„TOP 100 közlemény, TOP 100 kutató, TOP 100 egyetem. Mi is benne vagyunk?” címmel rendezték meg az év első Kutatói Szalonját, ahol dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes és Szluka Péter, a Központi Könyvtár igazgatója tartottak előadást, a házigazda pedig dr. Palkovits Miklós professor emeritus, az MTA rendes tagja volt.
Az este házigazdáját bemutatva dr. Bagdy György elmondta, dr. Palkovits Miklós 46 ezres idézettsége és 106-os Hirsch-indexe alapján a legsikeresebb magyar kutató. Dr. Palkovits Miklós az este témáját felvezetve számos kérdést felvetett a tudományos mérőszámok számítási mechanizmusairól és azok megfeleltethetőségéről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem feltétlenül a legmagasabban idézett kutatók a legjobb tudósok, példaként említve Szentágothai János professzort.
Dr. Bagdy György és Szluka Péter közös előadásukban szóltak a fontosabb egyetemi rangsorokról és azok indikátorairól, kitérve a Semmelweis Egyetem eredményeire, ismertették a top Semmelweis közleményeket és azok rangsorolásának módszertanát, bemutatták az ún. Nature Index rangsort, szó esett a Highly Cited Researchers listáról, valamint a Field Weighted Citation Impact és az Altmetrics mutatókról.
Az egyetemi rangsorok kapcsán Szluka Péter leszögezte, hogy mivel üzleti vállalkozások, arra vannak kényszerülve, hogy különbözzenek egymástól, ezért mindenki másként méri a teljesítményt. A THE 2017/18-as összegyetemi rangsorán a Semmelweis Egyetem a 401-500. hely között végzett, az egyre inkább terjedőben lévő tudományterületi listákon pedig még jobb eséllyel indul az orvosegyetem. A QS legutóbbi világrangsorán például a gyógyszerészeti képzésben a top 150, az orvostudományi képzésben a top 200 egyetem között végzett a Semmelweis. Dr. Bagdy György rávilágított, hogy a folyóirat presztízs és a publikációs hatás sok rangsor esetében hangsúlyosak, de a minőség és a hatás egyre erősödő figyelembe vétele miatt önmagában a mennyiségi mutatók emelkedése gyengébb helyezést is eredményezhet.
A tudományos rektorhelyettes elmondta, 2017 elején egy szakértői testülettel összeállítottak egy kritériumrendszert, ami alapján évenként követik a Semmelweis top presztízsű és a top idézettségű közleményeit. A toplistára felkerülés alapja a Scimago Journal Ranking szakterületi listáin elért felső két százalékba tartozó presztízsű folyóirat, illetve felső két százalékba tartozó hivatkozás, továbbá, hogy az első/utolsó/levelező szerző közül legalább kettő affiliációja Semmelweis egyetemi legyen. A Központi Könyvtár honlapján elérhető listákról kiderül például, hogy a klinikai jellegű cikkeknél majdnem minden top közlemény nemzetközi együttműködés eredménye, az elméleti közlemények többsége viszont csak magyar vonatkozású – tette hozzá Szluka Péter.
A Nature Index módszertanáról az előadáson elhangzott, hogy csak a presztízst veszi alapul, szakértői csoport által kiválasztott folyóiratok közleményei alapján készül, jelenleg 68 folyóiratot vesznek figyelembe. A rangsor hazai vonatkozású közleményeinek harmad részét az élettudományok teszik ki, ezen a szakterületen a Semmelweis Egyetem az első a magyar egyetemek közül.
A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, dr. Ferdinandy Péter felkerült a 2017-es Highly Cited Researchers listára, amely egyedi módszertan alapján azonosítja a különféle szakterületek legkiemelkedőbb kutatóit. Az előadók ismertették, hogy a lista csak az elmúlt 11 év közleményeit veszi figyelembe, lehetőséget adva arra, hogy a fiatalabb kutatók is felkerüljenek rá. A rangsor készítői adott szakterületen dolgozók populációjának nagyságából határozzák meg, hogy hány ún. Highly Cited közleménnyel lehet felkerülni a listára. Utóbbi minősítés megítélése úgy zajlik, hogy egy tudományterülethez sorolt közleményeket éves bontásban, idézettség szerint rendezik. A Web of Science adatbázisában kereshető Highly Cited cikkek listája nagyon gyakran változik.
Az egyes rangsorok (pl. THE) által használt ún. Field-Weighted Citation Impact mutatószám egy adott szakterületen belüli idézettséget mutató arányszám. Az orvostudományi kategóriában a Karolinska Intézettel és a – QS rangsorban jelenleg 100. helyen álló – Kieli Egyetemmel összehasonlítva a Semmelweis teljesítményét látszik, hogy a budapesti egyetem az elmúlt években egyre közelebb került a két intézményhez – mutatta be Szluka Péter. A top presztízsű folyóiratokban megjelent közleményeket tekintve pedig a Semmelweis 2013 óta megelőzi a másik három hazai orvosegyetem arányát – tette hozzá dr. Bagdy György.
A februári Kutatói Szalon utolsó témaköre az Altmetrics mutató volt, amely a közösségi média gyakorlatához hasonlóan elemzi az online használati statisztikákat. Szluka Péter elmondta, előnye a gyors követés, hátránya viszont a többi között az, hogy könnyen manipulálható és nem teljes körű.
Összegzésként a tudományos rektorhelyettes kiemelte, a folyóiratok presztízs mutatói korábban egyeduralkodónak számítottak, de ma már látszik, hogy a hatás és idézettség fontosabbak; a publikációk számának növekedése fontosabb mutatók esetén csökkenést is eredményezhet. Végezetül leszögezte, a minőségi publikációk arányát tekintve igen jól teljesít az egyetem, megcélozható a top 100.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
