A júniusi Kutatói Szalonban az Open Access – a nyílt hozzáférésű tudomány különböző aspektusait járták körbe. Az eseményen dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes köszöntötte a megjelenteket, és elmondta, hogy a hazai kutatókat is egyre inkább foglalkoztatja a nyílt hozzáférés kérdése. A rendezvény házigazdája dr. Makara B. Gábor, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet professor emeritusa ismertette az előadók életpályájának főbb állomásait, kiemelve, hogy ők a témakör legkiválóbb hazai képviselői.
Dr. Makara B. Gábor rámutatott, az Európai Bizottság adta ki az első iránymutatást a nyílt hozzáférésű tudományra és adatokra vonatkozóan 2012-ben, azóta Európa számos országában született törvényi szabályozás a nyílt hozzáférésű közlésekre. Szólt róla, hogy nemrég fogadták el Kaliforniában is az Open Access szabályozást, mely szerint kötelező lesz a megjelenéstől számított egy éven belül minden közforrásból finanszírozott tudományos közleményt nyílt hozzáférésűvé tenni.
Holl András csillagász, informatikus, könyvtáros, az MTA Könyvtár és Információs Központ informatikai főigazgató-helyettese „Tágra zárt publikációk” című előadásában arra kereste a választ, hogy a tudományos szakirodalom valóban hozzáférhető-e mindenki számára. Kiemelte, az MTA finanszírozásával született, 2014–15-ben megjelent publikációk közel 60 százaléka Open Access hozzáférésű volt. Szólt a különböző „kalóz” oldalakról is, amelyek a technikai lehetőségeket kihasználva tesznek elérhetővé bizonyos tartalmakat. A digitalizáció előtt a könyvnyomtatás volt a leghatékonyabb mód az ismeretek terjesztésére, ám a mai nemzedék számára az információk megosztása természetessé vált, az internet elterjedésével az információközlés költsége szinte nullára csökkent – mutatott rá. Hangsúlyozta: az Open Access részben generációs kérdés, ami a kutatókat is megosztja. Kitért rá, minél könnyebben hozzáférhető egy cikk, annál többen olvassák, az idézettsége is nagyobb lesz, ezáltal a tudományos karrier is biztosabban tud előre haladni. Előadásában ún. cikkajánló szoftverekről is beszélt; a tudományos innováció érdekében fontos, hogy a különböző szoftverek szabadon elérhessék a teljes orvosi/tudományos szakirodalmat, ugyanis a jövőben egyre nagyobb szükségünk lesz ezekre a gépi ágensekre – hívta fel a figyelmet. Szólt még a minőségbiztosítási szempontokról is, illetve a tudományos kutatás egyik válságaként említette, hogy a kutatások sok esetben reprodukálhatatlanok.
Karácsony Gyöngyi, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának főigazgatója „Forradalom vagy hétköznapok? Gondolatok a nyílt hozzáférésű tudományról” című előadásában kifejtette, már nem csak az ún. „kemény tudományok”, hanem a humán és a társadalomtudományok is érintettek a kérdésben. Egy rendszerszintű változásról beszélünk a kutatásmódszertanban és a tudományszervezésben – hangsúlyozta. Előadásában két orvos-biológiai folyóiratban (Genome Biology, PLOS Biology) megjelent cikkből idézett, melyek szerint épp paradigmaváltás zajlik, ami hatására átalakult a tudományos kommunikáció és a kutatás folyamata is. A kutatás értékelésének a tudományos mű tartalmára kell koncentrálnia és nem feltétlen a befogadó folyóirat minőségére, a módszertannak pedig átláthatónak kell lennie – ismertette.
A nyitott egyetem víziójáról szólva kiemelte, a reprodukálhatóság és az átláthatóság az egyetem megbízhatóságát és hírnevét erősíti. Beszélt azokról a szoftverekről is, amiket a kutatóknak naponta használniuk kell, ám az ezekhez szükséges képzés sokszor hiányzik. Az idézett cikk szerint a kutatók részéről egyre nagyobb tudatosságról beszélhetünk, mind a szerzői jogok, a licenszek, mind pedig az adathasználattal kapcsolatban. A főigazgató szólt róla, hogy a jelenlegi kutatási infrastruktúra megerősítése és összekapcsolása révén tervben van egy új európai nyílt tudományos adatfelhő létrehozása, ahol a tudomány és technológia területén dolgozó szakemberek tárolhatják, oszthatják meg vagy használhatják fel újra az információkat.
Galéria
A Kutatói Szalon felkért hozzászólójaként dr. Németh György, a Richter Gedeon Nyrt. orvostudományi igazgatója beszélt a többi között a gyógyszerbiztonságról, aminek jelentősége az elmúlt időszakban exponenciálisan növekedett. Mint elmondta: ezek nemcsak az adott gyógyszer hatékonyságát nézik, hanem évente mintegy százezer mellékhatást is feldolgoznak.
Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
