Az októberi Rezidens Szalon a hivatás és az anya/apa szerep kérdései köré szerveződött. A programot dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, a Rezidens Szalonok szakmai házigazdája nyitotta meg. A rezidensekhez dr. Perczel-Forintos Dóra egyetemi tanár, a Klinikai Pszichológiai Tanszék vezetője szólt, a kulturális programban ezúttal a média állt a középpontban. Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, a Rezidens Szalon alapítója és szervezője beszélgetett a meghívott vendégekkel, Fertőszögi Péter művészettörténész pedig a nők és anyák művészettörténeti vonatkozásairól szólt.
Dr. Hunyady László dr. Perczel-Forintos Dóra bemutatásakor kiemelte, hogy a tanszékvezető szeptemberben kapta meg professzori kinevezését, feleségként és három gyermek édesanyjaként pedig pontosan tudja, miként kell megállnia a helyét anyaként és szakmájában egyszerre. A dékán hozzátette, azért is gondolta úgy, hogy a tanszékvezető a témáról hitelt érdemlően tud előadást tartani, mert családja meglehetősen leterheltnek tekinthető: dr. Perczel-Forintos Dóra férje akadémikus, az ELTE tanszékvezető professzora, gyermekei közül ketten PhD-hallgatók, egyikük pedig az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika rezidense.
Dr. Perczel-Forintos Dóra előadását Charles-Marie Widor orgonaművész tokkátájával indította, kiemelve, hogy a zene hasonlít a pszichológiára, mert mindkét esetben az érzésekre figyelünk. Az este fő témája kapcsán leszögezte, a család és a hivatás az élet két nagy színtere, amelyek közül az emberek a pályaválasztás során előbb szembesülnek a hivatás kérdéseivel, ezt követően jönnek a családalapítás dilemmái. Mint mondta, sokan lemondásként élik meg, hogy pályakezdőként otthon kell maradniuk a gyermekükkel (vagy gyermekeikkel), és leszögezte: mindenkinek magának kell felállítania a fontossági sorrendet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gyerekek érzelmi stabilitása érdekében az első néhány év kiemelten fontos, amit ő maga pszichológus hallgatóként már jól tudott, amikor hat éven keresztül volt otthon gyermekeivel, ez alatt részben Angliában, részben Magyarországon éltek. Ha a gyerekek biztos érzelmi hátteret kapnak, jobb lesz az intellektuális fejlődésük, könnyebben tanulnak, jobban tudnak teljesíteni – tette hozzá.
Mint mondta, a késleltetés képessége a szakmai előmenetelre is igaz, mivel szerinte a „szakma megvárja az embert”. Szavai szerint a jó házassághoz sok leleményességre van szükség, és új készségekre kell szert tenni a férfi-női kapcsolatokban is, a hagyományos patriarchális szerepek ugyanis szükségszerűen felborulnak a mai világban. Szintén fontos, hogy a szülők megtanuljanak jól bánni az idővel: ha a hétköznapokban valaki szerepkonfliktusként éli meg, hogy nem tölthet el elég időt a gyermekeivel, akkor a hétvégéket, tanítási szüneteket kell erre szánni. Dr. Perczel-Forintos Dóra szerint azért is fontos a családban és a hivatásban is helytállni, mert ha az egyik közegben nehézségek merülnek fel, akkor a másik terület támaszt adhat.
Az októberi Rezidens Szalonban Nő, Múzsa és Anya a művészettörténetben címmel Fertőszögi Péter művészettörténész tartott előadást. A program harmadik részében dr. Veres Gábor beszélgetett a média világából érkezett két szereplővel, Bombera Krisztina jogász, riporterrel, valamint Veiszer Alinda újságíró, műsorvezetővel.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.