Erős szemviszketést, könnyezést és vörösödést is okozhat az allergia – mondta dr. Németh János. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának tudományos igazgatóhelyettese hozzátette, ha a szezonális allergia megjelenése előtt néhány nappal már elkezdjük a gyógyszer szedését és a szemcsepp alkalmazását, akkor a tünetek súlyosságát mérsékelni tudjuk. Az allergiás kötőhártya-gyulladást leggyakrabban a júliustól a hideg beálltáig tartó parlagfűszezon okozza, míg most leginkább a kőris, a nyírfa, a tölgy, a platán a pázsitfüvek és a különböző gabonafélék okoznak tünetek. Hangsúlyozta azonban, hogy egyre gyakoribb, hogy a szemet érintő allergiás tünetek egész évben megmaradnak.
A szezonális allergiának, illetve a környezeti tényezők által kiváltott allergiának is vannak szemészeti tünetei. Ugyan az allergiás kötőhártya-gyulladást túlnyomórészt a július végétől őszig virágzó parlagfű okozza, ugyanakkor egész évben megmaradhatnak a szem viszketésével, duzzadtságával, váladékozásával, vörösségével járó tünetek – mondta dr. Németh János, hozzátéve, hogy most leginkább a kőris, a nyírfa, a tölgy, a platán, a pázsitfüvek és a gabonafélék okoznak tüneteket az azokra érzékenyeknél. Az egyetemi tanár a tünetekről szólva kitért rá, hogy főként 6 és 14 év közötti fiúknál, illetve 10 év feletti lányoknál előfordulhat a szemhéj belső kötőhártya rétegének allergiás gyulladása, amely jelentős megvastagodással is jár. Utóbbi általában nem okoz fájdalmat, többnyire úgy derül fény az elváltozásra, hogy a gyerekek alig tudják kinyitni a szemüket, olyanok, mint ha álmosak lennének.
Dr. Németh János szerint enyhébb esetben a szemhéjak hideg vizes borogatása is segíthet, illetve műkönny használatával is kimoshatjuk az allergén anyagokat a szemből. Súlyosabb tünetek esetén azonban érdemes minél előbb orvoshoz fordulni, hogy a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéjak vizsgálatával időben kiderüljön, mi áll a tünetek hátterében. Érdemesebb azonban még a szezonális allergia megjelenése előtt elkezdeni a gyógyszer szedését vagy a szemcsepp alkalmazását, így ha meg is jelennek a tünetek, sokkal enyhébb lefolyásúak lesznek.
A környezeti tényezők (pl. kozmetikumok, poratka, állatszőr) által kiváltott allergiánál meg kell próbálni elkerülni az okot, ellenkező esetben előfordulhat, hogy egész évben folytatni kell a kezelést – emelte ki dr. Németh János. Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy nem allergiáról van szó akkor, amikor valakinek az uszoda vizében lévő tisztítószertől, a szennyezett levegőtől vagy a dohányfüsttől gyullad be a szeme. Ilyenkor ugyanis sérül a szem felszíne, és ez gyulladást okoz, ezen keresztül a kórokozók is könnyebben bejuthatnak a szem szöveteibe, és ez okozza a panaszokat.
Treszkai Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
