A krónikus szívelégtelenség eszközös kezelését, a kardiális reszinkronizációs terápiát (CRT) kutatja Schwertner Walter Richard, az Általános Orvostudományi Kar végzős hallgatója, aki több sikeres tudományos diákköri (TDK és OTDK) szereplésen van túl. Emellett egy nagyobb volumenű meta-analízis és review formájában már jelent meg társszerzős publikációja, pillanatnyilag egy elsőszerzős cikken dolgozik. Témavezetője és mentora, dr. Kosztin Annamária, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus szakorvosa. Mentor és tanítványa egyaránt azt hangsúlyozza: a TDK-program amellett, hogy egy határozott irányban szélesíti a hallgató ismereteit, teljesen más perspektívából világítja meg a klinikumot.
Walter, mint mondja, mindig is szeretett volna kutatással foglalkozni, elsősorban klinikai jellegű vizsgálatok érdekelték, korábbi nyári gyakorlatait is a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán töltötte, ahol a kardiológia irányába kötelezte el magát. Kezdetben egy szívinfarktussal kapcsolatos kutatásban vett részt, jelenleg pedig a CRT implantáción átesett szívelégtelen betegek terápiára adott válaszkészségét vizsgálja. Mentorával együtt létrehoztak egy olyan online adatbázist, amit folyamatosan bővítenek a klinikán eddig implantált betegekkel, így mintegy 2500 fő adatait regisztrálva, különféle state-of-art statisztikai analízisekkel próbálják meghatározni a CRT terápiára optimálisan reagáló betegpopulációt. A közös munka még 2015-ben kezdődött, ekkor a reguláris kardiológia oktatás keretein belül találkoztak, ahol Walter rögtön kiemelkedett érdeklődésével és kérdéseivel – emlékszik vissza a mentor, hozzátéve, hogy hamar megtalálták a közös hangot.
Walter szerint nagyon sok kitartás és elhivatottság kell a diákok részéről, hiszen jellemzően csak a klinikai munka, illetve az egyetemi teendők elvégzését követően van lehetőség megtervezni, illetve kivitelezni a kutatást, beleértve sokszor a hétvégéket is.
A kutatás és a biostatisztika iránti elkötelezettsége mellett sokat fejlődött előadói készsége, lehetősége volt belelátni, hogyan kell tudományos cikkeket feldolgozni vagy megírni és publikálni – sorolja Walter az előnyöket. Mára egy nagyobb munkacsoport részeként TDK-s társai munkáját is koordinálja. Szerinte egy jó mentor figyelmes, kellő időt szán a TDK-s hallgatóira, nemcsak szakmailag, de személyiségében is pozitív és támogató. A mentor és a hallgató egyaránt kiemelte: fontos, hogy ne csak egy konvencionális és hivatalos viszony legyen mentor és mentorált között, ezért sokszor a munkacsoporton belül közös programokat szerveznek.
Dr. Kosztin Annamária 2015 óta vesz részt a mentorprogramban. Vezetni egy tehetséges diák útját, aki figyelemreméltóan sok energiát fektet a tudományos munkába, mindig nagy felelősség – fogalmazott. Dr. Merkely Béla rektort, a klinika igazgatóját említette példaképként, aki elsőként iskolateremtésével, majd további tanácsaival irányt mutatott, hogy egy produktív TDK-pacemaker munkacsoport alakulhatott a klinikán. A tőle megszerzett szellemiséget igyekszik ő is átadni mentoráltjainak. Dr. Kosztin Annamária szerint fontos, hogy a hallgatók harmad-, de legkésőbb negyedévben elkezdjenek kutatni. Úgy véli, a diákok akár már az egyetemi évek alatt megalapozhatják tudásukat a későbbi PhD-tanulmányaikhoz, ha ez idő alatt egy határozott irányban szélesítik ismereteiket, de a klinikai ellátásban is mérvadó lehet a megszerzett szemlélet. Mint ahogy Walter példája is mutatja, a programba belépve pár éven belül több publikáció szerzője lehet a hallgató, ami akár a nemzetközi irodalom számára is új üzeneteket fogalmazhat meg. A kutatást és a klinikai munkát igen nagy kihívás együtt végezni, azonban az így elsajátított szemléletet a hallgatók tovább tudják vinni és formálni – vélekedett.
Walter a TDK szereplésein szerzett eredményeit nagy sikernek tartja, eddig két első-, illetve három társszerzős előadása is helyezést ért el, emellett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián második lett. A programban töltött három év alatt sokat fejlődött, de mint fogalmazott, klinikai szemléletét szeretné tovább szélesíteni. Úgy véli, nagyon fontos, hogy az ember egy szakterület specialistája legyen, de elengedhetetlen, hogy ehhez széles látókör is társuljon. Jövőbeni terveiről kérdezve elmondta, hogy szeretne továbbra is kutatással foglalkozni, tervei között szerepel a PhD-fokozat megszerzése is, majd kardiológiai vonalon szakorvosjelöltként képzeli el itthon a jövőt.
Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
