A szociális interakciók során bekövetkező neuronális aktivációt térképezi fel állatkísérletek során Keller Dávid, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Neuromorfológiai Laboratórium végzős medikusa. A frissen államvizsgázott fiatal 2017-ben első díjat nyert a TDK-konferencián egy új, oxitocin neuronokat aktiváló thalamo-hypothalamicus idegpálya felfedezéséért, másodikként végzett a XXIII. Korányi Frigyes Tudományos Fórumon, előadott a Magyar Anatómus Társaság XX. Kongresszusán, tavasszal pedig három hetet tölthetett egy buffalói neurológiai profilú magánkórházban. Témavezetője dr. Dobolyi Árpád, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet tudományos tanácsadója, az MTA doktora.
Keller Dávid háromévnyi TDK-munka után most a PhD-fokozat megszerzésére készül. 2015-ben csatlakozott az egyetem tudományos diákköri (TDK) programjába, de eleinte nem a fokozatszerzés, sokkal inkább a tudásszomj és a feladatban rejlő kihívás hajtotta. Szerettem volna bizonyítani, letenni az asztalra valami jelentőset, és bár a klinikumban dolgozni, embereket gyógyítani rendkívül fontos tevékenység, a tudományt leginkább az alapkutatásban való részvétellel szerettem volna gyarapítani – fejtette ki véleményét.
Meglehetősen korán, már az első szemeszterekben elhatározta, hogy neurológus lesz, az őt legjobban érdeklő kutatási témára azonban csak később, az interneten böngészve, tudományos cikkeket, közleményeket olvasva bukkant rá – idézte fel az első lépéseket Keller Dávid. Választásának hátteréről szólva elmondta, az oxitocin neuronok újfajta szempontú vizsgálata az elmúlt évtizedben „slágertémának” számít a tudományos életben, az eredmények pedig egyre inkább alátámasztják, hogy a jól ismert funkciók (méhösszehúzódás, tejelválasztás, anyai kötődés) mellett az agyalapi mirigy hormonja jelentős szerepet játszik a szociális viselkedés szabályozásában is.
Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Neuromorfológiai Laboratóriumát proaktívan kereste fel, a mentor-tanítvány munka során pedig gyorsan kiderült, hogy a fiatal ambiciózus, kitartó és precíz – idézte fel a kezdeteket dr. Dobolyi Árpád, aki 2007 óta minden évben több TDK-hallgató tudományos pályáját egyengeti. Hozzátette, a Keller Dávidot érdeklő téma nagyon jól illeszkedett a laboratórium kutatási irányába, amit éppen ezekben az időkben terjesztettek ki az anyai viselkedés idegrendszeri hátterének vizsgálatától a kísérleti állatok felnőtt-felnőtt szociális interakcióinak vizsgálatára.
A kutatócsoport fő projektje annak a leírása, hogy az oxitocin sejteket az agy mely rendszerei, pályái idegezik be. Régóta ismert, hogy a szexuális interakció, szoptatás, növeli az oxitocin szintet, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a társas kapcsolatokban, nem szexuális jellegű érintésekkel is ki lehet váltani ezt a hatást. Keller Dávid TDK-munkája során azt vizsgálta, hogy milyen idegpálya vezet el az oxitocin neuronokhoz. Munkája eredményeként tudományos diákkörösként 2017-ben I. díjat kapott a TDK-konferencián egy új, oxytocin neuronokat aktiváló thalamo-hypothalamicus idegpálya felfedezéséért. A tervek szerint munkáját a Doktori Iskolában folytatja, ahol ezeknek a pályáknak a pontos funkcióját fogja megvizsgálni.
A fiatal kutató mentorával egyetértésben minden egyetemistának ajánlaná a tudományos diákköri munkát. Saját bevallása szerint egyebek mellett a szisztematikus gondolkodás és az időmenedzsment megtanulását köszönheti a Neuromorfológiai Laborban töltött három évnek. Az elsajátított skilleket pedig nemcsak tudományos előmenetelében, hanem a mindennapi életben is hasznosítja. Mint fogalmaz: számára nem jelentett erőfeszítést a szakirodalmak olvasása, és a laboratóriumban is szívesen dolgozott, de ehhez szenvedélyes érdeklődés szükséges.
Dr. Dobolyi Árpád számára hízelgő, ha a fiatalok érdeklődnek a kutatási témái iránt, és kötelességének érzi, hogy segítse a következő nemzedéket – hangsúlyozta. A fiatalok új szemléletet hoznak a laborba, sokkal gyorsabban és hatékonyabban kezelik például az internet nyújtotta lehetőségeket, pillanatok alatt rátalálnak új módszerekre, friss tanulmányokra. Bizonyos értelemben jobban megy a kutatás, ha bevonom őket a munkába, és kihasználom az új megközelítéseiket, mivel jelenlétükkel elősegítik a kutatások folyamatát – fogalmaz a mentor.
Keller Dávid eddigi legmagasabb tudományos teljesítménye a dr. Cservenák Melindával megosztott elsőszerzős, az Endocrinology nevű nemzetközi, 4,286-os impakt faktorral rendelkező lapban 2017-ben publikált, Szociális interakció során bekövetkező neuronális (idegsejt eredetű) aktiváció térképezése patkányokban című cikke. Büszke a HMAA (Hungarian Medical Association of America) balatonfüredi konferenciáján elnyert legjobb angol előadónak járó Iván Krisztinicz Díjra is, melynek köszönhetően részt vehetett 2017 októberében a szövetség éves sarasotai (Florida, USA) konferenciáján, és előadhatta TDK-témáját. Ittlétének köszönhető, hogy a Dent Neurologic Institute orvos igazgatójának meghívásából 2018 márciusában három hetet tölthetett a neurológiai profilú magánkórházban. Mint mondja, ez az időszak életre szóló élmény a számára.
Haszon Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
