központ korszerűsítésére.
A kormány döntött az egyetemhez tartozó Pető András Kar fejlesztéséről is. Ehhez a szakmai koncepció kidolgozása ugyancsak január 31-i határidővel kellett, hogy elkészüljön. 2019. április 30-ig pedig az egyetemhez kapcsolódó klinikai oktatás és kutatás fejlesztése érdekében a Semmelweis Egyetem és egyes kiemelt országos gyógyintézetek, valamint kutatóhelyek közötti együttműködések kialakításáról készül előterjesztés.
Dr. Merkely Béla rektor úgy fogalmazott, a 2019-es évre úgy tekint, mint amikor olimpiára készül a sportoló: a Semmelweis Egyetem olimpiai megmérettetése az idei jubileumi év, alapításának 250. évfordulója lesz. Meggyőződésem, hogy nemcsak Magyarország, a magyar nemzet, hanem a nemzetközi orvostudományi világ is ránk figyel majd, így egy óriási lehetőség előtt állunk, hogy megalapozzuk az egyetem második 250 évét – emelte ki a rektor, aki azt szeretné, ha az a ritmusváltás, melyet a közvetlen környezete már eddig is érezhetett, az egyetem teljességére kiterjedne. A következő időszakban mindennek a Semmelweis Egyetem alapításának 250. jubileumáról kell szólnia, és arról, hogy hogyan újul meg a következő 250 évre az egyetem, és ezáltal a magyar orvos, gyógyszerész és egészségtudományi képzés, kutatás-innováció és a mindezt megalapozó betegellátás.
Minderre csak közösen vagyunk képesek – fogalmazott a rektor, majd hozzátette: jó látni, ha az ember nem hiába dolgozik, de még annál is jobb érzés, amikor a közös cél, a Semmelweis Egyetem fejlődésének érdekében olyan egyetemi polgárok és egyetemtől független vezetők, szakemberek ajánlják fel támogatásukat, akikkel sok más kérdésben korábban eltérő véleményt képviseltünk. Felemelő, hogy életkortól, habitustól és beosztástól függetlenül egy asztalhoz ülnek a hallgatóink, a fiatal szakorvosok, a tapasztalt professzorok, az elméleti és a gyakorlati orvos, az egészségtudomány művelői, a működtetésben résztvevők és közösen formálják, formáljuk a jövőt – hangsúlyozta a rektor.
Kovács Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
