A Semmelweis Egyetem hallgatóinak közel kétharmada a végzést követően azonnal, vagy maximum egy hónapon belül talál munkát, az egyetemen megszerzett tudást pedig elmondásuk szerint többségében nagyon jól tudják hasznosítani hivatásuk gyakorlása során. Az országos Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) keretében végzett felmérésből kiderült az is, hogy közel minden ötödik hallgató két nyelvet beszél, és minden tizedik tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön is a képzés alatt. Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes összegezve pozitívnak tartja a felmérés során kapott visszajelzéseket.

Az országos szintű Diplomás Pályakövetési Rendszer felmérés során jelenlegi és volt magyar, valamint külföldi hallgatókat kérdeztek egyebek mellett a továbbtanulási szándékokról, nyelvtudásról, külföldi ösztöndíjakról, valamint az elhelyezkedéssel kapcsolatos tapasztalatokról. A Semmelweis Egyetemen az Alumni Igazgatóság által lebonyolított felmérésben összesen több mint 1500 fő vett részt – tájékoztatott dr. Girasek Edmond, az igazgatóság DPR-vezetője.

A jelenlegi hallgatók között végzett felmérésből kiderült egyebek mellett, hogy 75,5 százalékuk szeretne valamilyen módon, függően az adott kar képzési formájától, továbbtanulni, 62,6 százalék az egyetemen belül. Mesterképzésre például a válaszadók negyede szeretne továbbmenni, ez az arány az ottani kétlépcsős képzésből fakadóan az Egészségtudományi Karon (ETK) a legmagasabb (44,1 százalék). Közel minden harmadik hallgató szeretne doktori képzésben részt venni (32,3 százalék), többségük a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában képzeli el a folytatást. Az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK) tanulók 60 százaléka tervez a rezidensképzésbe belépni, 80 százalékuk az egyetem keretein belül. Ezek az arányok a Fogorvostudományi Kar esetében még magasabbak: 72 százalék szeretne szakirányú vagy rezidensképzésben részt venni, többségében a Semmelweisen. Dr. Hermann Péter szerint az, hogy a hallgatók ilyen arányban szeretnének a rendszerben maradni, mindenképpen pozitív visszajelzés az egyetem számára. Külön kiemelte a FOK-os adatokat, hangsúlyozva, hogy bár a fogorvosi diploma feljogosít a hivatás önálló gyakorlására, mégis nagyon motiváltak a hallgatók a továbbképzésre.

A felmérés szerint a hallgatók közel ötöde (18,7 százalék) két nyelvet beszél jól vagy nagyon jól. Az ÁOK hallgatóinak 63 százaléka egy, további 24 százaléka két nyelvet tud. Hasonlóak az arányok a Gyógyszerésztudományi Karon (GYTK), ahol ugyanakkor a két idegen nyelven beszélők aránya még magasabb (30,8 százalék).

Az egy, három és öt éve diplomázott hallgatók körében végzett felmérésből kiderült egyebek mellett, hogy minden 10. hallgató (11,6 százalék) tanult külföldön a képzés alatt, jellemzően 5-6 hónapot. A legmagasabb arányban az ÁOK-ról mentek külföldre (36,3 százalék), ugyanakkor a leghosszabb időt (átlagosan 10 hónapot) az Egészségügyi Közszolgálati Kar hallgatói töltöttek nemzetközi ösztöndíjjal.

A képzés befejezése után a Semmelweis Egyetem hallgatóinak közel kétharmada (61 százalék) azonnal vagy legkésőbb egy hónapon belül talált munkát. A GYTK-n a legmagasabb ez a szám, a gyógyszerészhallgatók mintegy háromnegyede (72 százalék) jóformán azonnal el tud helyezkedni. A többiek átlagosan 3-4 hónapos keresés után kezdenek dolgozni, dr. Girasek Edmond szerint esetükben az a jellemző, hogy kifejezetten egy konkrét helyhez ragaszkodnak, vagy olyan intézménybe adják be jelentkezésüket, ahol hosszabb a felvételi eljárás.

Az egykori hallgatók az egytől ötig terjedő skálán jó osztályzatot adtak arra a kérdésre, hogy milyen mértékben tudják hasznosítani munkájuk során az egyetemen megszerzett tudást: 75 százalék úgy fogalmaz, hogy teljes, illetve nagy mértékben. Itt kiemelkedik a FOK, az itt végzettek 80 százaléka nyilatkozott így.

A DPR-felmérés során a külföldi hallgatók elérése volt a legalacsonyabb. A körükben végzett felmérésből kiderült egyebek mellett, hogy csaknem 80 százalékuk biztos benne, hogy jó munkahelyet tud találni majd a Semmelweis Egyetemen megszerzett diplomával, további 20 százalék valószínűsíti ezt. A válaszokból kiderült, hogy a külföldi hallgatók többsége (76,5 százalék) Magyarországon kívül képzeli el az álláskeresést.

Az, hogy az egyetemen szerzett diplomával a magyar hallgatók könnyen el tudnak helyezkedni nem meglepő, ismerve a hazai munkaerőpiaci viszonyokat. A külföldi hallgatók visszajelzéséből ugyanakkor egyértelmű, hogy a Semmelweis-diploma nemzetközi szinten is versenyképes – mutatott rá az oktatási rektorhelyettes.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.