„Tércsomók” címmel nyílt kiállítás Kiss Zoltán festőművész litográfiáiból, illetve az azokhoz készült festmény-vázlatokból a Semmelweis Szalonban. Az eseményt dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes nyitotta meg. A festőművésszel Bárdosi József művészettörténész beszélgetett.
Kiss Zoltán művész családból származik, nagyszülei szobrászok voltak, maga is kacérkodott a szobrászművészet gondolatával, végül egy másik vonalon indult el. 18 éves koráig romantikus tájképeket festett: romokkal, alakokkal, felhőkkel – idézte fel a művész. Öt évet tanult Milánóban, ott szerette meg a klasszikus grafikát, ami elmondása szerint mindennek az alapja. Több mint húsz éve készít grafikai munkákat, a többi között üveg és rézkarcokat is. Grafikával és festészettel párhuzamosan, egymást kiegészítve foglalkozik.
A mostani kiállításra színes litográfiákat hozott, ami mindig nagy kihívás számára – hangsúlyozta, hozzátéve: amikor két szín találkozik, és egy harmadik jön létre, ahhoz már egyfajta komponálási készségre van szükség. A festőművésszel folytatott beszélgetésből kiderült az is: hosszú ideig csak fekete-fehér színeket használt, ebben nagyon otthonosan mozog. A kiállított képek nagyjából tíz év munkáját ölelik fel, a festőművész szavai szerint kicsit olyanok, mint a dominó: összeillesztve őket egy sorozattá állnak össze a képei.
Kiss Zoltán elmondása szerint azért választotta a litográfiát, mert ezzel tudja legjobban kifejezni önmagát, látásmódját. Képein egyfajta stilizált világkép jelenik meg, minimális eszközökkel is ki tudja fejezni az erőket-ellenerőket. Mint mondta, szeret nagy méretben dolgozni, előszeretettel ütközteti a színeket.
A litográfia a rajzi vázlatoknak és a festménynek egyfajta esszenciája – fogalmazott. Az olajos, zsíros anyagok és a víz kölcsönös taszításának elvén alapul. Egy simára csiszolt kőlapra, többnyire mészkőlapra speciális litográfiai krétával rajzolnak, ez a kőrajz. A kőlapot megnedvesítik, majd olajos nyomdafestéket raknak rá, ami a rajz vonalain megtapad, a kőlap nedves részein viszont nem, így az odakerült festék egyszerűen eltávolítható – ismertette a technikai folyamatot Kiss Zoltán. A nyomtatásra szánt papírlapot a kőlapra helyezik, majd hozzápréselik. A nagy nyomásra az olajos részek átadják a festéket, így jön létre a litográfia.
A kiállítás megnyitóján Szalai Lotti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója szórakoztatta a megjelenteket.
Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
