Az Élvonal kutatói kiválósági program keretében öt évre szóló, 300 millió forintos támogatást nyert el dr. Mócsai Attila, az Élettani Intézet egyetemi tanára és kutatócsoportja a neutrofil granulociták működésének genetikai vizsgálata című projektre. A munka célja, hogy a neutrofil granulocitákat egy új módszertan segítségével nagy hatékonysággal tudják genetikailag módosítani, ami új távlatokat nyithat a számos betegség kialakulásában fontos, de hagyományos módszerekkel nehezen vizsgálható sejttípus működésének megértésében.
Dr. Mócsai Attila beszámolt róla, hogy a korábbi, főként Lendület pályázatból támogatott kutatásaik során a különböző gyulladásos betegségek molekuláris alapjait próbálták megérteni, és jellemezni a gyulladás során létrejövő sejten belüli jelátviteli folyamatokat. Ez azért fontos, mert az orvostudomány a betegségeket egyre inkább molekuláris szinten igyekszik megérteni, hogy ezeket az ismereteket gyógyszertámadáspontok azonosítására, gátlószerek fejlesztésére, létező gyógyszerek hatásának vizsgálatára használják fel – magyarázta az egyetemi tanár. Mint elmondta, kutatócsoportja munkájának eddigi eredményeként a különböző immunsejtekben a jelátviteli folyamatokat gyógyszeresen tudják gátolni, ehhez kapcsolódóan nemrég engedélyezték Európában is egy tirozin-kináz gátlószer terápiás alkalmazását reumatoid artritiszben.
A most elnyert pályázatban megvalósuló kutatási projekt – melynek címe A neutrofil granulociták működésének genetikai vizsgálata – kapcsolódik a korábbiakhoz: olyan új módszertan bevezetésén dolgoznak majd a következő öt évben, amivel nagy hatékonysággal tudják genetikailag módosítani a fehérvérsejtek egyik fajtáját, a neutrofil granulocitákat – mondta el dr. Mócsai Attila. Az eddigi kísérletek során elsősorban transzgenikus (genetikailag módosított) egereket vizsgáltak, amelyek alkalmasak bizonyos folyamatok élő szervezetben történő követésére, ám a jelenlegi módszerek csak kis hatékonyságú vizsgálatokat tesznek lehetővé – magyarázta az egyetemi tanár. A neutrofil granulociták ugyanis a fejlődés késői fázisában lévő, ezért csak rövid ideig élő sejtek, így nehéz őket genetikailag módosítani, és csak kevés idő marad a megfigyelésükre – tette hozzá. Ennek kiküszöbölésére kezdtünk el kidolgozni egy új módszert, amivel lényegében „megállítjuk az időt” – mondta dr. Mócsai Attila. Mint kifejtette: az alkalmazott modellrendszer lehetővé teszi, hogy a neutrofil granulociták fejlődésének egy viszonylag késői szakaszában (de nem a legutolsó fázisban) ösztrogén adásával leállítsák a fehérvérsejtek érését, tehát létrehozzanak egy „időablakot”, lehetővé téve a genetikai módosítások elvégzését és ezek ellenőrzését. Miután ez – az adott esetben akár hetekig tartó – folyamat lezajlott, az ösztrogén elvételével tovább folytatódik a fehérvérsejt érési folyamata – összegezte dr. Mócsai Attila.
Mindez lehetővé teszi, hogy ennél az alapvetően genetikailag nehezen módosítható sejttípusnál nagy hatékonysággal végezzenek genetikai módosításokat, és vizsgálják azok hatását a sejtek különböző gyulladásos és kórokozók elleni funkcióira. A rendszer arra is lehetőséget nyújt, hogy a remélhetőleg felfedezett új molekuláris mechanizmusok szerepét közvetlenül vizsgálják különböző betegségmodellekben. Dr. Mócsai Attila reméli, hogy ezáltal a klinikumban és a gyógyszerfejlesztésben is hasznosuló új tudományos eredmények születhetnek.
Az elmúlt 1-2 évben az elméleti alapokat már kidolgoztuk, és elkezdtük a megvalósítást, amiben nagy segítséget jelent az elnyert pályázati forrás – mondta az egyetemi tanár. Hangsúlyozta, hogy az Élettani Intézetben megfelelő eszközpark áll rendelkezésre a kutatáshoz, ezért a forrást elsősorban a mintegy 10 fős munkacsoportjának működtetésére, valamint a kísérletekhez szükséges, nagyon költséges reagensek beszerzésére fogják fordítani.
Az Élvonal kutatói kiválósági program a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő kutatók támogatásával ösztönzi, hogy a kutatás nemzetközi élvonalában szakterületük formálóiként, vezető kutatóként projektjeik megvalósításával hozzájáruljanak Magyarország felzárkózásához fejlettebb országokhoz – olvasható a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján. A pályázaton összesen 12 kutatócsoport-vezető nyert el egyenként 200 és 300 millió forint közötti, összességében mintegy 3,24 milliárd forintnyi támogatást.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
