Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, dr. Szabó Attila tölti be július 1-je óta a klinikai rektorhelyettesi posztot a Semmelweis Egyetemen, aki a Klinikai Központ elnökeként is tevékenykedik majd, miután ennek jogszabályi feltételei teljesülnek. Mint elmondta, reményei szerint a következő évek a klinikum részéről további felívelést hoznak majd, ehhez szerinte szükséges, hogy az egyetem központjától is minden támogatást megkapjon a betegellátási terület, valamint fontos az innovatív szemléletű munkatársak együttműködése.

Dr. Szabó Attila megtisztelőnek tartja rektorhelyettesi kinevezését, és mint elmondta, a Klinikai Központ elnöki és a klinikai rektorhelyettesi poszt szervesen összefügg egymással, és mindkét esetben egyik fontos feladata, hogy dr. Merkely Béla rektori programjának megvalósítását támogassa munkájával. A három alaptevékenységi terület – gyógyítás, oktatás és kutatás – kölcsönhatásban áll egymással: csak úgy fejleszthető a betegellátás, ha együtt jár a klinikai oktatás fejlesztésével – világított rá. Mint mondta, támogatja az elképzelést, miszerint a hallgatók számára lehetővé kell tenni, hogy minél több időt töltsenek el a betegágy mellett, és minél több gyakorlati ismerettel távozzanak az egyetemről. A kutatás és gyógyítás kölcsönhatásáról szólva úgy vélte, az eddigi eredmények alapján is látszik, hogy a klinikai kutatások adják a legjelentősebb tudományos kimenetet, ezért erősíteni kell az alap- és klinikai kutatások közti kapcsolatot. Mindezek megvalósítása együttesen szükséges az egyik legfontosabb rektori cél megvalósításához, vagyis 10-12 év múlva a Semmelweis Egyetemet a világ legjobb 100 egyetem közé helyezni.

A Semmelweis Egyetem hazánk egyik legnagyobb betegellátó intézménye, a hazai összesített betegellátásnak több mint 6 százalékát adja, éves szinten 91 ezer fekvőbeteg 120-125 ezer esetét, az ambuláns ellátásban pedig 300 ezer páciens 2,4 millió esetét látjuk el, mindezen belül az akut ellátások száma 40 százalék fölött van – ismertette dr. Szabó Attila, aki leszögezte, hogy cél ezt a teljesítményt nemcsak fenntartani, hanem minőségében fejleszteni. Fontos, hogy az egyetem az egészségügyi ellátás minél szélesebb portfólióját tudja biztosítani, élen járjon az innovatív diagnosztikai és terápiás beavatkozásokban, amelyek a klinikai kutatások eredményességének is alapját adják; minden ehhez kapcsolódó tevékenységet klinikai rektorhelyettesként támogatni kívánok – mondta el. Mindehhez közös feladatunk a források növelése, az egyetem központi egységeinek pedig ezen felül biztosítani kell a gyors és hatékony beszerzéseket és fejlesztéseket. Ezen a területen jelentős javulásra van szükségünk. Hozzátette, hogy a klinikák közti betegellátási portfóliók szinergiáinak erősítése is fontos feladat, emellett szükséges áttekinteni a betegutak alakulását: el kell érni, hogy az ide kerülő betegek számára lehetőleg a teljes ellátást biztosítani tudjuk, amihez teljes körű együttműködés szükséges a klinikák között.

A klinikum részéről a család-és munkatársbarát egyetem elképzelését kicsit tágabban értelmezve, betegbarát szemlélettel kívánom kiegészíteni – mondta a rektorhelyettes. A munkavállalók mellett a betegek családjának megbecsülése a gyermekgyógyászatban kiemelten, de más területeken is fontos szempont – magyarázta. A munkatársbarát egyetem megfelelő infrastrukturális és strukturális körülmények biztosítását jelenti a kollégák számára annak érdekében, hogy ide vonzzuk és megtartsuk a jó szakembereket, ide értve az orvosokat, szakdolgozókat és egyéb szakértőket is. A munkavállalók mellett fontos, hogy a betegek szintén otthonosan érezzék magukat, és a hallgatók számára is vonzóvá kell tenni az egyetemet. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a központi egységek képesek legyenek biztosítani a klinikum számára szükséges feltételeket, jogi, műszaki, gazdasági hátteret – hangsúlyozta dr. Szabó Attila.

Az egyes klinikák vezetőivel szemben megfogalmazott elvárásokról szólva elmondta: az egyetemen, mint legnagyobb betegellátó és nemzetközi élvonalba törekvő intézményben szükségszerű, hogy mindenki a maga területén igyekezzen a tőle elvárható maximális teljesítményt nyújtani, az adott szakterületen belül minél szélesebb betegellátási porfóliót biztosítani, és élén járni az újítások terén. Bizodalmát fejezte ki, hogy a klinikák között a jelenleginél jobban összehangolt működés érhető el, emellett a klinikákat felelős gazdálkodóként kell vezetni, és elvárás az is, hogy a vezetők olyan környezetet tudjanak biztosítani, amiben jó dolgozni – összegezte a klinikai rektorhelyettes.

A Semmelweis Egyetem az egészségügyi utánpótlás legnagyobb hazai képzőhelye, ugyanakkor a szakdolgozók képzése terén bővülés szükséges – mondta dr. Szabó Attila. További cél a közoktatási képzésformát is minél szorosabban az egyetemhez kötni akár úgy, hogy saját középiskolát hozzunk létre azért, hogy az egyetemi klinikák számára stabil szakdolgozói bázist tudjunk biztosítani – szólt a tervekről. Emellett szeretnénk, ha a szakdolgozói életpályamodell kiegészülne minden olyan területtel, ami a betegellátással foglalkozik – tette hozzá.

A Semmelweis XXI. fejlesztési projekt a klinikumot jelentős mértékben célozza, a szinte valamennyi klinikát érintő program óriási lehetőség és felelősség egyszerre az egyetem számára – vélte. A jelenleg elavult infrastruktúra számos részének megújításával a klinikai oktatás számára is megfelelő körülményeket tudunk biztosítani – mondta hozzátéve, hogy az átfogó projekt megvalósításában az egyetem részéről is sokan dolgoznak.

Névjegy:
Dr. Szabó Attila 1969-ben született Budapesten. 1994-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen általános orvosként, PhD-fokozatot 2000-ben szerzett. 2000-ben csecsemő- és gyermekgyógyászat, 2006-ban nefrológia szakvizsgát tett, 2012-ben egészségügyi szakmenedzser oklevelet vett át a Semmelweis Egyetemen. 2014 óta az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója. Nős, két gyermek édesapja.

A Klinikai Központ elmúlt években kialakított és jól működő szerkezetében jelentős változást nem kíván végrehajtani, ugyanakkor az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően szeretné elérni, hogy az Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Főigazgatóságot a Klinikai Központ sokkal inkább integráns részeként kezeljék és vonják be a feladatokba – mondta el dr. Szabó Attila.

A Semmelweis-emlékév, valamint az egyetem fennállásának 250 éves jubileuma kapcsán leszögezte: Semmelweis Ignácra egyfajta innovátorként tekinthetünk, aki olyan újítást hozott, ami milliók életére volt hatással, ezért az ő nevét viselő egyetemnek élen kell járnia a klinikai innovatív gondolkodásban és a legújabb elérhető módszerek bevezetésében. „Nézni azt, amit mindenki néz, és látni azt, amit senki nem lát” – idézte Szent-Györgyi Albertet és rávilágított, hogy ez a szemlélet az innováció alapja, ilyen látásmódú emberekre van szükség az egyetemen. Mint mondta, aki együtt dolgozott vele az elmúlt 25 évben a klinikán, vagy az egyetem más szervezeti egységeiben, az tudja, hogy a feladatmegoldások, nem pedig a problémakeresés híve, ezért rektorhelyettesi tisztsége során mindenkire számít, aki nem a problémákat keresni, hanem a feladatokat igyekszik megoldani.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.