A márciusi Rezidens Szalont dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, a rendezvénysorozat szakmai házigazdája nyitotta meg. A megjelentekhez dr. Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja, a II. Sz. Patológiai Intézet professor emeritája szólt, a kulturális program részeként ezúttal a konyhaművészet került porondra. A meghívott vendégekkel dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika volt igazgatóhelyettese, a Rezidens Szalon alapítója és szervezője beszélgetett, zárásként pedig Fertőszögi Péter művészettörténészt helyettesítve három híres festményt mutatott be a közönségnek.
Dr. Hunyady László megnyitó beszédében megköszönte dr. Veres Gábor eddigi munkáját, egyúttal sok sikert kívánt a Rezidens Szalon alapítójának, aki áprilistól a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján folytatja pályafutását. A dékán hangsúlyozta, hogy az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika volt igazgatóhelyettese nem csak a Szalonnak fog hiányozni. Ezután felkérte dr. Schaff Zsuzsát, az MTA rendes tagját, ossza meg szakmai tapasztalatait a jelenlévőkkel. Kiemelte: az egyetem Széchenyi-díjas kutatója a patológia, azon belül is a májpatológia legprominensebb képviselője Magyarországon.
A II. Sz. Patológiai Intézet professor emeritája pályaválasztásáról szólva elmondta, gyermekként eleinte sokkal inkább vonzotta a művészettörténet, az énekesi vagy a balett-táncosi karrier, ám végül az orvoskar mellett döntött. Kezdetben gyermekorvos szeretett volna lenni, egy gyermekosztályon átélt traumatikus élmény hatására azonban inkább a patológiát választotta. Az egyetem elvégzése után dr. Lapis Károly, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egykori igazgatója küldte külföldre, mégpedig Párizsba, ahol beleszeretett a molekuláris biológiába. Ezt követően két évet tölthetett az Egyesült Államokban, a National Institute of Health-ben (N.I.H. Bethesda, MD). Itt kezdett foglalkozni azzal, hogy milyen történések következnek be a sejtekben a vírus hatására. Később további két évet dolgozott az N.I.H.-ben a az International Agency on Research on Cancer, (IARC) Eleanor Roosevelt ösztöndíjával, majd a Food and Drug Administration visiting professoraként. Ekkor kerültek munkája fókuszába a hepatitis vírusok. Az ottani laboratóriumban részben a hepatitis B vírussal foglalkoztak, valamint az akkor újdonságnak számító, úgynevezett non-A non-B-hepatitissel, melyről később bebizonyosodott, hogy igazán két vírust tartalmaz: a hepatitis C-t és E-t. Dr. Schaff Zsuzsa azzal a munkacsoporttal dolgozott, mely először azonosította a hepatitis C-vírust.
A patológus harminc évet dolgozott az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben, később, 2000-től nyolc évig vezette a II. Sz. Patológiai Intézetet.
Dr. Schaff Zsuzsa előadása végén hangsúlyozta, ugyan az ország első öt májpatológusa között tartják számon, nem gondolja, hogy tévedhetetlen lenne, ezért soha nem rest kérdéseket feltenni. Véleménye szerint a tudás megszerzésének a párbeszéd az igazi módja, a résztvevő rezidenseket pedig arra buzdította, merjenek kérdezni, és soha ne érezzék úgy, hogy mindent tudnak.
A márciusi Rezidens Szalon második részében dr. Veres Gábor beszélgetett a konyhaművészet jeles képviselőivel, Mautner Zsófia gasztrobloggerrel, Jókuti Andrással, a Világevő blog szerzőjével, Nyíri Szásával, az Arany Kaviár séfjével és Hamvas Zoltánnal, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnökével. A rendezvény zárásaként Fertőszögi Péter művészettörténészt helyettesítve dr. Veres Gábor három különböző korszakból származó híres festményt mutatott be a közönségnek. Az utolsó általa vezetett Szalont májusban rendezik meg.
Haszon Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.